Hirdetés
Hirdetés

Rákaptak a pityókára a szarvasok, az életükbe kerülhet

Kitaposták a szarvasok. Használhatatlanná vált a beültetett területek egy része •  Fotó: Suciu Cristian

Kitaposták a szarvasok. Használhatatlanná vált a beültetett területek egy része

Fotó: Suciu Cristian

A burgonyatermesztéssel foglalkozó gyergyószárhegyi Bartalis László és családja helyzetét nemcsak a szélsőséges időjárás és az alacsony értékesítési ár, hanem a vadállatok garázdálkodása is nehezíti. A termést szarvasok teszik tönkre, állítása szerint a vadállatok a téli etetések miatt járnak be a megművelt területekre. A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület tíz szarvasra kért kilövési engedélyt.

Barabás Orsolya

2021. július 24., 21:442021. július 24., 21:44

A gyergyószárhegyi Bartalis László és családja évtizedek óta burgonyatermesztéssel foglalkozik, több területen is gazdálkodnak. Elmondása szerint a hektárhozam jobb években 25 tonna burgonya fölött van, gyengébb esztendőkben pedig 20 tonna alatt.

Idézet
Ebbe születtem bele, és 1990-ben visszakaptuk a családi birtokot is, pityókatermesztésből próbálunk megélni

– részletezte Bartalis, aki a fiaival együtt mutatta meg az egyik parcellájukat. Tevékenységüket megnehezítette az elmúlt évben, hogy rendkívül alacsony áron lehetett értékesíteni a megtermesztett pityókát,

szerinte ha nem hoznának az országba külföldről burgonyát, akkor az övék is jobb áron fogyna el.

Emellett idén szembe kell nézzenek a nagy szárazsággal, a föld több helyen repedezik. A legnagyobb gondot azonban a vadállatok garázdálkodása jelenti számukra.

Hirdetés

„Tudom, hogy a vadállatállomány jelentősen megnövekedett, ez az országot gazdagítja, Románia olyan, mint egy vadaspark. Ezzel nem is lenne baj,

Idézet
tiszteljük, becsüljük az állatokat, csak helyileg kellene a vadászegyesület megoldja, hogy ne a kultúrnövényekben etessék a vadakat, hanem vonuljanak a Maroson túli területekre,

ott van több tízezer hektár szabad rész. Próbáltuk felkínálni, hogy az ott lévő területeinket megműveljük vadparcellának, ami azt jelenti, hogy búzát, árpát vetünk bele, és azzal etethetik a vadállatokat. Nem fogadták el” – panaszolta a gyergyószárhegyi burgonyatermesztő, aki elmondta,

a nyomokon is látszik, hogy szarvastehén okozta a kárt, korábbi években vaddisznók is voltak, de annak a nyomát idén nem látták.

Medve a kalászosban tesz kárt, a pityókaállományt többnyire a szarvasállomány tizedeli.

A vadászok álláspontja

„Az, hogy a szarvasok ennyire rákaptak a pityókára, részben a mezőgazdászoknak is a sara” – jelezte megkeresésünkre Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke. Érvelése szerint több mint tíz évvel ezelőtt a krumplinak nem volt ára, ezért az apró és közepes méretű pityókát nem szedték fel a földről a területtulajdonosok, mert nem volt értelme. Az eső lemosta a pityókáról a port és a sarat,

tiszta fehér volt a mező az otthagyott pityókától.

„Terített asztal volt a vadak számára. Addig is volt szarvas a mezőn, de nem volt kár, nem ették a termést, de attól az időszaktól rászoktak. A kérdéskör komplexitásához az is hozzátartozik, hogy a természetes migráció a vadak körében májusban indul, amikor az esztenák felköltöznek a hegyekbe. Ezzel sincs gond, de

Idézet
ha kiszámoljuk, hogy hozzánk 20 800 hektáros terület tartozik, ahol 44 esztena van, amit ha megszorzunk legkevesebb öt kutyával, óriási számot kapunk, és ezek az állatok folyamatosan űzik a vadat.

