Hirdetés
Hirdetés

Székely sikertörténet

A kiállítás kurátorai: Túros Eszter és Székely Sebestyén György •  Fotó: Pinti Attila

A kiállítás kurátorai: Túros Eszter és Székely Sebestyén György

Fotó: Pinti Attila

Csíkmindszenten látta meg a napvilágot 1873. március 28-án a modern magyar festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője, Nagy István. Napra pontosan, születésének 150. évfordulóján a Csíki Székely Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílik, amely a festő életművéről igyekszik átfogó képet nyújtani. A kiállítás kurátoraival, Székely Sebestyén György művészettörténésszel, a kolozsvári Quadro Galéria igazgatójával és Túros Eszter művészettörténésszel, a Csíki Székely Múzeum muzeológusával beszélgettünk.

Péter Beáta

2023. március 28., 10:382023. március 28., 10:38

2023. március 28., 13:032023. március 28., 13:03

Nagy István egy székely gazdálkodó család legidősebb gyerekeként született. 1885-től a csíkszeredai gazdasági népiskolában, 1888-tól a kolozsvári tanítóképzőben tanult. 1894-től a budapesti Mintarajziskola hallgatója, egyik mestere Székely Bertalan volt, később Münchenben, a párizsi Julian adakémián és Itáliában folytatta tanulmányait. Első kiállítása 1902-ben nyílt meg Csíkszeredában. Szülőfalujában és Csíkszeredában iskolát, Csíkszeredában és Baján – ahol 1937. február 13-án elhunyt – utcát neveztek el róla. Szintén Baján, a Nagy István Képtárban látogatható a művész állandó kiállítása.

Az 1902-es csíkszeredai kiállítás nagyon fontos esemény volt, a Polgári Leányiskolában nyitották meg, a főispán, a polgármester, mindenki ott volt. A csíkiak nagyon a magukénak tartották Nagy Istvánt, ugyanis tanulmányait a Csíki Magánjavak finanszírozta. Ezzel az ösztöndíjjal tanult Budapesten, Münchenben az akadémián és Párizsban is. Úgyhogy

Idézet
nagyon sokat köszönhet a szülőföldnek, és nagyon sokat az édesanyjának, aki sokat támogatta. Le is írta, hogy benne megmakacsolta magát az akarat, és elkezdte a fiát taníttatni, aki nem nagyon akart, mert inkább pásztornak állt volna”

– magyarázta Székely Sebestyén György.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nem akart szabadulni Csíktól

Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy gyakran elhangzik, legalább két nagyon nagy festője van Csíknak, Nagy István és Nagy Imre, de többnyire az utóbbit ismerik. „Hogy miért, nem tudom teljesen pontosan megmagyarázni, de az egyik oka az is lehet, amit a kiállítás rendezése közben is hallottam itteni emberektől, hogy nem nagyon látták Nagy István munkáit, míg Nagy Imrének Csíkszeredában saját gyűjteménye, képtára volt és van, ugyanakkor itt is élt.

Idézet
Nagy István elszakadt innen, de gyakran visszajött, és az ő művészetében azért a csíki világ mindvégig benne volt.

Ami talán ennek a kiállításnak a legszebb része, az az, hogy kiállítunk olyan képeket, amelyeket élete utolsó éveiben festett Jugoszláviában és Magyarországon, Baján, amikor emlékezetből ábrázolta a Csíki-havasokat és házakat. Ezeken az emlékképeken a házak fel vannak nagyítva, akár a gyermekrajzokon, tehát az emlékezet felnagyította a szülőföld fontos elemeit, és nagyon örülünk, hogy sikerült ezeket a képeket most hazahozni németországi magángyűjteményből és a bajai Türr István Múzeum Nagy István-gyűjteményéből” – emelte ki a kurátor.

Hirdetés

Mint mondta, a művész akkor is, amikor ott élt, élete utolsó éveiben folyamatosan hazavágyott. Tehát

ő nem úgy szakadt el Csíktól, hogy szabadulni akart, és számára a tanulás nem a paraszti létből való emancipálódást, a polgárosodást jelentette, miközben a legelitebb értelmiségi körökben fordult meg.

Akkor is, amikor Kolozsváron élt, akkor is, amikor Budapesten. De Münchenben is siker kísérte a munkáját, felfigyeltek rá.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„A csíki kötődés mindig megmaradt benne. Van egy nagyon szép levél, amit 1928-ban írt egy délvidéki faluból az édesanyjának, aki még nem ismerte az unokáját. És leírja Nagy István, hogy a fia, István nézi, amint készíti a képeket, nézi, ahogy a csíki hegyeket és házakat rajzolja. És mondja a kisfiú, hogy biciklivel elmennek a nagymamához, és hogy az a csíki nagymama háza. És ezek itt vannak, és itt van a kisfiának a portréja is a kiállításon.”

Az örök magányos

Székely Sebestyén György elmondta,

közel kétszáz művet fog látni a közönség Nagy István minden alkotói időszakából.

