Hirdetés
Hirdetés

Rákaptak a pityókára a szarvasok, az életükbe kerülhet

Kitaposták a szarvasok. Használhatatlanná vált a beültetett területek egy része •  Fotó: Suciu Cristian

Kitaposták a szarvasok. Használhatatlanná vált a beültetett területek egy része

Fotó: Suciu Cristian

A burgonyatermesztéssel foglalkozó gyergyószárhegyi Bartalis László és családja helyzetét nemcsak a szélsőséges időjárás és az alacsony értékesítési ár, hanem a vadállatok garázdálkodása is nehezíti. A termést szarvasok teszik tönkre, állítása szerint a vadállatok a téli etetések miatt járnak be a megművelt területekre. A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület tíz szarvasra kért kilövési engedélyt.

Barabás Orsolya

2021. július 24., 21:442021. július 24., 21:44

A gyergyószárhegyi Bartalis László és családja évtizedek óta burgonyatermesztéssel foglalkozik, több területen is gazdálkodnak. Elmondása szerint a hektárhozam jobb években 25 tonna burgonya fölött van, gyengébb esztendőkben pedig 20 tonna alatt.

Idézet
Ebbe születtem bele, és 1990-ben visszakaptuk a családi birtokot is, pityókatermesztésből próbálunk megélni

– részletezte Bartalis, aki a fiaival együtt mutatta meg az egyik parcellájukat. Tevékenységüket megnehezítette az elmúlt évben, hogy rendkívül alacsony áron lehetett értékesíteni a megtermesztett pityókát,

szerinte ha nem hoznának az országba külföldről burgonyát, akkor az övék is jobb áron fogyna el.

Emellett idén szembe kell nézzenek a nagy szárazsággal, a föld több helyen repedezik. A legnagyobb gondot azonban a vadállatok garázdálkodása jelenti számukra.

Hirdetés

„Tudom, hogy a vadállatállomány jelentősen megnövekedett, ez az országot gazdagítja, Románia olyan, mint egy vadaspark. Ezzel nem is lenne baj,

Idézet
tiszteljük, becsüljük az állatokat, csak helyileg kellene a vadászegyesület megoldja, hogy ne a kultúrnövényekben etessék a vadakat, hanem vonuljanak a Maroson túli területekre,

ott van több tízezer hektár szabad rész. Próbáltuk felkínálni, hogy az ott lévő területeinket megműveljük vadparcellának, ami azt jelenti, hogy búzát, árpát vetünk bele, és azzal etethetik a vadállatokat. Nem fogadták el” – panaszolta a gyergyószárhegyi burgonyatermesztő, aki elmondta,

a nyomokon is látszik, hogy szarvastehén okozta a kárt, korábbi években vaddisznók is voltak, de annak a nyomát idén nem látták.

Medve a kalászosban tesz kárt, a pityókaállományt többnyire a szarvasállomány tizedeli.

A vadászok álláspontja

„Az, hogy a szarvasok ennyire rákaptak a pityókára, részben a mezőgazdászoknak is a sara” – jelezte megkeresésünkre Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke. Érvelése szerint több mint tíz évvel ezelőtt a krumplinak nem volt ára, ezért az apró és közepes méretű pityókát nem szedték fel a földről a területtulajdonosok, mert nem volt értelme. Az eső lemosta a pityókáról a port és a sarat,

tiszta fehér volt a mező az otthagyott pityókától.

„Terített asztal volt a vadak számára. Addig is volt szarvas a mezőn, de nem volt kár, nem ették a termést, de attól az időszaktól rászoktak. A kérdéskör komplexitásához az is hozzátartozik, hogy a természetes migráció a vadak körében májusban indul, amikor az esztenák felköltöznek a hegyekbe. Ezzel sincs gond, de

Idézet
ha kiszámoljuk, hogy hozzánk 20 800 hektáros terület tartozik, ahol 44 esztena van, amit ha megszorzunk legkevesebb öt kutyával, óriási számot kapunk, és ezek az állatok folyamatosan űzik a vadat.

A szarvasok pedig amikor az esztena benépesül, jönnek le a vetésbe, mert itt nincs kutya, nem zavarja őket semmi és senki, esetleg egy hónapban egyszer egy parcellán végigmegy egy traktor, amelyik megpermetezi, és a fennmaradó időszakban nekik szabad életük van.

A problémához hozzájárul az is, hogy az alfalvi részen, a Feneknek nevezett dűlőben van egy füzes, bozótos terület, ami a szarvasoknak a búvóhelyet adja, és onnan csak néhány száz métert kell menjenek a vetésmezőig. Itt is borjúznak, így az itt született állatok természetes, hogy visszatérnek ide” – részletezte Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke.

A szarvasok kitúrják a pityókát

A szarvasok kitúrják a pityókát, és a parcellát mint gazdasági területet megsemmisítik, hasznavehetetlenné válik. A Bartalis család öthektáros területén folyamatosan garázdálkodnak a vadállatok, szerinte ennek az az oka, hogy odaszoktak.

