
Fotó: Barabás Ákos
Írásban reagált cikkeinkre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a décsfalvi régi híd kapcsán megjelentekre kívánt reagálni. Mi pedig arra, hogy ő mit reagált. A tanácselnök levelét teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.
2020. december 22., 20:552020. december 22., 20:55
2020. december 22., 22:542020. december 22., 22:54
Válasz a Székelyhon által közölt „Ócskavasként értékesítették a régi décsfalvi híd elemeit” és „Híd az ócskavasban, amiről nem kellett volna írjunk” című cikkeire
Amint az Kozán István „Híd az ócskavasban, amiről nem kellett volna írjunk” című cikkében szereplő kronológia is jól tükrözi, hogy mindaddig, míg a lebontott híd nem került átadásra Galambfalva önkormányzatának, személyemet keresték a témával kapcsolatosan, illetve miután átadásra került, továbbá a község vezetőjének küldték el kérdéseiket.
Most hirtelen, 2020 decemberében, hirtelen megint hozzám intézték a kérdést.
De ezzel sincs baj, mert igen jeleztem, hogy kérek egy kis türelmet, nézzek utána mi is lett a sorsa az elbontott hídnak. Nyilván, ezt a kis türelmet nem kaptam a lap munkatársától, 17.32 perckor fent volt a cikk a portál oldalán. Egyrészt úgy gondolom etikusnak, hogy amiért jómagam nem élek a 24 órás válaszadási jogommal, és próbálok azonnal választ adni telefonos megkeresésekre, úgy elvárható az újságírótól, laptól, hogy az olvasó megfelelő tájékoztatása céljából legyen megfelelően türelmes. Én elfogadtam, hogy neki sürgős, mert főnökei nézik és elvárják, hogy lapzártáig kész legyen az anyag, de ha nincs megfelelő információja, akkor azt illik napolni, félretenni, kihagyni a helyét stb. Amúgy fura, hogy a választási kampány során 18 óra volt megjelölve lapzártának, és most 15 órát jelzett az újságíró, de gondoltam, biztos a lapzártát átszervezték, hogy mindenki tudjon készülni karácsonyra. Mert ha ezt a cikket nem karácsonyi hasbarugásnak szánta volna a személyemet amúgysem kedvelő szerkesztőségi vezetés, akkor valószínű vártak volna, s nem az szerepelelt volna benne, hogy nem tudom merre vannak a lebontott elemek, hanem azt, hogy tekintettel arra, hogy a megyei tanács átadta a hidat a galambfalvi önkormányzatnak, mint megyeelnök nem voltam illetékes az érdemi választ megadásában.
Az átadás pillanatától kezdve, csak a galambfalvi önkormányzatnak volt rendelkezési joga a lebontott híd elemeiről, én úgy gondoltam Kozán úr, hogy mint tapasztalt újságíró, ennyit azért tud. De meggyőződésem, hogy Ön, Önök már akkor tudták mi történt a híd elemekkel, amikor engem megkerestek.
Mind ezektől eltekintve, nem támadom a lapot, Kozán úr, csak az abban megjelent egyes mondatokra reagáltam – de akinek nem inge, nem vette magára, de annyi figyelem megilleti az olvasót, megilleti az újságírói munka becsületét, hogy pontosan és félre nem érthetően fogalmazzanak. Csak annyi hiányzott a cikkből, hogy egyértelműen pontosítsák, hogy nem a megyei tanács, s nem Borboly Csaba döntötte el, hogy mi legyen a lebontott híd sorsa. És ezt még a tegnap este jeleztem kollégájának, hogy legalább az online cikkben pontosítsa, jelen sorok írásáig nem történt meg ez a pontosítás.
A megyei tanácstól illetékes kollégáim megkeresték György Béla Zsolt mérnök urat, aki igen megerősítette, hogy volt magánemberként egy véleménye 2019-ben, amit fenntart – s amivel jómagam is egyet tudok érteni – viszont ő neki nem volt alkalma szakértői szemmel vizsgálni az elbontott elemeket. Nem ismerek olyan építőipari szakembert, aki elemzések, mérések nélkül állítani bármit is egy szerkezetről, így amint azt György úr is hangsúlyozta, magánemberként nyilatkozott, s megfelelő megfontoltsággal.
De egy dolog a magánvélemény és más a szakértői véleményezés, s ez utóbbi egyértelműen elmondja, hogy annyira megrongálódott elemekről beszélünk, hogy azoknak egy új, vagy újra kialakított szerkezetbe foglalása felelőtlenség, így valószínű egy építő sem vállalta volna.
S akkor pontosítok: nem a megyei tanács, s nem Borboly Csaba döntötte el, hogy mi legyen a lebontott híd sorsa.
S ha Ön partnerséget keres a hiteles tájékoztatásában, akkor igen, felrakja azt a pontosítást, amit az információt nyújtó személy kér – mert csak így lesz hiteles az olvasók szemében és az megkérdezett személyek szemében is.
Borboly Csaba
A szóban forgó két cikket jegyző munkatársak türelmetlen főnökeként hadd fűzzek a reakciójához egy-két, több dolgot. Azért írtunk erről most, mert most tudtuk meg, hogy elszállították a helyszínről a lebontott híd elemeit. Fogalmunk se volt, hogy hová.
Itt kell megjegyeznem az olvasók számára, hogy Borboly Csaba nagyon gyakran a lehető legrövidebb időn belül válaszol a kérdéseinkre. Ám van olyan eset is, amikor nem tetszik a téma, és nincs válasz. Ez egyébként benne van a pakliban, senkitől sem várhatjuk és nem is várjuk el, hogy minden, akár marhaságnak vagy kekeckedésnek tűnő kérdésünkre azonnal és kimerítő módon feleljen. De azért jobb szeretjük, ha kapunk választ.
Az első cikkünk kapcsán feltett kérdésekre elnök úr, Ön azt felelte, hogy utána kell nézzen, majd választ ad. Az anyag kiment azzal, hogy nem lehet tudni, hol vannak a régi híd darabjai.
A cikk online közlését követően Ön rövid időn belül jelezte a munkatársamnak, hogy időközben sikerült tisztázni a dolgot, az egykori hidat a galambfalvi önkormányzat ócskavasként eladta. Ezt az információt a cikkbe frissítésként beemeltük. Világosan kiderülhetett mindenki számára, hogy nem Borboly Csaba hordta el a bontóba egy sötét éjjelen titokban az elemeket.
Egyik élő videót nyomta a másik után, bőven kiosztva az újságírót, a lapot ilyen felütésekkel, hogy direkt két nappal karácsony előtt bántjuk a személyét, rosszindulatúak vagyunk, megrendelésre írunk, leszámolási kísérletről van szó és így tovább. Jó habos köpködés lett, pont mint amilyen illik két nappal karácsony előttre.
Ezekre természetesen egy újabb cikkel reagáltunk, felidézve még egyszer az egész történetet a bontástól a bontóig. Egyáltalán nem véletlenül szólaltattunk meg szakértőt, út- és hídtervező mérnököt, aki egyébként akkor is szakember, ha éppen pizsamában van, és szintén nem véletlenül emlegettük fel, hogy a régi híddal kapcsolatosan korábban szép tervek és ötletek merültek fel.
Felemlegettük, hogy az építészeti szempontból különös szerkezetet mind Bögöz, mind Galambfalva megtartotta volna, ám ezt az anyagiak nem tették lehetővé. Egy percig sem vitattuk, hogy miért nem lehetett más folyóvíz fölött átíveltetni. Mint ahogy azt sem, hogy miért nem lehetett lezárni és konzerválni a helyszínen, az új hidat pedig száz méterrel odább építeni. Egészen biztos, hogy komoly szakmai oka volt annak, hogy a régi híd ott már nem maradhatott.
Például helytörténeti múzeum udvarán egy fél szelvényt, vagy valamit, ha nem csak a nyilatkozatok szintjén tartották volna értékesnek. Mind a két vitatott cikkben az is közös, hogy egyikben sincs olyan állítás vagy utalás, hogy Borboly Csaba vitette volna a hidat az ócskavastelepre.
Elnök úr, már bocsánat, de ezt a bilit Ön húzta magára. Olyan dolgokat olvasott ki az írásainkból, amelyek benne se voltak, olyan dolgokat vágott a fejünkhöz, amelyek csak a képzeletében léteznek. Pedig csak annyit kellett volna feleljen az első kérdésünkre, hogy azt a halom vasat átadták Galambfalvának, fárasszuk a polgármestert a hülyeségeinkkel.
Tisztelettel,
Szüszer Róbert
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
Az adventi koszorú több egyszerű ünnepi dekorációnál: a várakozást és az elcsendesülést hirdeti. Csíkszentkirályon jártunk, ahol péntek este közösségi adventikoszorú-készítést szerveztek, szülők és gyerekek együtt alkottak.
A 3000 éves múlttal büszkélkedő város már akkor a szívem csücskébe került, amikor tavaly áprilisban, az albániai bortúráról való hazatértünkben oda is tettünk egy napos kitérőt. Bár valamelyest más arcát mutatta, Bari most sem okozott csalódást.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
Leszakította a villanyvezetéket és egy autóra esett egy fa szombaton este Marosvásárhelyen.
Szombaton egy LPG-t (autógázat) szállító tartálykocsi borult árokba a 26-os országúton, Vaslui megyében.
A Barót és Köpec között álló, több száz éves szil Erdővidék egyik büszkesége. A díjnyertes famatuzsálem két ágát már elveszítette, egyetlen megmaradt ága viszont egészséges, remélhetőleg még hosszú évtizedekig gyönyörködhetnek benne a látogatók.
Az év első tíz hónapjában több mint 380 bűntetőeljárást indítottak cigaretta- és dohánycsempészet miatt, a rendőrök több mint 139 millió szál cigarettát és három tonna dohányt foglaltak le az akciók során.
Elsőfokú (sárga) árvízkészültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 13 megyéjében.
10 hozzászólás