Például a korai rajzait is közszemlére bocsátják, amelyeket Csíkmindszenten készített 1905 és 1914 között: a szülői ház környezete, az édesanyja, enteriőr a házból, testvérek, szomszédok gyerekei, akiket megrajzolt, Mindszent határai, a dűlők stb. Így kel életre az a mindszenti világ, amiből ő származott. És ez a világ képezi az ő művészetének alapját mind a tájkép-, mind a portréfestészetben.

Idézet
Mindenhol, ahol megtelepedett, felfigyeltek rá és sikereket aratott. De ennek ellenére nem tartozott sehová, magányos figura maradt. Tehát mindenhová tartozott is, meg nem is.

Viszont az erdélyi művészek közül ő az, akinek a legnagyobb és osztatlan sikere volt magyar és román irányba egyaránt. Ezt a csíki székelyt kéri meg Kolozsváron 1925–26-ban a francia konzul, hogy fesse meg Berthelot tábornok arcképét. Ez az a Berthelot tábornok, aki fontos szerepet játszott Nagy–Románia születésénél. De ő festette meg Octavian Goga miniszternek a portréját is – Goga rendezte mindig az útlevelét –, de ott volt Lucian Blaga is, a kor egyik legnagyobb román értelmiségije, filozófusa, költője, aki vezércikket írt róla a bukaresti Rampa lapba. Nagyon-nagyon felfigyeltek rá itt is, Magyarországon szintúgy.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A kurátor elmondta, arról is találunk feljegyzést korabeli lapokban, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor Nagy István Berlinben szeretne kiállítani. Ugyanis az 1910-es években sokat utazott, a tanulmányait követően is sokat járt Fiumébe, Berlinbe, Münchenbe, tehát továbbra is járta a világot. „Nem igaz az, amit sokszor el szoktak mondani róla, hogy egy barlangban élt a Gyilkos-tó mellett. Miközben tényleg sokat járt oda, és a művészete kialakulásában nagyon-nagy szerepe volt ennek a Gyilkos-tó környéki tájnak, ahol otthon érezte magát, de nagyon világot látott ember volt. És

Idézet
el lehet vele kapcsolatban mondani, hogy ez egy székely sikertörténet, hiszen egy elszegényedő székely gazdacsaládból származó fiú futott be nagyon nagy pályát.

A legjobb főiskolákon tanult úgy, hogy nem tudott se németül, se franciául, de ennek ellenére járt és tanult ezeken a helyeken. Tehát valószínűleg nagyon nagy volt bizonyos értelemben a magabiztossága és a késztetés benne, hogy tanuljon.”

A tanulmányrajzoktól a háború témájáig

Székely Sebestyén György a kiállítás rendezése kapcsán kifejtette, a közel kétszáz alkotást öt teremben lehet megtekinteni. Az első teremben a kezdeti évek munkáit láthatjuk. Ezek között vannak olyan tanulmányrajzok, amelyeket Münchenben és Párizsban készített 1899–1900-ban, az egyetemi évek alatt – ezek a Csíki Székely Múzeum gyűjteményének részét képezik. Valószínű, hogy ezek az első, 1902-es kiállításon is ki voltak állítva. De láthatóak ebben a teremben a korai, 1910 előtti kicsi rajzok is, tehát az első terem egyfajta bevezetés Nagy István világába.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A második teremben a Békás-szorosi útépítéshez köthető képei is helyet kaptak. „1909–1911 között sokat járt oda. Van egy anekdota, miszerint a csíki elöljáróság elment a Gyilkos-tóhoz, és egy barlang előtt meglátták Nagy Istvánt. Elmondták a Csíki Magánjavak pénztárosának, „jónak adtatok ti is pénzt, hogy Párizsba menjen, hogy aztán ilyen barlanglakó legyen”. A történet része viszont, hogy a csíki elöljárók ugyanazért mentek a Gyilkos-tóhoz, amiért Nagy István is: ott zajlott akkor a környék legnagyobb modernizációs vállalkozása, és Nagy István ezt követte. Nagyon benne volt a kor történéseiben, és ott volt, amikor valami fontos történt” – magyarázta a kurátor.

Ugyanebben a teremben megjelenik a háború témája is, amelyet nem anekdotikusan jelenít meg Nagy István. Nem azt látjuk, hogy mit csinálnak az emberek a háborúban,

nem féllábú személyeket fest, hanem egyszerűen az arcokat „fényképezi” le, amelyeken látszik a háború nyomása és az, hogy hogyan teszi tönkre az embert.

Ugyanebben a teremben a húszas évek elejéről származó alkotások is láthatók. Nagy István ugyanis ekkor költözik Magyarországra, és gyakran fest az Alföldön. Érzékelhető, hogy kontrasztosan másfajta táj jelenik meg a korábbi hegyvidéki tájakhoz képest, nagy horizontok, az Alföldet megragadó munkák kerülnek ki a keze alól.

