
Fotó: Pixabay
Évről évre drasztikusan csökken a fecskeállomány nemcsak Romániában, hanem egész Európa-szerte. A kártevőirtó madarak kilátásai nem túl jók, több okból kifolyólag sem, amelyekről Papp Tamást, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük.
2024. február 10., 08:352024. február 10., 08:35
A szakember rögtön az elején tisztázta, Romániában három fő fecskefaj van: a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. E három faj közül a partifecske nem költ településeken és azok közelében, s mivel a lakosságnak is szerepe van a fecskék megóvásában, a továbbiakban az első kettőről lesz szó.
Mint Papp Tamás kifejtette, a füstifecske a vidéki élet velejárója (volt régen), hiszen tipikusan istállóban költő madár volt. Mivel annak idején egy klasszikus faluban, minden háztartásban volt istálló, azokban pedig általában volt legalább egy fecskefészek, ez a faj különösen a vidéki ember számára ismerős.
ezzel párhuzamosan pedig a madarak költési helyei kezdenek eltűnni.
A városi ember fecskéje – egyben a másik gyakori fecskefajunk – a molnárfecske. A füstifecskével ellentétben – amely legalább részben zárt helyre szereti rakni a fészkét, mint az istállók nyújtotta menedék – a molnárfecske kinti fészekrakó, jellemzően a tömbházak ablaka felett rak fészket, ami
különösen, ha számításba vesszük, hogy gyakran tojásokkal teli fészektől szabadul meg az ember.
A mindkét fecskefaj ritkulását befolyásoló szempontok azonban nem merülnek ki a fészekrakó helyek alkalmatlanságában/eltűnésében, hiszen további aggasztó jelenségek is vannak.
A szakértő kiemelte, nem elhanyagolható szempont az sem például, hogy kártevőket, rovarokat esznek, és a rovarállomány is összeomlott az Európai Unióban és Romániában is az utóbbi években a mezőgazdaság miatt, amely rengeteg rovarirtószert használ, s ezáltal nagyon sok madárnak nagyon rosszat tesz, hiszen megszüntetnek egy olyan élelemforrást, amire például a fecskék is hagyatkoznak.
A harmadik oka az állományfogyatkozásnak, hogy ezek hosszútávú vonuló madarak, olyan fajok, amelyek Afrikában telelnek. Papp Tamás rámutatott, hogy azok a madárfajok, amelyek hosszútávú vonulók, többhetes repülőutat tesznek meg, ameddig eljutnak az egyenlítő déli részére. Az ilyen fajoknak általában mind csökkenő állományuk van Európában, mert egyrészt
– a fecskék például nádasokban szoktak éjszakázni –, másrészt a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb nekik átrepülni mind a Földközi-tengert, mind pedig a Szaharát – amely szintén növekszik. Emellett rosszabbak az időjárási viszonyok is, tehát
„Csaknem minden olyan faj, amely elrepül Afrikába, hogy a telet ott töltse, az csökkenő állomány. Ha még rovarevő is, mint a fecske, akkor biztos” – mutatott rá Papp Tamás a szomorú valóságra.
Mindezeket szem előtt tartva talán mindenki számára érthetőbb, miért teszünk visszafordíthatatlan károkat, amikor leverjük a fecskefészkeket.
A szakembertől arra is rákérdeztünk, mit tehetünk mi, közemberek a folyamat lassítása érdekében. Mint mondta, a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével például megelőzhetjük a fészkek leverését, hiszen annak oka legtöbbször a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék. Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelhetünk fel.
Emellett az is segítség lehet a rohamosan fogyatkozó madarak számára, ha kihelyezünk számukra égetett agyagból készült műfészkeket, amelyek nincsenek kitéve annyira az időjárás viszontagságainak mint a madarak által rakott sárból készült fészkek.
A szakember kiemelte, hogy a rovarirtószerek használatának minimalizálása is sokat segítene az ügyön, ám tisztában van azzal is, hogy ez elsősorban nem a közemberek feladata, hiszen nem a kistermelők jelentik a legnagyobb problémát ilyen tekintetben.
Közúti balesethez riasztották a szászrégeni tűzoltóság egységeit Beresztelkére. A 16-os országúton felborult egy személygépkocsi, amelyből három személyt kellett kiszabadítsanak a mentőegységek.
A madéfalvi vérengzés áldozataira emlékeztek szerdán Madéfalván, a tragikus történelmi esemény 262-ik évfordulóján. Mint elhangzott: a nagyhatalmi kegyetlenség akkori elrettentő példája a mai háborús eseményekben is tetten érhető.
Idén is a csíkszentsimoni fúvósok indítják az új évet Csíkszeredában. Szombaton 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában kerül sor a hagyományos csíkszeredai újévi koncertre, amely ezúttal rendhagyó, látványos showműsorral várja a közönséget.
Elindult a legújabb LEGO Ideas Review, ahol rajongói legószettekről döntenek, hogy melyek lehetnek gyártásra alkalmasak. Köztük van a Lego-székelykapu is.
A Harvíz Rt. tájékoztatása szerint szerdán 16 óráig csőtörés javítása miatt ideiglenesen szünetel a vízszolgáltatás Székelyudvarhely több utcájában.
A petrozsényi Adrian Ahrițculesei megmászta Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méter magas Vinson-hegyet az úgynevezett Hét csúcs kihívás keretében, amelyben a világ hét legmagasabb csúcsát kell meghódítani – jelentette be Adrian Ștefan Jurca.
Románia Ukrajna biztonságával kapcsolatos kötelezettségvállalásait a parlament fogja jóváhagyni, hogy ezek ne puszta politikai szándéknyilatkozatok maradjanak – jelentette ki kedd este Nicușor Dan.
Az elmúlt 24 órában 81 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 83 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szerdán a Salvamont.
Rongálással zárult a múlt év és azzal indult az idei is Szászrégenben: egy fiatal férfi festékszóróval fújta össze a mozi épületét. Az esetről a város polgármestere számolt be, a térfigyelő kamerák felvételei alapján az elkövetőt már azonosították.
A Figura Stúdió Színház 2026 januárjában is változatos előadásokkal várja a gyergyószentmiklósi közönséget. Tantermi és babaszínházi produkciókkal indul az év, de újra látható lesz a Rinocéroszok is. Közeleg az új bemutató, a Bányavirág.
szóljon hozzá!