Számos károkozó fenyegeti az erdőket, nem olcsó mulatság védekezni ellenük

Heves szél, szárazság, rovarinvázió és az elszaporodó gombák is jelentős károkat okozhatnak az erdőkben, ezek ellen pedig szakszerűen kell védekezzenek az erdészek, különben nagy mennyiségű fa pusztulhat el vagy éppen válhat használhatatlanná. A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal szakemberei beszéltek munkájukról, akik többek között elmagyarázták hogyan működnek a rovarcsapdák, miként lehet védekezni a széldöntések ellen és milyen munkát feltételez a károk megelőzése.

Fülöp-Székely Botond

2021. augusztus 15., 11:092021. augusztus 15., 11:09

Természetes ellensége a kártevő rovaroknak a szúfarkas (a fotón piros szárnyú pettyes bogár) •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Természetes ellensége a kártevő rovaroknak a szúfarkas (a fotón piros szárnyú pettyes bogár)

Fotó: Erdély Bálint Előd

Heves szél, szárazság, rovarinvázió és az elszaporodó gombák is jelentős károkat okozhatnak az erdőkben, ezek ellen pedig szakszerűen kell védekezzenek az erdészek, különben nagy mennyiségű fa pusztulhat el vagy éppen válhat használhatatlanná. A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal szakemberei beszéltek munkájukról, akik többek között elmagyarázták hogyan működnek a rovarcsapdák, miként lehet védekezni a széldöntések ellen és milyen munkát feltételez a károk megelőzése.

Fülöp-Székely Botond

2021. augusztus 15., 11:092021. augusztus 15., 11:09

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Élő (biotikus), illetve nem élő (abiotikus) tényezők is okozhatnak károkat az erdőben, amelyek ellen mindenképp védekezni kell, különben

könnyen felborulhat az erdészeti munka alapját képező népjólléti, ökológiai és gazdasági szempontok közötti egyensúly

– vezette fel a terepszemlével egybekötött beszélgetést András Róbert, erdőmérnök, a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal vezetője.

Az abiotikus tényezők közé egyebek mellett a tüzet, a nagy mennyiségű havat, az erős szelet, az árvizet, jégesőt és a szárazságot sorolják, míg biotikus károkozók elsősorban a rovarok, a gombák és a vadak.

A szakember arra is kitért, hogy a két tényező általában ok és okozati összefüggésben van, hiszen például egy nagy széldöntés után – ha nem takarítják meg a helyszínt – hamar ellepik a bogarak a kidöntött fákat. „A civil társadalom rendszerint arról beszél, hogy nem szabad beavatkozni az erdő fejlődésébe, de a helyzet az, hogy megfelelő gazdálkodás és odafigyelés nélkül gyakoribbá és nagyobb mértékűvé válnak a károk.

Idézet
Ha nincs szakszerűen eltávolítva az erdőből a kidőlt, valamint a fertőzött faanyag, akkor egy tűz esetén meg sem lehet közelíteni a problémás helyszínt, ráadásul a kiszáradt fák miatt gyorsabban is terjednek a lángok. De ez csak egy példa a sok közül

– fogalmazott a szakember.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Favágással a széldöntés ellen

András Róbert elmondása szerint, az erdészek egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő életteret teremtsenek az egészséges fáknak az optimális fejlődéshez. Kulcskérdés, hogy arányos legyen az egyedek törzsének vastagsága és hosszúsága (sudarassági hányados), hiszen ez esetben a szél is nehezebben dönti ki azokat. Ennek elérése pedig esetenként felszabadító, tisztító, gyérítő vágásokkal jár. Persze ilyenkor a kevésbé egészséges vagy éppen hasznos fákat termelik ki a megmaradók javára.

Dénes Albert, az intézmény erdővédelemért felelős szakembere hangsúlyozta, hogy a széldöntések elkerülése érdekében

lényeges a szelek irányának megfigyelése is, hiszen a gyakrabban „ostromolt” területekre olyan fákat kell ültetni, amelyeknek mélyebbre hatol a földbe a gyökere, esetleg ellenállóbb a szerkezetük is.