„Az etetés akkor történik, amikor nincs a területen növény, késő ősztől, miután betakarítjuk a termést, tavaszig. Ha télen itt etetik a vadakat, természetes, hogy visszatér nyáron is, hiszen tudja, hogy hol kap élelmet.

Idézet
Vonuljanak a vadgazdálkodással a Maroson túlra, értsék meg, hogy itt a kultúrnövényeket kell termeljük a területeinken”

– hangsúlyozta Bartalis László.

Nagy területeken túrják ki a pityókát a szarvasok a gyergyószárhegyi határban •  Fotó: Suciu Cristian Galéria

Nagy területeken túrják ki a pityókát a szarvasok a gyergyószárhegyi határban

Fotó: Suciu Cristian

Ezzel szemben Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke nem tud erről a felajánlásról, de szerinte nagyon összetett ez a kérdés. „Az éremnek több oldala van. Nem mondom, hogy a vadászoknak, vadgazdálkodóknak nincs felelőssége ebben a kérdésben. Minden évben vadszámlálást kell végezzünk, háromszázra tehető a számuk a mi vadászterületünkön, amely a bucsini úttól egészen Martonkáig, a gyergyóremetei részig terjed. Ez nem lenne sok, csak ahogy szoktam mondani,

Idézet
megtanulták, hogy szociális támogatáson élnek, könnyebben, jó minőségű élelemhez jutnak a vetésmezőkön.

A vadgazdáknak, amikor a szerződést az állammal megkötik, kötelezettségeik vannak, hogy a vadat kell etetni, ellenkező esetben akár fel is bonthatják velünk a bérleti szerződést. Tavaly őriztük a vetést, mert nekünk is érdekünk, hogy ne legyen konfliktushelyzet: egy embert megfogadtunk, aki éjszaka kint volt a területen, próbálta a vadakat zavarni, valamennyire visszafogni a kárt.

Idézet
Az igazi megoldás az lenne, ha a három község, Alfalu, Remete és Szárhegy és a nagyobb gazdák egy kerítéssel elzárnák a Maros mentén a természetes migrációt”

– adott megoldási javaslatot a vadgazdálkodási egyesület vezetője.

Kilátástalan a gazdálkodók helyzete

Bartalis László burgonyatermesztő nem titkolja, gyerekkora óta már száz pár gumicsizma szakadt le a lábáról, ezért is fáj neki annyira, hogy a munkája eredményét nem élvezheti. Borsótermesztéssel is megpróbálkoztak idén. „A határnak egy olyan részében idén zöldborsót ültettünk, ahol forgalmasabb, és reménykedtünk, hogy nem járnak vadak, de amikor már kezdett hüvelyesedni, egy éjszaka a szarvasok az egészet tönkretették, onnan sem számíthatunk semmilyen termésre” – panaszolta.

Nem idén kellett először szembenézzenek a szarvasok garázdálkodásával,

többször jelentették a kárt, de soha nem kaptak kártérítést.

Többféle módszerrel próbálkoztak, villanypásztorral körbekerítették a területet, de annak nagy részét valaki elvitte, éjszakánként próbálnak járőrözni, de erejük végén járnak, kilátástalannak látják a helyzetüket, ha továbbra is ezeken a beültetett parcellákon garázdálkodnak a vadállatok. 

Ezzel kapcsolatban a vadgazdálkodási egyesület elnöke elmondta, hogy tavaly és most is kértek úgynevezett extraszezonális (idényen kívüli) kilövési engedélyt a szarvasokra. Várhatóan jövő héten megkapják a jóváhagyást, és akkor tíz olyan szarvast lőhetnek ki, amely a kárt okozza a beültetett területeken, ugyanakkor kérte, hogy jelezzék az érintett gazdák, és ők igyekeznek a parcellák éjszakai őrzését megoldani.

A medvék ökológiai bombát jelentenek

A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke szerint ugyanakkor a vadkárokért a társadalomnak több szegmense felelős, ugyanúgy, ahogy a medveproblémáért, ami szerinte jelentősebb, mint a szarvastehenek kérdése.

„Hétfőn este jelezte a vadőröm, hogy egy helyre kiment az említett füzes bozót szélére, és ott tizenöt medvét számolt meg. Én már most megkongatom a vészharangot, mert olyan szinten el van szaporodva a medveállomány, hogy 

Idézet
három-négy éven belül a szarvasokkal nem lesz gond, mert a medvék kipusztítják azokat.

Már most sokkal kevesebb szarvasborjú van a tehenek mellett, mint előző években, ez a medvék számlájára írható, mert amikor megszületik a borjú, egyhónapos koráig elbújik a fűben, szagtalan, tehát nem találhatnák meg a vadak, de a medvék már annyira megtanulták, hogy ott vannak, hogy – mint ahogy az ember gombát keres – a medvék valósággal kutatják a szarvasborjakat.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Hirdetés