
Fotó: Pixabay
Évről évre drasztikusan csökken a fecskeállomány nemcsak Romániában, hanem egész Európa-szerte. A kártevőirtó madarak kilátásai nem túl jók, több okból kifolyólag sem, amelyekről Papp Tamást, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük.
2024. február 10., 08:352024. február 10., 08:35
A szakember rögtön az elején tisztázta, Romániában három fő fecskefaj van: a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. E három faj közül a partifecske nem költ településeken és azok közelében, s mivel a lakosságnak is szerepe van a fecskék megóvásában, a továbbiakban az első kettőről lesz szó.
Mint Papp Tamás kifejtette, a füstifecske a vidéki élet velejárója (volt régen), hiszen tipikusan istállóban költő madár volt. Mivel annak idején egy klasszikus faluban, minden háztartásban volt istálló, azokban pedig általában volt legalább egy fecskefészek, ez a faj különösen a vidéki ember számára ismerős.
ezzel párhuzamosan pedig a madarak költési helyei kezdenek eltűnni.
A városi ember fecskéje – egyben a másik gyakori fecskefajunk – a molnárfecske. A füstifecskével ellentétben – amely legalább részben zárt helyre szereti rakni a fészkét, mint az istállók nyújtotta menedék – a molnárfecske kinti fészekrakó, jellemzően a tömbházak ablaka felett rak fészket, ami
különösen, ha számításba vesszük, hogy gyakran tojásokkal teli fészektől szabadul meg az ember.
A mindkét fecskefaj ritkulását befolyásoló szempontok azonban nem merülnek ki a fészekrakó helyek alkalmatlanságában/eltűnésében, hiszen további aggasztó jelenségek is vannak.
A szakértő kiemelte, nem elhanyagolható szempont az sem például, hogy kártevőket, rovarokat esznek, és a rovarállomány is összeomlott az Európai Unióban és Romániában is az utóbbi években a mezőgazdaság miatt, amely rengeteg rovarirtószert használ, s ezáltal nagyon sok madárnak nagyon rosszat tesz, hiszen megszüntetnek egy olyan élelemforrást, amire például a fecskék is hagyatkoznak.
A harmadik oka az állományfogyatkozásnak, hogy ezek hosszútávú vonuló madarak, olyan fajok, amelyek Afrikában telelnek. Papp Tamás rámutatott, hogy azok a madárfajok, amelyek hosszútávú vonulók, többhetes repülőutat tesznek meg, ameddig eljutnak az egyenlítő déli részére. Az ilyen fajoknak általában mind csökkenő állományuk van Európában, mert egyrészt
– a fecskék például nádasokban szoktak éjszakázni –, másrészt a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb nekik átrepülni mind a Földközi-tengert, mind pedig a Szaharát – amely szintén növekszik. Emellett rosszabbak az időjárási viszonyok is, tehát
„Csaknem minden olyan faj, amely elrepül Afrikába, hogy a telet ott töltse, az csökkenő állomány. Ha még rovarevő is, mint a fecske, akkor biztos” – mutatott rá Papp Tamás a szomorú valóságra.
Mindezeket szem előtt tartva talán mindenki számára érthetőbb, miért teszünk visszafordíthatatlan károkat, amikor leverjük a fecskefészkeket.
A szakembertől arra is rákérdeztünk, mit tehetünk mi, közemberek a folyamat lassítása érdekében. Mint mondta, a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével például megelőzhetjük a fészkek leverését, hiszen annak oka legtöbbször a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék. Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelhetünk fel.
Emellett az is segítség lehet a rohamosan fogyatkozó madarak számára, ha kihelyezünk számukra égetett agyagból készült műfészkeket, amelyek nincsenek kitéve annyira az időjárás viszontagságainak mint a madarak által rakott sárból készült fészkek.
A szakember kiemelte, hogy a rovarirtószerek használatának minimalizálása is sokat segítene az ügyön, ám tisztában van azzal is, hogy ez elsősorban nem a közemberek feladata, hiszen nem a kistermelők jelentik a legnagyobb problémát ilyen tekintetben.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!