Sok még a tisztázatlan kérdés a gyerekfelügyeleti szabadság jogi értelmezésében

Az otthonról történő online oktatás a szülők mindennapjait is megnehezíti, hiszen nekik közben dolgozniuk kell. A gyerekkel maradó – a járványnak jobban kitett – nagyszülők pedig nem biztos, hogy boldogulnak az online térben, ha egyáltalán van nagyszülő, aki vigyázzon a gyerekekre.

Az idén életbe lépett 147-es sürgősségi rendelet segítségül jöhet azoknak a családoknak, amelyeknél 12 éven aluli gyerek van, és a szülők dolgoznak. A jogszabály szerint a szülőnek joga van otthon maradni a 12 évesnél fiatalabb – fogyatékkal élők esetén 26 évesnél fiatalabb – gyerek felügyelete miatt, ha teljesülnek bizonyos feltételek, például

• a másik szülő nem kérvényezte ugyanezt;
• a másik szülő nincs gyereknevelésen vagy bármilyen szabadságon;
• kérést és saját felelősségre tett nyilatkozatot nyújt be az alkalmazónak.

Erre az időszakra az otthon maradó szülőnek az alapfizetés 75 százalékát kell folyósítani – de ez nem lehet több az országos átlagbér 75 százalékánál –, amiből levonódnak az adók és járulékok. Ezt az összeget az alkalmazó visszaigényelheti a megyei munkaelhelyező ügynökségektől az adók kifizetését követő 30 napon belül. Az ügynökségeknek 15 napjuk van arra, hogy a kérést elbírálják és a kért összegeket folyósítsák.

A jogszabályok értelmezésében viszont gondot okoz, hogy hamarabb érvénybe léptek, mint az iskolák zöld, sárga és vörös besorolására vonatkozó 2020/5487-es tanügyminisztériumi rendelet, ezért nem foglalják magukba a hibrid oktatásra és a teljesen online oktatásra vonatkozó szabályokat.

Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezérigazgatója megkeresésünkre kifejtette, már több mint egy hete várják a jogszabály pontosítását, amelyet ők másként értelmeztek, mint a rendelet megalkotói. „A 147-es sürgősségi rendeletet van, aki úgy értelmezi, hogy a szülőknek járó 75 százalékos juttatást csak akkor lehet visszaigényelni az államtól, ha az olyan iskolákra vonatkozik, amelyekben a fertőzések történtek, és ezért a közegészségügyi igazgatóság járványügyi vizsgálata alapján kellett felfüggeszteni az oktatást. Pedig benne volt a szövegben az is, hogy tanórák korlátozására is vonatkozik, a sárga forgatókönyv pedig ezt jelenti. Több mint egy hete várjuk, hogy akképpen módosítsák, hogy a sárga és a piros forgatókönyvesek is essenek a szabályozás alá. Addig is mi csak azoknak tudunk adni gyerekfelügyeleti szabadságot, akiknek a gyerekük olyan iskolába jár, amelyeket a közegészségügyi igazgatóság határozata alapján zártak le” – pontosított Tiberiu Pănescu.

Hargita megyében többen érdeklődtek már a gyerekfelügyeleti szabadság felől, de még hivatalosan nincsenek kérések letéve – tette hozzá a munkaelhelyező ügynökség vezetője.

A megyei vészhelyzeti bizottságok határozata alapján lépett hétfőtől életbe a vörös forgatókönyv hét Maros megyei, illetve számos Hargita megyei településen, ezért ezeken a településeken az érintett szülők kérhetik a gyerekfelügyeleti szabadságot, ha másként nem tudják megoldani a 12 éven aluliak gyerekfelügyeletét.

Gondot okozhat a munkáltatónak azonban, ha nincs akivel helyettesítenie a szabadságot igénylő alkalmazottat.

Például egy bolt esetében, amely nem esik korlátozások alá, nem kérheti a munkáltató az alkalmazottak kényszerszabadságát sem – amelyet nem a munkáltató előlegez meg, hanem a munkaerő-elhelyező ügynökség, és miután a munkáltató megkapta tőlük a pénzt, utána fizeti ki az alkalmazottat. A korlátozások a vendéglőkre, kocsmákra, bárokra, kávézókra érvényesek, a kényszerszabadság lehetőségével is csak ők élhetnek – tette hozzá Tiberiu Pănescu.

Csép Éva Andrea, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő megkeresésünkre megerősítette, a szülőknek jár a gyerekfelügyeleti szabadság attól a perctől kezdve, ahogy a gyerek online oktatásba kerül. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy azok a szülők kérhetik ezt, akiknek a gyereke olyan iskolába jár, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság járványügyi kivizsgálás következtében zárt be, folyamatban van a jogszabály értelmezése.

– világított rá Csép Éva Andrea. Fontos részlet, hogy ezt az összeget a munkaadó fizeti ki az alkalmazottnak, és a munkaadó 15 napon belül megkapja ennek az ellenértékét a megyei munkaerő-ügynökségtől (AJOFM), de a munkaadó fogja megelőlegezni ezt. A gond akkor van, ha a munkaadónak nincs kellő mennyiségű pénzforgalma, és meg kell előlegezze az alkalmazottjának a bérét, ki kell fizesse a járulékokat utána – ez ugyanis járulékköteles bér, így a munkáltató fizet 10 százalék adót, 10 százalék egészségügyi hozzájárulást, 25 százalék társadalombiztosítást – a zsebéből, és majd utána kéri a hatóságtól, hogy visszafizessék neki ezt 15 napon belül.

A politikus hangsúlyozta, bevitte a sürgősségi kormányrendelet tárgyalásába azt is, hogy a krónikus beteg gyerekek esetében a szülő otthon ülhet a gyerekkel, attól függetlenül, hogy bezár-e az iskola vagy sem. „A szülő felelőssége, hogy engedi-e vagy sem iskolába a beteg gyerekét, de az erre vonatkozó jogszabályra még nem tértek ki a kormánynál, még nincs elfogadva” – fűzte hozzá Csép Éva Andrea.