Szili Katalin: amíg Dan Tanasă himnuszéneklésért feljelenthet, addig nincs rendben a kisebbség helyzete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Önmagával azzal a tétellel, hogy a kollektív jogok nem gyakorolhatóak, ez egy súlyos dolog, mert ennek a hiányában tulajdonképpen minden olyan integráció, amit a román állam fennen hangoztat, hogy „integráljuk a kisebbségeket”, az egyszerűen semmi mást nem eredményez, csak asszimilációt – emelte ki Szili Katalin Tusványoson.

Péter Beáta

2022. július 21., 18:562022. július 21., 18:56

2022. július 21., 18:592022. július 21., 18:59

Tükör: jog és joggyakorlat címmel tartottak beszélgetést csütörtökön a Bethlen Gábor Sátorban. A moderátor Wetzel Tamás miniszteri biztos Szili Katalinnal, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszterelnöki megbízottjával, Zsigmond Józseffel, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető igazgatójával és Bethlendi András jogásszal, az AGFI jogvédő szervezet vezetőjével beszélgetett a kisebbségi jogok érvényesüléséről, vagy nem érvényesüléséről, a jogi kultúra szerepéről, valamint arról is, hogy mennyire élünk azokkal a jogokkal, amelyek eddig is rendelkezésre álltak. 

Zsigmond József elsőként a 2012-ben létrejött Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot mutatta be. „Négyes tengelyen dolgozunk, figyeljük a jogsértéseket, felhívjuk rá a figyelmet, nemzetközi jelentésekben és hírlevelekben, tanácsot is adunk, konkrét peres ügyekbe is be szoktunk avatkozni, talán a leghíresebb perek egyike az úzvölgyi.” Úgy véli,

egyre inkább az látszik, hogy ha valami kisebbségi jogi előrelépést a politikum ebben az országban el tud intézni, azt rá rövid időre a bíróság „elkaszálja”.

„Egyre inkább átment az igazságszolgáltatás színterére a jogvédelmi kérdéseknek a lenullázása, megakadályozása. Egyre inkább a bírósági döntések kedvezőtlenek a kisebbségek számára, ez szörnyű tendencia Románia szintjén. Jó, ha ezeket rögzítjük, tudatjuk a nemzetközi közvéleménnyel, és jó, ha ezt látják, hogy itt kettős játszma folyik. Mert a közélet bizonyos szegmensei pozitív attitűdről tesznek tanúbizonyságot, ami a kisebbségi jogokat illeti, de másnap a bíróság elkaszál mindent, amit el lehetett érni azelőtt.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szili Katalin rámutatott,

információhiány van a világban arról, hogy a történelem milyen sorscsapás volt számunkra 1920-ban, hogy szakíttatott szét az akkori magyar nemzet.

„Nyilvánvaló ez azt is láttatja, hogy számos különböző teendő van ahhoz képest, mint ami más országokban jellemző. Azzal, ha nemzetközi színtéren nem ismerik, vagy rosszul értelmezik ezeket a dolgokat, nekünk minden szinten meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb információt eljuttassuk.” Hozzátette, nagyon fontos az is, hogy kitöltjük-e azt az űrt, amit számunkra, illetve a közösségeink számára a szomszédos országok jogszabályai lehetővé tesznek.

Bethlendi András, a 2016-ban alapított Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) jogvédő szervezet elnöke a tevékenységükről elmondta, pereket indítanak, tanácsokat is adnak, és fontosnak találják a nyilvánosság tudatosítását, a jogtudatosság növelését.

Idézet
Fontosnak érezzük, hogy ne mítoszok éljenek az emberek agyába, hanem minél inkább tudatosak legyenek azzal kapcsolatban, hogy mely jogokkal tudunk élni és ha ezekkel nem tudunk élni, akkor mit tudunk sikeresen perelni.

Úgy véli, hogy az erdélyi magyarság egy egészen sajátos helyzetben van, a politikai érdekérvényesítés sikeresnek mondható,

a magyar politikum eredményesen részt vesz a hatalomban, és a jogalkotásban.

„Viszont annak köszönhetően, hogy nincsen formális hatalommegosztás és a politikai pozíciók nem garantáltak a politikai érdekképviseletünknek, a közösségünknek, ezért folyamatos alku folyik a román és a magyar politikai szereplők között. Azt látjuk, hogy amikor a jogalkalmazásról van szó, akkor talán a kisebbségi jogok politikai alku tárgyává válnak, és ennek az a következménye akár, hogy nem érvényesülnek ezek a törvény által szavatolt jogok, akár pedig az, hogy bizonyos jogok nem válnak a politikai alku tárgyává, úgy, hogy az érvényre jusson.”

