
Jégeső után
Fotó: Veres Nándor
Év végéig beüzemelik a jégesőriasztó rendszereket Maros megyében – jelentette be nemrég Mircea Duşa prefektus. Makkai Gergely meteorológussal a jégesők keletkezéséről és a jégágyúk hatékonyságáról beszélgettünk.
2019. szeptember 02., 22:002019. szeptember 02., 22:00
Már 2014-ben megerősítette a mezőgazdasági minisztérium, hogy Maros megyében is felszerelnek olyan ágyúkat, amelyekkel meg lehet védni a termést a pusztító jégesőtől. Mint Mircea Duşa prefektus a napokban elmondta a sajtónak, Maros megyében Szászrégen, Marosludas és Dicsőszentmárton környékén több településen szerelnének fel jégágyúkat. A tervek szerint jégágyúkat állítanának fel többek között Bátoson, Dedrádon, Faragón, Beresztelkén, Mezőcsáváson, Marossárpatakon, Mikefalván, illetve Vámosgálfalván.
Érdeklődésünkre Makkai Gergely meteorológus röviden vázolta, hogy hogyan keletkezik a jégeső. Mint kifejtette, a zivatarfelhőkben körmozgás alakul ki, amelyet úgy kell elképzelni, mint a kalapácsmalom mozgását. A felhőben vannak kicsapódási magvak, amelyekre az alacsonyan levő felhőrétegekben vízpára csapódik le. A magasabb felhőrétegben, ahol mínusz 15 Celsius-fok alatti a hőmérséklet, viszont már jég csapódik rá. Mivel a zivatarfelhőkben kevés a kicsapódási mag, nagyobb jégdarabok keletkeznek. Ezek akkor hullanak ki a felhőből amikor már elég súlyosak lesznek, hogy az áramlat ne tudja őket felfele röpíteni.
Jégeső verte termés
Fotó: Gecse Noémi
Makkai Gergely elmondta, a szakértők kitalálták, hogy
olvadnak, így lehetséges, hogy a földre már csak esőcseppként érkeznek meg.
Magyarországon és Nyugat-Európában már generátorokat telepítettek, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, ami a felhőbe jutva kicsapódási magként viselkedik, így kisebb jégszemek keletkeznek.
A volt szovjet államokban és Romániában is jégágyúkat használnak, amelyekkel
Makkai Gergely szerint ez a jégágyús megoldás nem a legjobb választás, hiszen pontosan kell célozni, s megtörténhet, hogy rakéta nem abban a belső mechanizmusban robban fel, ahol a jégszemek keletkeznek. Ilyenkor óriási károkat okozhat, vagyis fennáll a felhőszakadás, tehát az árvízveszély. Erre már volt példa Bukarest mellett, amikor egy melegházat teljesen tönkretett egy óriási felhőszakadás.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!