Székelyföld egy részén is jégágyúval lőnek majd a viharfelhőkre

Már 2014-ben megerősítette a mezőgazdasági minisztérium, hogy Maros megyében is felszerelnek olyan ágyúkat, amelyekkel meg lehet védni a termést a pusztító jégesőtől. Mint Mircea Duşa prefektus a napokban elmondta a sajtónak, Maros megyében Szászrégen, Marosludas és Dicsőszentmárton környékén több településen szerelnének fel jégágyúkat. A tervek szerint jégágyúkat állítanának fel többek között Bátoson, Dedrádon, Faragón, Beresztelkén, Mezőcsáváson, Marossárpatakon, Mikefalván, illetve Vámosgálfalván.

Ezek több száz hektárnyi területen védnék a gyümölcsösöket, a szőlősöket, de az egyéni veteményeseket is.

Érdeklődésünkre Makkai Gergely meteorológus röviden vázolta, hogy hogyan keletkezik a jégeső. Mint kifejtette, a zivatarfelhőkben körmozgás alakul ki, amelyet úgy kell elképzelni, mint a kalapácsmalom mozgását. A felhőben vannak kicsapódási magvak, amelyekre az alacsonyan levő felhőrétegekben vízpára csapódik le. A magasabb felhőrétegben, ahol mínusz 15 Celsius-fok alatti a hőmérséklet, viszont már jég csapódik rá. Mivel a zivatarfelhőkben kevés a kicsapódási mag, nagyobb jégdarabok keletkeznek. Ezek akkor hullanak ki a felhőből amikor már elég súlyosak lesznek, hogy az áramlat ne tudja őket felfele röpíteni.

Makkai Gergely elmondta, a szakértők kitalálták, hogy

ha a zivatarfelhőkbe kicsapódási magvakat juttatnak, akkor az átlagosnál sokkal több mag lesz benne, amire a pára kicsapódjon. Így sokkal több jégszem keletkezik, de azok kisebbek lesznek. Ami azt jelenti, hogy zuhanáskor a levegővel való súrlódáskor csökken átmérőjűk,

olvadnak, így lehetséges, hogy a földre már csak esőcseppként érkeznek meg.

A jégeső elleni rendszer ezt akarja kihasználni.

Magyarországon és Nyugat-Európában már generátorokat telepítettek, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, ami a felhőbe jutva kicsapódási magként viselkedik, így kisebb jégszemek keletkeznek.

A volt szovjet államokban és Romániában is jégágyúkat használnak, amelyekkel

megcélozzák a zivatarfelhőt, s így rakétákkal juttatják el bele az ezüst-jodidot.

Makkai Gergely szerint ez a jégágyús megoldás nem a legjobb választás, hiszen pontosan kell célozni, s megtörténhet, hogy rakéta nem abban a belső mechanizmusban robban fel, ahol a jégszemek keletkeznek. Ilyenkor óriási károkat okozhat, vagyis fennáll a felhőszakadás, tehát az árvízveszély. Erre már volt példa Bukarest mellett, amikor egy  melegházat teljesen tönkretett egy óriási felhőszakadás.

A szakember szerint mindenképp kell védekezni a jégesők ellen, de lehetőleg a nyugat-európai példákat követve.