Rengeteg lesz a támogatás, új kapuk nyílnak az agráriumban

Az új agrárstratégia határozza meg az elkövetkező öt évben az egyéni termelők, gazdaegyesületek, önkormányzatok által igényelhető támogatásokat és azok feltételeit, az országos agrárpolitikákat, de még az agroturizmusban vagy a tanintézetek által a mezőgazdasági szakok esetében igényelhető támogatások kritériumait is. A szabályozás a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökségek (APIA), illetve a vidéki beruházásokat finanszírozó ügynökség (AFIR) által folyósított juttatásokra egyaránt kiterjed, sőt még egyes, a környezetvédelmi minisztériumon keresztül biztosított csatolt támogatásokra is –

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az unió egyes tagállamai már maximalizálták a mezőgazdasági termelést, viszont ez a környezet és a biodiverzitás kárára ment. Minél fejlettebb egy tagállam, ilyen szempontból annál rombolóbb volt mostanig az agrárpolitikája. Ezt most meg akarják állítani és úgy visszafordítani, hogy visszaállítsák, amit a spontán flórából elveszítettek. Ez majdnem lehetetlen – javítani lehet a helyzeten, de visszaállítani azt, ami náluk száz évvel ezelőtt volt, nem lehet. Viszont mi nem állunk rosszul e tekintetben, nálunk még a mezőgazdaság fejlődésére van szükség.

Egy fejlett agrárországhoz képest nekünk még szükségünk van fejlődésre úgy, hogy vigyázzunk arra, amink még megvan” – fogalmazott Romfeld Zsolt. Elmondta, térségünkben a havasi legelőkön például semmilyen beavatkozás nem történt, de ahhoz, hogy

Az aszályos időszakok előfordulásának gyakorisága miatt kritikusan fontossá válnak az öntöző- és vízmegtartó rendszerek a jövőben. Az új agrárstratégia ezekre is biztosít támogatást.

Ilyen egyszerű rendszerekre van szükség Hargita megyei településeken is. „Van erre pénz. Az elképzeléseket és a szükséges dokumentációt – telekkönyveket, mezőgazdasági regisztert – elő kell venni, a pályázatokra készülni kell, mert

Számunkra ezért fontos a népszerűsítés a gazdák, gazdaegyesületek és az önkormányzatok körében egyaránt. Vannak olyan pályázatok – például az infrastruktúrára, mezei utak rendbetételére, sáncozására, aszfaltozására –, amelyeken önkormányzatok vesznek majd részt. Ha az önkormányzat nem mozdul, akkor a gazdák álljanak össze, és mozdítsák meg az önkormányzatot. Ezek a lehetőségek egy térség, egy mezőgazdasági termelői csoport vagy egy önkormányzat számára a fellendülését jelenthetik.

Ha jó az infrastruktúrája egy közösségnek – például a mezei útjaik –, akkor a gazdák is szívesebben mennek dolgozni, és lehet, hogy még az elhanyagolt földjeiket is rendbe rakják. Ez így kapcsolódik össze. Mindenki egy sejt ebben a mezőgazdasági rendszerben, és nálunk ez azért is fontos, mert vidékünk településeire jellemző, hogy a kiegészítő jövedelem nagy része a mezőgazdaságból származik. Akinek csak egy kis gazdasága van – hiába, hogy napközben máshol dolgozik –, ha van tíz juha és egy hektár földje, ami burgonyát termeszt, az is hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz. Az élelmiszerbiztonság is szerepel a stratégia céljai közt” – vázolta az összefüggéseket a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Öntözőrendszerek kiépítésére 502 millió eurót szánnak, a fiatal gazdák beruházásainak, illetve telepítések támogatására 420 milliót, tárolási és feldolgozási beruházásokra pedig 375 milliót.

A vidékfejlesztési alapba – a LEADER-programba, nem mezőgazdasági fejlesztésekre, közútiinfrastruktúra-beruházásokra – 851 millió euró kerül, támogató beavatkozásokra, például biztosítási díjak és kockázatkezelési eszközök költségére, termelői csoportokra, együttműködésre és innovációra, tanácsadásra és tudásátadásra, illetve műszaki támogatásra pedig összesen majdnem 357 millió eurót fordítanak.

Majdnem 2,2 milliárd eurót hívhatnak le környezetkímélő, hagyományos, illetve füvesítési támogatásként a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő gazdák 2027-ig, az állattenyésztési ágazat számára pedig mintegy 248 milliót biztosítanak állatjóléti juttatásokra. A szektorális (gyümölcs- és zöldségágazat, méhészeti, illetve borászati ágazat) beavatkozások költségvetése összesen közel 152 millió eurót tesz ki.

Hargita megyében sok állattartót érint a tejelő szarvasmarhák termeléshez kötött támogatása. Ez a juttatás az

Juhokra idén egyedenként 20 eurós támogatást kapnak a gazdák, ez fokozatosan 21,36 euróra nő 2027-ig, a húsmarhák esetében pedig az idei 279 eurós egyedenkénti értékről 298-ra. A méhészeti ágazat esetében a költségvetés 60,8 millió euró, ezt a méhcsaládokra jellemző kártevők és betegségek elleni védekezésre, a méhcsaládok legeltetésének az észszerűsítésére, valamint a termékek minőségének javítását célzó intézkedésekre fordítják, a jobb piaci értékesítés érdekében.