
Fotó: Pixabay
Évről évre drasztikusan csökken a fecskeállomány nemcsak Romániában, hanem egész Európa-szerte. A kártevőirtó madarak kilátásai nem túl jók, több okból kifolyólag sem, amelyekről Papp Tamást, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük.
2024. február 10., 08:352024. február 10., 08:35
A szakember rögtön az elején tisztázta, Romániában három fő fecskefaj van: a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. E három faj közül a partifecske nem költ településeken és azok közelében, s mivel a lakosságnak is szerepe van a fecskék megóvásában, a továbbiakban az első kettőről lesz szó.
Mint Papp Tamás kifejtette, a füstifecske a vidéki élet velejárója (volt régen), hiszen tipikusan istállóban költő madár volt. Mivel annak idején egy klasszikus faluban, minden háztartásban volt istálló, azokban pedig általában volt legalább egy fecskefészek, ez a faj különösen a vidéki ember számára ismerős.
ezzel párhuzamosan pedig a madarak költési helyei kezdenek eltűnni.
A városi ember fecskéje – egyben a másik gyakori fecskefajunk – a molnárfecske. A füstifecskével ellentétben – amely legalább részben zárt helyre szereti rakni a fészkét, mint az istállók nyújtotta menedék – a molnárfecske kinti fészekrakó, jellemzően a tömbházak ablaka felett rak fészket, ami
különösen, ha számításba vesszük, hogy gyakran tojásokkal teli fészektől szabadul meg az ember.
A mindkét fecskefaj ritkulását befolyásoló szempontok azonban nem merülnek ki a fészekrakó helyek alkalmatlanságában/eltűnésében, hiszen további aggasztó jelenségek is vannak.
A szakértő kiemelte, nem elhanyagolható szempont az sem például, hogy kártevőket, rovarokat esznek, és a rovarállomány is összeomlott az Európai Unióban és Romániában is az utóbbi években a mezőgazdaság miatt, amely rengeteg rovarirtószert használ, s ezáltal nagyon sok madárnak nagyon rosszat tesz, hiszen megszüntetnek egy olyan élelemforrást, amire például a fecskék is hagyatkoznak.
A harmadik oka az állományfogyatkozásnak, hogy ezek hosszútávú vonuló madarak, olyan fajok, amelyek Afrikában telelnek. Papp Tamás rámutatott, hogy azok a madárfajok, amelyek hosszútávú vonulók, többhetes repülőutat tesznek meg, ameddig eljutnak az egyenlítő déli részére. Az ilyen fajoknak általában mind csökkenő állományuk van Európában, mert egyrészt
– a fecskék például nádasokban szoktak éjszakázni –, másrészt a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb nekik átrepülni mind a Földközi-tengert, mind pedig a Szaharát – amely szintén növekszik. Emellett rosszabbak az időjárási viszonyok is, tehát
„Csaknem minden olyan faj, amely elrepül Afrikába, hogy a telet ott töltse, az csökkenő állomány. Ha még rovarevő is, mint a fecske, akkor biztos” – mutatott rá Papp Tamás a szomorú valóságra.
Mindezeket szem előtt tartva talán mindenki számára érthetőbb, miért teszünk visszafordíthatatlan károkat, amikor leverjük a fecskefészkeket.
A szakembertől arra is rákérdeztünk, mit tehetünk mi, közemberek a folyamat lassítása érdekében. Mint mondta, a madárürüléket felfogó fecskepelenkák felszerelésével például megelőzhetjük a fészkek leverését, hiszen annak oka legtöbbször a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék. Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelhetünk fel.
Emellett az is segítség lehet a rohamosan fogyatkozó madarak számára, ha kihelyezünk számukra égetett agyagból készült műfészkeket, amelyek nincsenek kitéve annyira az időjárás viszontagságainak mint a madarak által rakott sárból készült fészkek.
A szakember kiemelte, hogy a rovarirtószerek használatának minimalizálása is sokat segítene az ügyön, ám tisztában van azzal is, hogy ez elsősorban nem a közemberek feladata, hiszen nem a kistermelők jelentik a legnagyobb problémát ilyen tekintetben.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!