
Jégeső után
Fotó: Veres Nándor
Év végéig beüzemelik a jégesőriasztó rendszereket Maros megyében – jelentette be nemrég Mircea Duşa prefektus. Makkai Gergely meteorológussal a jégesők keletkezéséről és a jégágyúk hatékonyságáról beszélgettünk.
2019. szeptember 02., 22:002019. szeptember 02., 22:00
Már 2014-ben megerősítette a mezőgazdasági minisztérium, hogy Maros megyében is felszerelnek olyan ágyúkat, amelyekkel meg lehet védni a termést a pusztító jégesőtől. Mint Mircea Duşa prefektus a napokban elmondta a sajtónak, Maros megyében Szászrégen, Marosludas és Dicsőszentmárton környékén több településen szerelnének fel jégágyúkat. A tervek szerint jégágyúkat állítanának fel többek között Bátoson, Dedrádon, Faragón, Beresztelkén, Mezőcsáváson, Marossárpatakon, Mikefalván, illetve Vámosgálfalván.
Érdeklődésünkre Makkai Gergely meteorológus röviden vázolta, hogy hogyan keletkezik a jégeső. Mint kifejtette, a zivatarfelhőkben körmozgás alakul ki, amelyet úgy kell elképzelni, mint a kalapácsmalom mozgását. A felhőben vannak kicsapódási magvak, amelyekre az alacsonyan levő felhőrétegekben vízpára csapódik le. A magasabb felhőrétegben, ahol mínusz 15 Celsius-fok alatti a hőmérséklet, viszont már jég csapódik rá. Mivel a zivatarfelhőkben kevés a kicsapódási mag, nagyobb jégdarabok keletkeznek. Ezek akkor hullanak ki a felhőből amikor már elég súlyosak lesznek, hogy az áramlat ne tudja őket felfele röpíteni.
Jégeső verte termés
Fotó: Gecse Noémi
Makkai Gergely elmondta, a szakértők kitalálták, hogy
olvadnak, így lehetséges, hogy a földre már csak esőcseppként érkeznek meg.
Magyarországon és Nyugat-Európában már generátorokat telepítettek, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, ami a felhőbe jutva kicsapódási magként viselkedik, így kisebb jégszemek keletkeznek.
A volt szovjet államokban és Romániában is jégágyúkat használnak, amelyekkel
Makkai Gergely szerint ez a jégágyús megoldás nem a legjobb választás, hiszen pontosan kell célozni, s megtörténhet, hogy rakéta nem abban a belső mechanizmusban robban fel, ahol a jégszemek keletkeznek. Ilyenkor óriási károkat okozhat, vagyis fennáll a felhőszakadás, tehát az árvízveszély. Erre már volt példa Bukarest mellett, amikor egy melegházat teljesen tönkretett egy óriási felhőszakadás.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
Az idei első negyedévben 11 876 lakást adtak használatba Romániában, 914-gyel kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) péntektől szeptember elejéig közvetlen összeköttetést biztosít a tengerpart és az ország főbb régiói között.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A tűzoltók 15 megye 28 településén és Bukarestben is nagy erőkkel dolgozgtak az elmúlt 24 órában, a csütörtöki vihar okozta károk eltakarításán.
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!