Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:24

Románia az azonnali törlesztésnél kedvezőbb megoldást keres a Pfizerrel szembeni 680 millió eurós tartozás kifizetésére

11:06

Pro licences edző lett Ovidiu Burcă

11:05

Tíz év börtönt is kaphat, aki kiskorúakat bántalmaz

11:01

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Mentőhelikoptert hívtak a Sikaszó közelében balesetet szenvedett biciklishez

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Székelyföld egy részén is jégágyúval lőnek majd a viharfelhőkre

Jégeső után

Fotó: Veres Nándor

Év végéig beüzemelik a jégesőriasztó rendszereket Maros megyében – jelentette be nemrég Mircea Duşa prefektus. Makkai Gergely meteorológussal a jégesők keletkezéséről és a jégágyúk hatékonyságáról beszélgettünk.

Simon Virág

2019. szeptember 02., 22:002019. szeptember 02., 22:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Már 2014-ben megerősítette a mezőgazdasági minisztérium, hogy Maros megyében is felszerelnek olyan ágyúkat, amelyekkel meg lehet védni a termést a pusztító jégesőtől. Mint Mircea Duşa prefektus a napokban elmondta a sajtónak, Maros megyében Szászrégen, Marosludas és Dicsőszentmárton környékén több településen szerelnének fel jégágyúkat. A tervek szerint jégágyúkat állítanának fel többek között Bátoson, Dedrádon, Faragón, Beresztelkén, Mezőcsáváson, Marossárpatakon, Mikefalván, illetve Vámosgálfalván.

Ezek több száz hektárnyi területen védnék a gyümölcsösöket, a szőlősöket, de az egyéni veteményeseket is.

Érdeklődésünkre Makkai Gergely meteorológus röviden vázolta, hogy hogyan keletkezik a jégeső. Mint kifejtette, a zivatarfelhőkben körmozgás alakul ki, amelyet úgy kell elképzelni, mint a kalapácsmalom mozgását. A felhőben vannak kicsapódási magvak, amelyekre az alacsonyan levő felhőrétegekben vízpára csapódik le. A magasabb felhőrétegben, ahol mínusz 15 Celsius-fok alatti a hőmérséklet, viszont már jég csapódik rá. Mivel a zivatarfelhőkben kevés a kicsapódási mag, nagyobb jégdarabok keletkeznek. Ezek akkor hullanak ki a felhőből amikor már elég súlyosak lesznek, hogy az áramlat ne tudja őket felfele röpíteni.

Jégeső verte termés

Fotó: Gecse Noémi

Makkai Gergely elmondta, a szakértők kitalálták, hogy

ha a zivatarfelhőkbe kicsapódási magvakat juttatnak, akkor az átlagosnál sokkal több mag lesz benne, amire a pára kicsapódjon. Így sokkal több jégszem keletkezik, de azok kisebbek lesznek. Ami azt jelenti, hogy zuhanáskor a levegővel való súrlódáskor csökken átmérőjűk,

olvadnak, így lehetséges, hogy a földre már csak esőcseppként érkeznek meg.

A jégeső elleni rendszer ezt akarja kihasználni.

Magyarországon és Nyugat-Európában már generátorokat telepítettek, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, ami a felhőbe jutva kicsapódási magként viselkedik, így kisebb jégszemek keletkeznek.

A volt szovjet államokban és Romániában is jégágyúkat használnak, amelyekkel

megcélozzák a zivatarfelhőt, s így rakétákkal juttatják el bele az ezüst-jodidot.

Makkai Gergely szerint ez a jégágyús megoldás nem a legjobb választás, hiszen pontosan kell célozni, s megtörténhet, hogy rakéta nem abban a belső mechanizmusban robban fel, ahol a jégszemek keletkeznek. Ilyenkor óriási károkat okozhat, vagyis fennáll a felhőszakadás, tehát az árvízveszély. Erre már volt példa Bukarest mellett, amikor egy melegházat teljesen tönkretett egy óriási felhőszakadás.

A szakember szerint mindenképp kell védekezni a jégesők ellen, de lehetőleg a nyugat-európai példákat követve.