Hatékony védekezés ilyen esetben, ha különböző fafajokat elegyítenek telepítéskor. Bár az erdészet nagyon ritka esetben végez tarvágást, azt igyekeznek nem egyidőben és nem szélirányban tenni. A vágást, valamint az újratelepítést is évekre leosztva végzik ilyenkor a vágtereken, hiszen így nem egyszerre nőnek fel a facsemeték, inkább egy felfelé ívelő lépcsőt képezve védik terelik el a szelet az idősebb fáktól.

Száraz időszakokban elsősorban a frissen ültetett facsemeték megóvására koncentrál az erdészet, volt rá példa, hogy a tűzoltóktól kértek segítséget, hogy locsolhassák azokat.

Más abiotikus tényezők esetében az erdő takarítása jelenti a baj megelőzését, de vannak olyan helyzetek is – fagy, jégeső –, amikor nincs lehetőség emberi beavatkozásra.

Létfontoságú a kidőlt, kiszáradt fák eltávolítása az erdőből •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Létfontoságú a kidőlt, kiszáradt fák eltávolítása az erdőből

Fotó: Erdély Bálint Előd

Feromonos csapdák

Vidékünkön az egyik legnagyobb problémát az évente legalább kétszer szaporodó betűző szú okozza a fenyvesekben,

a rovarok a fák vastagabb részeibe, a kéreg alá fészkelik be magukat, majd járatokat képezve táplálkoznak, emiatt idővel elszáradnak a tűlevelűek.

Hasonló veszélyt jelent ezekben az erdőkben a rézmetsző szú is, amely a fenyő csúcson lévő részeit pusztítja el, meggátolva annak fejlődését. 

Az apácalepke és a nagy fenyőormányos is ismert kártevőnek számít – fejtette ki Dénes Albert. Utóbbi elsősorban a facsemetéket támadja meg közvetlenül a tövüknél, így védekezésként oda rendszerint mérgező vegyszerrel permetezett fakérget szoktak lerakni.

Mint mondta, az elszáradó fák különleges illatot árasztanak ez vonzza oda a rovarokat. Éppen ezért létfontosságú az elpusztult, kidőlt vagy éppen beteg fákat eltávolítani az erdőből, hiszen azok rovar-gócpontokká válhatnak. Onnan persze tovább vándorolnak a rovarok – akár tíz kilométerrel messzebbre is elrepülnek – egészséges fákat fertőzve meg. Védekezni többféleképpen lehet ellenük, az egyik legjobb megoldás, ha

különböző csapdákat állítanak a szakemberek, amelyek feromonos vegyszerekkel vonzzák magukhoz a kártevő rovarokat.

Utóbbi csaliból két típusú van: egyik a párosodásra kész nőstény illatát árasztja, a másik a táplálékét utánozza.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Többféle szerkezetet használ az erdészet, az úgynevezett doboz- és a csőcsapdákból nem tudnak kimászni a rovarok, de van olyan is, amelyre egyszerűen ráragadnak például az apácalepkék hímjei.

Ezeket egyébként egy Máréfalvához közeli erdős részen be is mutatták nekünk az erdészek. A védekezés egy másik formájáról is beszélgettünk, hiszen előfordul, hogy mérgező vegyszerrel permetezik meg a kitermelt és sokáig a helyszín közelében hagyott rönköket.

Azt is megtudtuk, hogy nem kevés pénzt – évi 300-350 ezer lejt – költenek a zetelaki erdőrendészethez tartozó szakemberek csak a csapdák és a vegyszerek megvásárlására. Ügykezelésükbe 21 580 hektárnyi erdős terület tartozik.

Egyébként érdemes tudni, hogy

a fenyőfák is igyekeznek védekezni a maguk módján a beléjük hatoló kártevők ellen, méghozzá azzal, hogy fenyőgyantát termelnek. Ez azonban a legtöbb esetben nem elegendő a nagy rajokban támadó rovarok ellen – főleg száraz időszakokban.

