Római katonák a Csűrszínház udvarán, középkori kézművesek a ferenceseknél

A Maros Megyei Múzeum, a Római Limeskutató Központ és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület betartotta a járványügyi szabályokat, zömében szabadtéri programokkal várták a résztvevőket, testhőmérsékletet mértek, a szájmaszk viselésére buzdítottak mindenkit, illetve a zárt terekben betartatták az előírt távolságot a látogatók között.

Szombaton 14 órakor kezdődött és 19-ig tartott a rendezvénysorozat, amely az ezelőtt kétezer évvel Mikházán állomásozó rómaiak életét, szokásait próbálta feleleveníteni, ismertetve a mindennapjaikat, az egészséghez való viszonyulásukat, gyógyászati módjaikat, tisztálkodási, táplálkozási szokásaikat.

A Csűrszínház udvarán római katonai viseletbe öltözött „harcosok” mutatták be tudományukat, a fák között felállított asztaloknál, rögtönzött kemencéknél pedig a római korból fennmaradt receptek alapján készültek a finomságok, míg máshol a rómaiak által is ismert és használt gyógynövényeket és azokból készült teákat, kenőcsöket mutatták be.

Középkori egyedi értékek

A ferences kolostor udvarán a középkori kézműves tevékenységek elevenedtek meg, mialatt régizene-koncertet adott a Neumarkt Brass Quintet és a  Kájoni Consort, a templomban és annak kriptájában pedig történészek ismertették a látnivalókat. Az interaktív tevékenységek – mint a múzeumpedagógiai foglalkozások – elmaradtak, de az érdeklődők így is megismerkedhettek például a papír készítésével vagy a gyertyaöntéssel.

A kolostor történetét Györfi Zalán, a Maros Megyei Múzeum munkatársa ismertette, aki felhívta a figyelmet az eredeti oltárokra, ablakokra, az alapító Toldalaghy Mihály édesanyjának reneszánsz faragott síremlékére, illetve az egykori kápolnában az Erdélyben párját ritkító szekrény-oltárra, amely szintén a 17. század első feléből maradt fenn napjainkig. A templomban a Teleki Téka jóvoltából egy kiállítás is látható volt az egykori ferences kolostor könyvtárát alkotó könyvekből. 

A régészeti feltárás helyszínén az egykori római castrum tornyának a nemrég napvilágra került maradványait mutatták be a szakemberek, illetve azt, hogy a toronyból mit láthattak az őrök, illetve a legközelebbi őrtoronnyal hogyan tarthatták a kapcsolatot.

A Hargita Megyei Kulturális Központ jóvoltából a Kájoni-kiállítás is látható volt a Csűrszínházban, amelynek udvarán egy szélharangot is felavattak Kájoni János emlékére. Az eseménysorozat a Maros Művészegyüttes szabadtéri előadásával ért véget.

Rövid program, színes tartalom

Érdeklődésünkre Pánczél Szilamér régész, a Római Limeskutató Központ vezetője sikeresnek értékelte a szombati eseményt, sokan megfordultak a Csűrszínház udvarán, valamint a régészeti lelőhelyen, a kolostor kertjében, a régészeti kiállítást is többen megnézték.