Szakmai alapon kellene dolgozzanak a székelyföldi helyi önkormányzatok

Az említett székelyudvarhelyi tanácsos annyira közönséges volt a megnyilvánulásával, hogy értelmetlen a nevét megemlíteni. Az eseményen olyan információk és meglátások hangzottak el, amelyek az önkormányzatok gazdálkodását nagyban jellemzik.

Például figyelembe veszik azt is, hogy egy adott városban érzésük szerint az elmúlt időszakban csökkent-e a betörések száma, többen járnak-e könyvárba, vagy több diáknak sikerült-e az érettségije” – kezdte Szilágyi, majd rögtön a lényegre tért. „Fontos mindig megvizsgálni, hogy az adott polgármesteri hivatal mekkora százalékban gyűjti be az adókat, hogyan gazdálkodik a saját vagyonát képező felületekkel (magyarán a bérbeadott területeiből mennyi pénz folyik be).

A számokat vizsgálva ugyanakkor nagyon furcsa volt számomra az is, hogy miközben legutóbb Sepsiszentgyörgy több mint tízmillió lejben részesült a Kovászna Megyei Tanács visszaosztásaiból (az este során kiderült: pontosan 16 millióban), addig

– zárta felszólalását a gazdasági igazgató.

(utalva ezzel Geréb László cikkére). Számomra idén az volt a kitűzött feladat, hogy Csíkszereda városa beruházásokra többet költsön, mint folyó költségre; ez amúgy az elmúlt harminc esztendőben egyetlen romániai megyeszékhelynek se sikerült. Jelentem: polgármesterségem abbahagyásáig, október végéig, ez sikerült: beruházásokra idén január és november között 62 millió lejt költöttünk, folyó kiadásokra pedig 50 milliót.” Az öntömjénezéshez közeli kijelentéseit azonnal megindokolta.

Negyedik helyre került Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki éppen csak elvesztette a választásokat (mindössze 76 szavazaton múlott). És én voltam a leggyengébb, hiszen én simán elvesztettem a választást (Ráduly Róbert már a tavaszi előválasztáson 75-25 arányban kikapott kihívójától, az azóta a választásokat is megnyerő Korodi Attilától). És ez a legfontosabb: a többi csak statisztika, elemzés és duma” – zárta.

Annyit még hozzátett, mindenhez az is hozzájárulhatott, hogy

„A szakmai alapú, racionális beszélgetés helyett – amihez nagyon sok polgárra és hosszú folyamatra van szükség – továbbra is megtörténhet ma az Székelyföldön, hogy

Utóbbi azonban arról szól, hogy nincs hatékonyság és nincs közpénzelköltési fegyelem, csak szórjuk a pénzt, és hitelt hitelre veszünk fel. Ennek a típusú gazdálkodásnak nincs köze a magánszférai, megfontolt gazdálkodáshoz.

Ez a gazdálkodás sértő a magánszférára nézve” – mondta Ráduly.

– kezdte szakmai előadását. Az szja-bevételekre ő is kitért, hiszen ez az önkormányzatok legfontosabb éves bevétele.

„A rendszer valóban torzít: ha kevés egy megyeszékhely lakossága, akkor az állami intézmények alkalmazottainak magas fizetése után számolt személyi jövedelemadója nagyobb arányban jelenik meg a helyi költségvetésben. Ilyen esetben Csíkszereda országos szinten is benne van az első háromban (Csíkszereda az egyik legkisebb lélekszámú romániai megyeszékhely).

– részletezte.

„Tehát, ha ezt az adószintet alacsonyan tartjuk, akkor a multiknak (bankoknak, bevásárlóközpontoknak, nagyáruházaknak) kedvezünk. Ezért ezt a kulcsot a maximumra emeltük, majd elindítottunk egy minimis jellegű támogatást, amivel

Azóta összesen mintegy 7 millió eurót vettünk ki a multik zsebéből, amit befektettünk a városba. Érdekes módon egyetlen multinacionális cég se ment el a városból. A nagy cégek amúgy sem támogatták a helyi kultúrát és a sportot, ezért ki merem mondani, hogy nem is érdemlik meg, hogy nagyvonalúak legyünk.

– fogalmazott Antal Árpád.

Szóba hozta a hitel kérdését is. Mint mondta, tudja, hogy „Róbert nem hisz a hitel intézményében, mi azonban nem ódzkodunk tőle. Én hiszek a hitel fontosságában bizonyos helyzetekben:

Egy mondat erejéig a megyei és a városi önkormányzat együttműködésére is kitért. „Nálunk ez a viszony nagyon jó, és odafigyelünk a községekre is. Például a PNDL-pénzeknél (Országos Vidékfejlesztési Program) előnybe kerültek nálunk a községek, viszont a szja-visszaosztásnál csak a háromszéki városok kaptak legutóbb a visszaosztásra kiutalt 27 millió lejből” – zárta kiselőadását Sepsiszentgyörgy elöljárója.

Ezzel együtt Gyergyószentmiklós is olyan kiterjedt intézményrendszert tart fenn (színházat, múzeumot), amelyet egy városi besorolás megkövetel. Kampányban fel szoktak erősödni azok a hangok, hogy meg kell szüntetni kulturális intézményeket, a megspórolt pénzt pedig infrastruktúra-építésre kell fordítani. Akár még helyénvaló javaslat is lehet, ám fontos megemlíteni:

– érvelt a polgármester-választást mindössze 76 szavazattal elveszítő Nagy Zoltán.

Mint folytatta: „az látszik Székelyudvarhely esetében, hogy az előző uniós pályázati ciklusban nem igazán voltunk eredményesek, ezért most jutottunk el oda, hogy tucatnyi nagyberuházásra írtunk alá szerződéseket. Tehát most tartunk a tervezési szakaszokban.

Önkritikát gyakorolva kifejtette: azon változtathatnak, hogy a hivatali kiadásaik csökkenjenek. „Az azonban torzít a kimutatásban, hogy amíg Csíkszeredában a hivatali fenntartásra 8,3 millió lejt fordítottak, mi 12,6 milliót. Mindez többek között azzal magyarázható, hogy

Innen is eredeztethető a lényeges különbség egy része” – nézett a számok mögé Jakab Attila, akinek felvetését Ráduly is elfogadta.

Mi várható Székelyudvarhelyen a következő években? – tette fel zárásként a városmenedzser, majd választ is adott.

„Ha beindulnak a nagyberuházások, akkor ezekben a kimutatásokban a város előrébb kerül; azt azonban nem szabad elhallgatni, hogy

A tervek szerint ehhez hasonló beszélgetést jövő év elején is tartanak majd, amikor a 2021-es városi költségvetésekről fognak beszélni.