Fél napot tartott, előző évekhez képest kevesebb volt a program is, de mindezektől függetlenül remek hangulatot varázsoltak a szervezők az idei, 8. Római Fesztiválon Mikházán.
2020. augusztus 01., 22:022020. augusztus 01., 22:02
2020. augusztus 02., 10:262020. augusztus 02., 10:26
Régizene-koncert a kolostor udvarán
Fotó: Rab Zoltán
Fél napot tartott, előző évekhez képest kevesebb volt a program is, de mindezektől függetlenül remek hangulatot varázsoltak a szervezők az idei, 8. Római Fesztiválon Mikházán.
2020. augusztus 01., 22:022020. augusztus 01., 22:02
2020. augusztus 02., 10:262020. augusztus 02., 10:26
Egymástól tisztes távoltásban ültek a nézők
Fotó: Rab Zoltán
A Maros Megyei Múzeum, a Római Limeskutató Központ és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület betartotta a járványügyi szabályokat, zömében szabadtéri programokkal várták a résztvevőket, testhőmérsékletet mértek, a szájmaszk viselésére buzdítottak mindenkit, illetve a zárt terekben betartatták az előírt távolságot a látogatók között.
Szombaton 14 órakor kezdődött és 19-ig tartott a rendezvénysorozat, amely az ezelőtt kétezer évvel Mikházán állomásozó rómaiak életét, szokásait próbálta feleleveníteni, ismertetve a mindennapjaikat, az egészséghez való viszonyulásukat, gyógyászati módjaikat, tisztálkodási, táplálkozási szokásaikat.
A katonák harcművészeti bemutatót tartottak
Fotó: Rab Zoltán
A Csűrszínház udvarán római katonai viseletbe öltözött „harcosok” mutatták be tudományukat, a fák között felállított asztaloknál, rögtönzött kemencéknél pedig a római korból fennmaradt receptek alapján készültek a finomságok, míg máshol a rómaiak által is ismert és használt gyógynövényeket és azokból készült teákat, kenőcsöket mutatták be.
A ferences kolostor udvarán a középkori kézműves tevékenységek elevenedtek meg, mialatt régizene-koncertet adott a Neumarkt Brass Quintet és a Kájoni Consort, a templomban és annak kriptájában pedig történészek ismertették a látnivalókat. Az interaktív tevékenységek – mint a múzeumpedagógiai foglalkozások – elmaradtak, de az érdeklődők így is megismerkedhettek például a papír készítésével vagy a gyertyaöntéssel.
16. századi könyvek a kolostortemplomban
Fotó: Rab Zoltán
A kolostor történetét Györfi Zalán, a Maros Megyei Múzeum munkatársa ismertette, aki felhívta a figyelmet az eredeti oltárokra, ablakokra, az alapító Toldalaghy Mihály édesanyjának reneszánsz faragott síremlékére, illetve az egykori kápolnában az Erdélyben párját ritkító szekrény-oltárra, amely szintén a 17. század első feléből maradt fenn napjainkig. A templomban a Teleki Téka jóvoltából egy kiállítás is látható volt az egykori ferences kolostor könyvtárát alkotó könyvekből.
A régészeti feltárás helyszínén az egykori római castrum tornyának a nemrég napvilágra került maradványait mutatták be a szakemberek, illetve azt, hogy a toronyból mit láthattak az őrök, illetve a legközelebbi őrtoronnyal hogyan tarthatták a kapcsolatot.
Régizene-koncert a kolostor udvarán
Fotó: Rab Zoltán
A Hargita Megyei Kulturális Központ jóvoltából a Kájoni-kiállítás is látható volt a Csűrszínházban, amelynek udvarán egy szélharangot is felavattak Kájoni János emlékére. Az eseménysorozat a Maros Művészegyüttes szabadtéri előadásával ért véget.
Érdeklődésünkre Pánczél Szilamér régész, a Római Limeskutató Központ vezetője sikeresnek értékelte a szombati eseményt, sokan megfordultak a Csűrszínház udvarán, valamint a régészeti lelőhelyen, a kolostor kertjében, a régészeti kiállítást is többen megnézték.
– fogalmazott a régész.
Fotó: Rab Zoltán
17. századi oltárok
Fotó: Rab Zoltán
Bemutató a papírmerítés technikájáról
Fotó: Rab Zoltán
8. Római Fesztiválon szerény, de élménydús program várta az érdeklődőket
Fotó: Rab Zoltán
Meddig láthattak el a toronyból? – ezt is megtudhatták az érdeklődők
Fotó: Rab Zoltán
Régészeti lelőhely a múzeum által megvásárolt telken
Fotó: Rab Zoltán
A Maros Művészegyüttes előadása a kertben
Fotó: Rab Zoltán
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
szóljon hozzá!