A lobhullató erdőkben egyébként a négyévente nagyobb létszámban megjelenő cserebogarak okoznak kárt, amelyek elfogyasztják a leveleket. Ezzel jó esetben csak a fa azévi fejlődését gátolják meg, kritikusabb azonban, ha el is pusztul az adott fa. Kisebb gondokat okoz ugyanakkor a bükklevél gubacsszúnyog és bükk-bolhaormányos is. Ezek ellen azonban ritkább esetben kell védekezni, hiszen nincsenek annyira elszaporodva.

A fertőzöttebb helyszíneken hetente akár öt-hatezer szú is csapdába esik •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A fertőzöttebb helyszíneken hetente akár öt-hatezer szú is csapdába esik

Fotó: Erdély Bálint Előd

Gombák, vadak

Speciális vegyszerrel (riasztószer) kell lekenni a kisebb fák csúcsát különben a szarvasok lerágják azokat – említett egy újabb gondot Dénes. Ez a vegyszer nem halálos a vadakra, de elrettenti azokat. Az egyébként nem probléma, ha az oldalsó ágakat rágják le a szarvasok és őzek, hiszen attól tud növekedni a fa.

A fiatal erdőkben gyakori látvány – főleg tavasszal –, hogy a medvék lehántják a fák kérgét, zavart okozva a fák életfunkciójában.

Ez ellen azonban nem védekeznek az erdészek, hiszen a medvék ezzel nem okoznak számottevő kárt.

Tömeges gombás megbetegedések vidékünkön inkább csak a facsemeték esetében fordulnak elő és vegyszeres permetezéssel fékezik meg a szakemberek.

Van ugyanakkor egy káros taplógomba fajta is, amelyet barnás széléről lehet felismerni. Ez is roppant veszélyes a fenyőfákra, hiszen belső szerkezetüket rombolja, így kivágás után is csak maximum tüzelőanyagként lesznek hasznosíthatók.

A gombafaj azért is veszélyes, mert roppant hatékonyan terjed az erdőben összeérő gyökereken keresztül.

A fertőzött fákat igyekeznek kibélyegezni az erdészék, hogy mielőbb eltávolíthassák a többi fa környékéről.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

A kártevő rovarok ellenségei

Dénes Albert arra is kitért, hogy természetes ellenségei is vannak az említett rovaroknak, ilyen például a szúfarkas (nagytestű szárnyas rovar), amely nagyban segíti a munkájukat. Emellett

a kártevőkre vadászó madarak is hasznosak, éppen ezért régen sokszor még madárházakat is elhelyeztek a fákon az erdőkben, hogy minél több szárnyas telepedjen le.

 A kis házakat időnként takarítani is kell, hiszen a fészkek idővel megtelnek parazitákkal.

Összetett rendszer

Az erdészek folyamatosan jegyzik a kivágott fákat, illetve ellenőrzik a kihelyezett bogárcsapdákat – számszerűsítve a rovarokat – és az adatokat összegzik egy ebből a célból kifejlesztett digitális alkalmazás segítségével. Ennek alapján az applikáció többek között jelzi, hogy hol vannak nagyobb fertőzések, hol kell védekezni.

Az erdészek szerint lényegesen megkönnyíti a munkájukat a program, hiszen annak köszönhetően naprakész információik vannak.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Feromonokkal vonzzák a csapdába a rovarokat •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Feromonokkal vonzzák a csapdába a rovarokat

Fotó: Erdély Bálint Előd

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Alkalmazás segítségével összegzik az erdőben tapasztaltakat •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Alkalmazás segítségével összegzik az erdőben tapasztaltakat

Fotó: Erdély Bálint Előd

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van

Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest
2025. július 11., péntek

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.

Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.
2025. július 11., péntek

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása

Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása
2025. július 11., péntek

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba

Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba