Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb
Fotó: Gábos Albin
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér: a székelyföldi illetékesek szerint sokan még mindig az ár alapján döntenek, és az olcsó, gyengébb minőségű terméket részesítik előnyben, így nincs is lehetőség kiugró fejlődésre. Ettől eltekintve javult a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült.
2020. augusztus 29., 09:012020. augusztus 29., 09:01
Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk meg az alapélelmiszert – derül ki az Eurostat által nemrég nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint
Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, az elmúlt tíz évben sokat javult a romániai kenyér minősége, és a választék is bővült. Mint felidézte,
Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre. Egyre többen törekednek arra, hogy elhagyják az adalékanyagokat, az ízfokozókat, természetes alapanyagból süssenek kenyeret.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Ma már átlagban jobb a hazai a kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt, még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Meglátása szerint
ám az átlag vásárló még mindig a sokkal gyengébb minőségű és olcsóbb terméket részesíti előnyben, ugyanis sokan még mindig az ár alapján döntenek. Egy kovászos, pityókás kenyeret nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.
Diószegi rámutatott, míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.
ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.
Fotó: Haáz Vince
Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy Romániában még mindig olcsóbb a munkaerő, ez is meghatározó az előállítási költségnél. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.
Amikor arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:
A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.
Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán elmondta, a romániai lakosság számára a kenyér árának növekedése mindig is érzékeny téma volt, és rendszerint nagy felháborodást vált ki, ezért is bánnak óvatosan ezzel a pékségek. Másrészt
illetve a szomszédos megyékből is hoznak pékipari termékeket. „Emellett a feketegazdaság is bekavar a piacra a háztáji sütés miatt, főként a járványhelyzet alatt vált népszerűvé, hogy
Az ellenőrzések viszont ritkábbá váltak, csak a járványügyi előírások betartását vizsgálták az elmúlt időszakban, a korábbi gazdasági ellenőrzések viszont szinte teljesen elmaradtak” – mutatott rá Albert.
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, az is befolyásolja az árakat, hogy hol milyen kenyeret fogyaszt legszívesebben a lakosság. Románia azon vidékein, ahol a kisméretű veknik a legnépszerűbbek, már teljesen gépesítették a vonalakat, emberi munkaerőre alig van szükség, így a költségek is jóval alacsonyabbak, tehát a kenyeret is olcsóbban tudják adni.
„Ez nem megy a helyi jellegű, házias kenyerekkel, amelyek Székelyföldön népszerűek, mivel ezek előállításához kézi, emberi munka szükséges. Persze drágábbak is, mint a veknik, de a minőség szempontjából nem lehet egy lapon emlegetni őket” – húzta alá.
A vásárlási szokások egyébként a megyén belül igencsak változatosak Albert László tapasztalatai szerint. Mint mondta,
ott veknit és házias kenyeret is fogyasztanak, utóbbiból viszont a szellősebb változatot, nem az olyan töményet, mint Gyergyóban és Csíkban. A barna kenyerek is keresettek, a rozsos termékek pedig Csíkszeredában kimondottan népszerűek, Székelyudvarhelyen viszont nem. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekre is van igény, de csak kisebb mennyiségben.
Zárásként arra is kitért, hogy a térségbeli pékségek rendszerint évente egy alkalommal emelik meg az árakat, idén eddig mindössze egy pékség drágított, de várhatóan követni fogja a többi is, mivel a búza a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal drágult. A Harmopan esetében előreláthatóan 8–10 százalékkal nőnek majd az árak, de egyelőre nem döntöttek véglegesen a kérdésről.
Fotó: Beliczay László
Köllő Csaba, a Ditrói Pékség vezetője is megerősítette, hogy térségenként változnak a vásárlói igények, az viszont meglátása szerint mindenhol egyformán jellemző, hogy az olcsóbb termékeket részesítik előnyben a vásárlók. „Hiába javítasz a minőségen, vezetsz be újdonságokat, az emberek nem tudják megfizetni. Ezáltal nem lehet úgy fejleszteni a pékipart, ahogy szeretnénk, és ahogy egyébként tudnánk.
A hazai pékipar korlátok közé van szorítva, és a pékek sokkal gyengébben keresnek más szakemberekhez képest, ezért kevesen is választják ezt a pályát” – emelte ki Köllő Csaba.
Sok kenyér fogy
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm/év az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos 130 kilogramm kenyeret fogyasztott el.
Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.
Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.
Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.
Az FK Csíkszeredához látogatott Szijjártó Péter miniszter pénteken; a zárt körű találkozón betekintett a romániai női labdarúgó élvonalban szereplő együttes edzésére is.
Az amerikai, de a romániai választások is napirendre kerültek pénteken azon a csíkszeredai eseményen, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélgetőtársa.
Előzetes letartóztatásba került pénteken egy 17 éves kézdivásárhelyi fiatal, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkéselt egy 33 éves férfit.
Porig égett egy lakókocsi, amelyet tulajdonosa szándékosan gyújtott fel a Maros megyei Jedden – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A férfi előzetes letartóztatásba került.
Gyűjtőakciót szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt, hogy szebbé tehessék a rászoruló családok ünnepi időszakát. Adományként élelmiszert és édességet lehet a gyűjtőpontokhoz vinni.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
1 hozzászólás