Zsigmond József kifejtette, igaz, hogy minél több pert kell indítani, minél több eljárást, de

nagyon trükkösen vannak megcsinálva a kisebbségre vonatkozó törvényrészek.

„A közigazgatási törvénykönyvben sincs semmilyen szankció megfogalmazva arra vonatkozóan, hogy ha nem tartja be az önkormányzat, akkor mi történik, ki fog eljárni, mekkora lesz a bírság. Az is egy nagy probléma, hogy nincs anyagi keret rendelve az mellé, hogy egy önkormányzat a kétnyelvűséget biztosítsa, ezt miből fogja fizetni.”

Bethlendi András kiemelte, mítosz az, amit egymásnak mondogatunk, hozunk magunkkal a múlt tapasztalatiból, hogy a román állam ne engedné, hogy itt a magyar identitást tovább örökítsük.

Idézet
Ma Romániában csak annak a gyereke nem lesz magyar, aki nem íratja magyar iskolába a gyerekét, szóval, akinek nem elég fontos ez. A román állam nagyon sok pénzt elkölt a közoktatáson keresztül arra, hogy a magyar identitás újratermelődjön.

Nagyjából ennek is köszönhető az, hogy az erdélyi magyarság nem arra ébred fel nap mint nap, hogy itt nálunk baj van, mert az iskoláinkban magyarul tanulhatunk és a magyar világszemléletet alakíthatunk ki a történelem, az irodalom oktatásán keresztül. Az a szimbólumhasználati probléma, amibe beleütközünk a szimbólumhasználatok szintjén, az nem a mi identitásunk megmaradását veszélyezteti. Az a mi itteni életünk komfortjához, vagy a hatékony működésünkhöz tartozik.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető igazgatója hozzáfűzte:

ő sem vitatja, hogy a román állam igazságügyi szerveinél nem lehet pert nyerni, mert ha ezt hinné, nem csinálnák ezt az egészet.

„Mert ha azt gondolnám, hogy alapvetően nincs jogállam, akkor nem így kell harcolni, hogy megyünk bíróságra. De azt is hiszem, hogy nem minden döntés a bíró szobájában születik meg, és ezt nem lehet tudni, hogy éppen mikor dönt a bíró és éppen nem.” Nyomatékosította: van ebben játszma, hogy a politikum néha lepasszol ügyeket a bíróságnak. Ugyanakkor nagyon nagy probléma a hírcsatornákon a gyűlöletbeszéd, amely olyan mértékeket ölt, hogy a politikum megijed és visszalép.

A beszélgetés végén minderre reagálva Szili Katalin úgy fogalmazott, hogy Budapestről sötétebben látja a helyzetet.

Idézet
Önmagával azzal a tétellel, hogy a kollektív jogok nem gyakorolhatóak, ennek a hiányában tulajdonképpen minden olyan integráció, amit a román állam fennen hangoztat, egyszerűen semmi mást nem eredményez, csak asszimilációt.

Majd meglátjuk, hogy a mostani népszámlálás mit fog ezen a területen eredményezni. Nyilvánvaló, hogy távolról nézve lehet, hogy minden megvan. De számos teendő van ezen a területen, nem megkérdőjelezve a politikum törekvéseit” – fejtette ki a miniszterelnöki megbízott.

Megköszönte valamennyi jogásznak és szervezetnek, hogy teszik ezen a területen a dolgukat, de hangsúlyozta, hogy

lehet perelni, lehet jogokat érvényesíteni, de „mindaddig amíg a román alkotmányban nem szerepel, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, mindaddig, amíg a kollektív jogokat nem biztosítják, mindaddig, amíg egy himnusz énekléséért valakit Dan Tanasă feljelenthet, és amíg az összes többi zászlót nem, de a székelyt leszedetik egy sepsiszentgyörgyi önkormányzatról, addig nincsenek rendben ezek a dolgok.

A panelhez hozzászólva, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja és főtanácsadója kiemelte, hogy az identitásmegőrzés nincs meg, mert ha egy nyelvet nem tudunk használni, úgy ahogy a többség is használja, akkor ez a nyelv másodrendű, és ez beépül a gyerekek tudatába, kisebbségi érzést önt be a magyar gyerekbe.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van

Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest
2025. július 11., péntek

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.

Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.
2025. július 11., péntek

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása

Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása
2025. július 11., péntek

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba

Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba
2025. július 11., péntek

Nicușor Dan: Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához

Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.

Nicușor Dan: Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához