Heves szél, szárazság, rovarinvázió és az elszaporodó gombák is jelentős károkat okozhatnak az erdőkben, ezek ellen pedig szakszerűen kell védekezzenek az erdészek, különben nagy mennyiségű fa pusztulhat el vagy éppen válhat használhatatlanná. A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal szakemberei beszéltek munkájukról, akik többek között elmagyarázták hogyan működnek a rovarcsapdák, miként lehet védekezni a széldöntések ellen és milyen munkát feltételez a károk megelőzése.
2021. augusztus 15., 11:092021. augusztus 15., 11:09
Természetes ellensége a kártevő rovaroknak a szúfarkas (a fotón piros szárnyú pettyes bogár)
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heves szél, szárazság, rovarinvázió és az elszaporodó gombák is jelentős károkat okozhatnak az erdőkben, ezek ellen pedig szakszerűen kell védekezzenek az erdészek, különben nagy mennyiségű fa pusztulhat el vagy éppen válhat használhatatlanná. A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal szakemberei beszéltek munkájukról, akik többek között elmagyarázták hogyan működnek a rovarcsapdák, miként lehet védekezni a széldöntések ellen és milyen munkát feltételez a károk megelőzése.
2021. augusztus 15., 11:092021. augusztus 15., 11:09
Fotó: Erdély Bálint Előd
Élő (biotikus), illetve nem élő (abiotikus) tényezők is okozhatnak károkat az erdőben, amelyek ellen mindenképp védekezni kell, különben
– vezette fel a terepszemlével egybekötött beszélgetést András Róbert, erdőmérnök, a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal vezetője.
A szakember arra is kitért, hogy a két tényező általában ok és okozati összefüggésben van, hiszen például egy nagy széldöntés után – ha nem takarítják meg a helyszínt – hamar ellepik a bogarak a kidöntött fákat. „A civil társadalom rendszerint arról beszél, hogy nem szabad beavatkozni az erdő fejlődésébe, de a helyzet az, hogy megfelelő gazdálkodás és odafigyelés nélkül gyakoribbá és nagyobb mértékűvé válnak a károk.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Erdély Bálint Előd
András Róbert elmondása szerint, az erdészek egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő életteret teremtsenek az egészséges fáknak az optimális fejlődéshez. Kulcskérdés, hogy arányos legyen az egyedek törzsének vastagsága és hosszúsága (sudarassági hányados), hiszen ez esetben a szél is nehezebben dönti ki azokat. Ennek elérése pedig esetenként felszabadító, tisztító, gyérítő vágásokkal jár. Persze ilyenkor a kevésbé egészséges vagy éppen hasznos fákat termelik ki a megmaradók javára.
Dénes Albert, az intézmény erdővédelemért felelős szakembere hangsúlyozta, hogy a széldöntések elkerülése érdekében
Hatékony védekezés ilyen esetben, ha különböző fafajokat elegyítenek telepítéskor. Bár az erdészet nagyon ritka esetben végez tarvágást, azt igyekeznek nem egyidőben és nem szélirányban tenni. A vágást, valamint az újratelepítést is évekre leosztva végzik ilyenkor a vágtereken, hiszen így nem egyszerre nőnek fel a facsemeték, inkább egy felfelé ívelő lépcsőt képezve védik terelik el a szelet az idősebb fáktól.
Más abiotikus tényezők esetében az erdő takarítása jelenti a baj megelőzését, de vannak olyan helyzetek is – fagy, jégeső –, amikor nincs lehetőség emberi beavatkozásra.
Létfontoságú a kidőlt, kiszáradt fák eltávolítása az erdőből
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vidékünkön az egyik legnagyobb problémát az évente legalább kétszer szaporodó betűző szú okozza a fenyvesekben,
Hasonló veszélyt jelent ezekben az erdőkben a rézmetsző szú is, amely a fenyő csúcson lévő részeit pusztítja el, meggátolva annak fejlődését.
Az apácalepke és a nagy fenyőormányos is ismert kártevőnek számít – fejtette ki Dénes Albert. Utóbbi elsősorban a facsemetéket támadja meg közvetlenül a tövüknél, így védekezésként oda rendszerint mérgező vegyszerrel permetezett fakérget szoktak lerakni.
Mint mondta, az elszáradó fák különleges illatot árasztanak ez vonzza oda a rovarokat. Éppen ezért létfontosságú az elpusztult, kidőlt vagy éppen beteg fákat eltávolítani az erdőből, hiszen azok rovar-gócpontokká válhatnak. Onnan persze tovább vándorolnak a rovarok – akár tíz kilométerrel messzebbre is elrepülnek – egészséges fákat fertőzve meg. Védekezni többféleképpen lehet ellenük, az egyik legjobb megoldás, ha
Utóbbi csaliból két típusú van: egyik a párosodásra kész nőstény illatát árasztja, a másik a táplálékét utánozza.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezeket egyébként egy Máréfalvához közeli erdős részen be is mutatták nekünk az erdészek. A védekezés egy másik formájáról is beszélgettünk, hiszen előfordul, hogy mérgező vegyszerrel permetezik meg a kitermelt és sokáig a helyszín közelében hagyott rönköket.
Azt is megtudtuk, hogy nem kevés pénzt – évi 300-350 ezer lejt – költenek a zetelaki erdőrendészethez tartozó szakemberek csak a csapdák és a vegyszerek megvásárlására. Ügykezelésükbe 21 580 hektárnyi erdős terület tartozik.
Egyébként érdemes tudni, hogy
A lobhullató erdőkben egyébként a négyévente nagyobb létszámban megjelenő cserebogarak okoznak kárt, amelyek elfogyasztják a leveleket. Ezzel jó esetben csak a fa azévi fejlődését gátolják meg, kritikusabb azonban, ha el is pusztul az adott fa. Kisebb gondokat okoz ugyanakkor a bükklevél gubacsszúnyog és bükk-bolhaormányos is. Ezek ellen azonban ritkább esetben kell védekezni, hiszen nincsenek annyira elszaporodva.
A fertőzöttebb helyszíneken hetente akár öt-hatezer szú is csapdába esik
Fotó: Erdély Bálint Előd
Speciális vegyszerrel (riasztószer) kell lekenni a kisebb fák csúcsát különben a szarvasok lerágják azokat – említett egy újabb gondot Dénes. Ez a vegyszer nem halálos a vadakra, de elrettenti azokat. Az egyébként nem probléma, ha az oldalsó ágakat rágják le a szarvasok és őzek, hiszen attól tud növekedni a fa.
Ez ellen azonban nem védekeznek az erdészek, hiszen a medvék ezzel nem okoznak számottevő kárt.
Van ugyanakkor egy káros taplógomba fajta is, amelyet barnás széléről lehet felismerni. Ez is roppant veszélyes a fenyőfákra, hiszen belső szerkezetüket rombolja, így kivágás után is csak maximum tüzelőanyagként lesznek hasznosíthatók.
A fertőzött fákat igyekeznek kibélyegezni az erdészék, hogy mielőbb eltávolíthassák a többi fa környékéről.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Dénes Albert arra is kitért, hogy természetes ellenségei is vannak az említett rovaroknak, ilyen például a szúfarkas (nagytestű szárnyas rovar), amely nagyban segíti a munkájukat. Emellett
A kis házakat időnként takarítani is kell, hiszen a fészkek idővel megtelnek parazitákkal.
Az erdészek folyamatosan jegyzik a kivágott fákat, illetve ellenőrzik a kihelyezett bogárcsapdákat – számszerűsítve a rovarokat – és az adatokat összegzik egy ebből a célból kifejlesztett digitális alkalmazás segítségével. Ennek alapján az applikáció többek között jelzi, hogy hol vannak nagyobb fertőzések, hol kell védekezni.
Az erdészek szerint lényegesen megkönnyíti a munkájukat a program, hiszen annak köszönhetően naprakész információik vannak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Feromonokkal vonzzák a csapdába a rovarokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alkalmazás segítségével összegzik az erdőben tapasztaltakat
Fotó: Erdély Bálint Előd
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!