
A cél kimozdítani a gyermekeket az iskolapadbóll a Zöld héten. Képünk Illusztráció
Fotó: Gazda Árpád
Akár több száz lejébe is kerülhet az iskolai Zöld hét a szülőknek, főleg azoknak a családoknak lehet megterhelő, ahol több iskoláskorú gyermeket nevelnek. Ugyan elvileg a Környezetvédelmi Alap 100 millió lejt szánt a Zöld heti osztálykirándulások finanszírozására, még nincs hír pénzről, így egyelőre marad a szülő pénztárcája.
2024. október 11., 07:582024. október 11., 07:58
„Közeleg az iskolai Zöld hét, nemrég kaptuk meg, hogy annak milyen anyagi költségei lesznek. Meglepődve olvastuk, hogy csak a kislányunk programjának költsége meghaladja a 350 lejt, erre még számolni kell utazási költségeket is” – kereste meg panaszával a Székelyhont három kisiskolás szülője, nem említve, hogy melyik iskoláról van szó. Hozzátette, nem érti, miért nem biztosít az iskola választási lehetőséget.
– jegyezte meg keserűen. Szerinte ez egy általánosan elterjedt jelenség, amely nagyon megterheli a többgyermekes családokat anyagilag.
Vannak azonban olyan szülők is, akik kifejezetten jó ötletnek tartják, hogy a tanító osztálykirándulást szervez, szerintük egy évben egyszer a szülőnek meg kell tudnia fizetni egy ilyen alkalmat.
– mondta egy kétgyermekes szülő. Hozzáfűzte, általában a buszt és a különböző programokra a belépőket kell kifizetni, de ha csoportosan mennek, akkor kedvezményesebb az ár, mintha a család külön utazna.
Kedves Tihamér, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, azt javasolja az érintett szülőknek, hogy
Az igazgatótól tudjuk, hogy a József Attila Általános Iskolának egyébként van egy alapítványa, amelyen keresztül tudják támogatni a hátrányos helyzetű gyermekek számára az osztálykirándulások költségét. Tavaly húsz kérést nyújtottak be az alapítványhoz erre a célra.
Az igazgató hozzátette, az Iskola másként és a Zöld hét programoknak van egy szabályzata, kötelező program, azon belül a tanító, az osztályfőnök szervezi meg a hetet, figyelembe véve, hogy meglegyen a kötelező óraszám.
– jegyezte meg.
Tőkés Zsolt, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója ugyancsak úgy vélte, hogy rosszul átgondolt a Zöld hét program, az iskoláknak pedig nincs módjuk arra, hogy kirándulást finanszírozzanak.
Ugyanakkor úgy gondolja, hogy amennyiben természeti rezervátumba vinnék a gyermekeket, akkor ki kell menjenek a városból, így számolni kell az utazás költségével.
– fogalmazott. Hozzátette, a jogszabályok nem korlátozzák, hogy hová szervezhetnek kirándulást az osztályok, volt olyan iskola, amely a Duna-deltába vitte a gyerekeket. Tőle tudjuk, hogy iskolájuk jövő májusban szervezi meg a Zöld hetet.
A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola illetékese arról beszélt a Székelyhonnak, hogy
A tavalyi beszámolók szerint többek között a Csíky-kertben voltak, vagy éppen játékos feladatokat kaptak a témában a gyerekek, vagy különböző műhelyekbe, üzemekbe jártak gyalog, ami nem került pénzbe. Az idei tanévben a Zöld hetet csak április végén, május elején fogják tartani.
Aurora Pleşu Hargita megyei tanfelügyelő, aki megyeszinten koordinálja a Zöld hét programot, érdeklődésünkre elmondta, a tanfelügyelőséghez eddig nem érkezett panasz a szülőktől, amennyiben mégis érkezik hozzájuk jelzés a témában, akkor az ügyet kivizsgálják. Hozzátette, fontos tudni, hogy
Ezzel szemben arra van mód, hogy a szülők hivatalosan bejegyzett egyesülete finanszírozhassa például a Zöld hét programjait, vagy más iskolán kívüli tevékenységeket. „A Zöld hét lebonyolításához létezik egy eljárás, amit be kell tartaniuk az iskoláknak. A hét programját az iskolák önállóan szervezik meg, ebbe nincs beleszólása a tanfelügyelőségnek” – húzta alá a tanfelügyelő.
Hozzátette, a szervezést megelőzően először fel kell mérniük, hogy milyen tevékenységekre volna igény, egyeztetve a szülőkkel, majd az iskola pedagógusainak tanácsával (románul consiliul profesoral). Ezt követően ismertetik a tervezett programot az iskola vezetőtanácsával is (consiliul administrativ). „A program tervezésének folyamatában a szülők képviselete is részt kell vegyen” – magyarázta.
Aurora Pleşu úgy véli, tervezésnél az iskolák figyelembe kellene vegyenek több lehetőséget, szervezhetnek más programot is, amely az iskola közelében megtartható, és nem kerül sok pénzbe, éppen a hátrányos helyzetű diákok érdekében.
A 314-es számú idei kormányhatározat szerint a Környezetvédelmi Alap a 2024-2025-ös tanévben százmillió lej támogatást nyújt a tanügyminisztériumnak a Zöld heti kirándulások finanszírozására. Aurora Pleşu ezzel kapcsolatban elmondta,
„Ezt követően valószínű lesz erre költségvetés megyékre osztva, de még nem tudunk semmilyen további részletet erről” – jegyezte meg.
Mint kifejtette, a Zöld hét programját más külső forrásból is lehet finanszírozni, de erre semmiképpen nem gyűjthetnek az iskolák pénzt a szülőktől, mint fentebb is írtuk. Csak a hivatalosan bejegyzett szülői egyesületek, amelyek a maguk során szintén bevonhatnak külső forrásból pénzt, a szülői hozzájárulás pedig önkéntes. A helyi önkormányzatok szintén támogathatják az iskolai programot.
A tanügyminisztérium 2023-ból származó 6755-ös számú rendelete szerint egyébként
Ennél több megkötés nincs a jogszabályban. A Zöld héten mehetnek a gyermekek például múzeumokba, természetvédelmi területekre, parkokba – sorolta a koordinátor.
A Zöld hetet először a 2022-2023-as tanévben indították el országos szinten, a tanévszerkezet részeként. Akadnak iskolák, amelyek már ősszel, mások tavasszal, nyár elején szervezik meg. A cél, hogy a gyermekek a környezet védelméről, a klímaváltozásról és a környezettudatosságról szerezhessenek elméleti és gyakorlati tapasztalatokat.

Az iskolákat is bevonják a jövő héten induló, Tiszta Romániát! elnevezésű országos takarítási kampányba, a következő tanévtől pedig úgynevezett Zöld hetet is tartanak a tanintézetekben.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
szóljon hozzá!