Sikerévek, emlékképek

A harmadik teremben a sikerévek műveivel találkozhatunk, amelyek az 1920-as évek közepe és második felében készültek. Ekkor örvendett Magyarországon is a legnagyobb elismertségnek, sokan írtak róla nagyon jókat. Ebben a korszakban készültek a szociális vonatkozású portréi is – munkásokat, proletárokat, szegényeket ábrázol. Illetve a havas tájak, amelyek tájképfestészetének csúcsát jelentik – sorolta a kurátor.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A negyedik teremben a húszas évek végén készült munkái vannak kiállítva. Ez az az időszak, amikor a művész megnősült, és rá egy évre gyereke született. „Ekkor már nem volt olyan jó anyagi háttere, mert korábban szerződéses viszonyban állt egy budapesti céggel, és ez anyagi biztonságot jelentett. De ez már nem volt meg, és jött a gazdasági válság is, tehát mindenképp romlott az anyagi helyzete, és fokozatosan romlott az egészségi állapota is.

Idézet
Mindennek ellenére ekkor festette a legszínesebb, legvilágosabb képeit, amit úgy magyarázunk, hogy ez a családi háttérnek köszönhető.

Megerősíti ezt, hogy a feleségéről és a fiáról is gyönyörű portrét festett.”

Végül az ötödik teremben azok a képek kaptak helyet, amelyek már az emlékkép-világhoz tartoznak, emlékezetből festette Baja környékén, de a Gyilkos-tó és a Békási-szoros látszik ezeken a képeken, meseszerű állatalakokkal. A terem másik felében pedig a Bakonyban és a Balaton mentén festett tájképei láthatók. A terem két oldalán tehát a valósághoz való kétféle viszonyulása figyelhető meg: egyrészt a meglehetősen realisztikus táj és a másik, amiben teljesen elengedi magát, és álomszerűvé válnak a képek – avatott be Székely Sebestyén György.

Miként állt össze a tárlat?

„Számomra ebben a Nagy István-történetben az a nagyon fontos rész, hogy ez egy székely sikertörténet, ami arról szól, hogy ha a világ felé nyitsz és tanulsz, akkor valahová eljuthatsz.

Idézet
Tornai János festő írta, hogy Nagy István egy Kőrösi Csoma Sándor-szerű alkat. És tényleg az volt, folyamatosan tökéletesítette magát.

És nem igaz, hogy egy őstehetség volt, aki úgy festett, ahogy akart. Igen, úgy festett, ahogy akart, de e mögött nagyon nagy tanultság és tudás volt.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Csíki Székely Múzeum gyűjteménye, elsősorban a korai rajzok jelentették a kiindulópont, és emellé szinte minden olyan magyarországi múzeumból kölcsönöztek munkákat, ahol őriznek Nagy István-alkotásokat – magyarázta Túros Eszter, a kiállítás másik kurátora. Elmondta, a múzeum a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolával és a mindszenti Nagy István Általános Iskolával közösen összehangolt programsorozatot tervez, amelynek kiemelkedő rendezvénye a 28-án megnyíló kiállítás.

Az augusztus 30-ig megtekinthető tárlat ideje alatt számos programot terveznek, például a kiállítás katalógusának bemutatását, gyerekkötetet, rendhagyó tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat és gyerekprogramokat. Ugyanakkor a csíki múzeum partnere a Baján az évforduló alkalmából szervezett kiállításnak és konferenciának.

A Nagy István 150 című kiállítás hivatalos megnyitóját március 28-án 17 órától tartják a csíkszeredai Mikó-vár emeleti bástyatermében. Köszöntőt mond Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese és dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Múzeum igazgatója. A kiállítást N. Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, valamint a kurátorok, Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro galéria igazgatója és Túros Eszter művészettörténész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa nyitják meg.

A megnyitó keretében Jurecskó László, a MissionArt Galéria társtulajdonosa egy-egy Nagy Istvánt ábrázoló portrét ajándékoz a művész nevét viselő két tanintézménynek. Ifj. Éber Sándor és Ágoston Ferenc alkotásait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola és a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola kapja.

Szervező: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda önkormányzata. Stratégiai partner: Mikó Ferenc Egyesület; partnerek: Türr István Múzeum, Baja; Mission Art Galéria, Budapest; Quadro Galéra, Kolozsvár; Liszt Intézet, Sepsiszentgyörgy. A kiállítás fővédnöke Kelemen Hunor.

A kiállított műtárgyak tulajdonosai: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda; Déri Múzeum, Debrecen; Türr István Múzeum, Baja; Kolozsvári Művészeti Múzeum; Magyar Unitárius Egyház; Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely; Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr; Szent István Király Múzeum, Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár; Czell gyűjtemény; Jurecskó gyűjtemény, Budapest; Kemény Gyula magángyűjteménye; Kovács Ádám gyűjteménye, Budapest; magántulajdon a Kieselbach Galéria közvetítésével, Csíkszereda; magángyűjtemény Gál Ferenc hagyatékából, Csíkszereda; magángyűjtemény, János Pál hagyatékából, Csíkszereda; magángyűjtemény, Marosvásárhely; magángyűjtemény, Kolozsvár; Takács Szabolcs magánygyűjteménye, Százhalombatta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
2026. november 21., szombat

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt

A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után

Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után
2026. november 21., szombat

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól
2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
Hirdetés