ezzel párhuzamosan pedig a madarak költési helyei kezdenek eltűnni.

A városi ember fecskéje – egyben a másik gyakori fecskefajunk – a molnárfecske. A füstifecskével ellentétben – amely legalább részben zárt helyre szereti rakni a fészkét, mint az istállók nyújtotta menedék – a molnárfecske kinti fészekrakó, jellemzően a tömbházak ablaka felett rak fészket, ami

különösen, ha számításba vesszük, hogy gyakran tojásokkal teli fészektől szabadul meg az ember.

A rovarirtószerek nem csak a rovarokra károsak

A mindkét fecskefaj ritkulását befolyásoló szempontok azonban nem merülnek ki a fészekrakó helyek alkalmatlanságában/eltűnésében, hiszen további aggasztó jelenségek is vannak.

A szakértő kiemelte, nem elhanyagolható szempont az sem például, hogy kártevőket, rovarokat esznek, és a rovarállomány is összeomlott az Európai Unióban és Romániában is az utóbbi években a mezőgazdaság miatt, amely rengeteg rovarirtószert használ, s ezáltal nagyon sok madárnak nagyon rosszat tesz, hiszen megszüntetnek egy olyan élelemforrást, amire például a fecskék is hagyatkoznak.

A klímaváltozás is kedvezőtlenül befolyásolja a fecskék jövőjét

A harmadik oka az állományfogyatkozásnak, hogy ezek hosszútávú vonuló madarak, olyan fajok, amelyek Afrikában telelnek. Papp Tamás rámutatott, hogy azok a madárfajok, amelyek hosszútávú vonulók, többhetes repülőutat tesznek meg, ameddig eljutnak az egyenlítő déli részére. Az ilyen fajoknak általában mind csökkenő állományuk van Európában, mert egyrészt

– a fecskék például nádasokban szoktak éjszakázni –, másrészt a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb nekik átrepülni mind a Földközi-tengert, mind pedig a Szaharát – amely szintén növekszik. Emellett rosszabbak az időjárási viszonyok is, tehát

„Csaknem minden olyan faj, amely elrepül Afrikába, hogy a telet ott töltse, az csökkenő állomány. Ha még rovarevő is, mint a fecske, akkor biztos” – mutatott rá Papp Tamás a szomorú valóságra.

Fészekkárosítás helyett megoldáskeresés

Mindezeket szem előtt tartva talán mindenki számára érthetőbb, miért teszünk visszafordíthatatlan károkat, amikor leverjük a fecskefészkeket.

A szakembertől arra is rákérdeztünk, mit tehetünk mi, közemberek a folyamat lassítása érdekében. Mint mondta, a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével például megelőzhetjük a fészkek leverését, hiszen annak oka legtöbbször a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék. Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelhetünk fel.

Emellett az is segítség lehet a rohamosan fogyatkozó madarak számára, ha kihelyezünk számukra égetett agyagból készült műfészkeket, amelyek nincsenek kitéve annyira az időjárás viszontagságainak mint a madarak által rakott sárból készült fészkek.

A szakember kiemelte, hogy a rovarirtószerek használatának minimalizálása is sokat segítene az ügyön, ám tisztában van azzal is, hogy ez elsősorban nem a közemberek feladata, hiszen nem a kistermelők jelentik a legnagyobb problémát ilyen tekintetben.