A szarvasok pedig amikor az esztena benépesül, jönnek le a vetésbe, mert itt nincs kutya, nem zavarja őket semmi és senki, esetleg egy hónapban egyszer egy parcellán végigmegy egy traktor, amelyik megpermetezi, és a fennmaradó időszakban nekik szabad életük van.

A problémához hozzájárul az is, hogy az alfalvi részen, a Feneknek nevezett dűlőben van egy füzes, bozótos terület, ami a szarvasoknak a búvóhelyet adja, és onnan csak néhány száz métert kell menjenek a vetésmezőig. Itt is borjúznak, így az itt született állatok természetes, hogy visszatérnek ide” – részletezte Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke.

A szarvasok kitúrják a pityókát

A szarvasok kitúrják a pityókát, és a parcellát mint gazdasági területet megsemmisítik, hasznavehetetlenné válik. A Bartalis család öthektáros területén folyamatosan garázdálkodnak a vadállatok, szerinte ennek az az oka, hogy odaszoktak.

„Az etetés akkor történik, amikor nincs a területen növény, késő ősztől, miután betakarítjuk a termést, tavaszig. Ha télen itt etetik a vadakat, természetes, hogy visszatér nyáron is, hiszen tudja, hogy hol kap élelmet.

Idézet
Vonuljanak a vadgazdálkodással a Maroson túlra, értsék meg, hogy itt a kultúrnövényeket kell termeljük a területeinken”

– hangsúlyozta Bartalis László.

Nagy területeken túrják ki a pityókát a szarvasok a gyergyószárhegyi határban •  Fotó: Suciu Cristian Galéria

Nagy területeken túrják ki a pityókát a szarvasok a gyergyószárhegyi határban

Fotó: Suciu Cristian

Ezzel szemben Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke nem tud erről a felajánlásról, de szerinte nagyon összetett ez a kérdés. „Az éremnek több oldala van. Nem mondom, hogy a vadászoknak, vadgazdálkodóknak nincs felelőssége ebben a kérdésben. Minden évben vadszámlálást kell végezzünk, háromszázra tehető a számuk a mi vadászterületünkön, amely a bucsini úttól egészen Martonkáig, a gyergyóremetei részig terjed. Ez nem lenne sok, csak ahogy szoktam mondani,

Idézet
megtanulták, hogy szociális támogatáson élnek, könnyebben, jó minőségű élelemhez jutnak a vetésmezőkön.

A vadgazdáknak, amikor a szerződést az állammal megkötik, kötelezettségeik vannak, hogy a vadat kell etetni, ellenkező esetben akár fel is bonthatják velünk a bérleti szerződést. Tavaly őriztük a vetést, mert nekünk is érdekünk, hogy ne legyen konfliktushelyzet: egy embert megfogadtunk, aki éjszaka kint volt a területen, próbálta a vadakat zavarni, valamennyire visszafogni a kárt.

Idézet
Az igazi megoldás az lenne, ha a három község, Alfalu, Remete és Szárhegy és a nagyobb gazdák egy kerítéssel elzárnák a Maros mentén a természetes migrációt”

– adott megoldási javaslatot a vadgazdálkodási egyesület vezetője.

Kilátástalan a gazdálkodók helyzete

Bartalis László burgonyatermesztő nem titkolja, gyerekkora óta már száz pár gumicsizma szakadt le a lábáról, ezért is fáj neki annyira, hogy a munkája eredményét nem élvezheti. Borsótermesztéssel is megpróbálkoztak idén. „A határnak egy olyan részében idén zöldborsót ültettünk, ahol forgalmasabb, és reménykedtünk, hogy nem járnak vadak, de amikor már kezdett hüvelyesedni, egy éjszaka a szarvasok az egészet tönkretették, onnan sem számíthatunk semmilyen termésre” – panaszolta.

Nem idén kellett először szembenézzenek a szarvasok garázdálkodásával,

többször jelentették a kárt, de soha nem kaptak kártérítést.

Többféle módszerrel próbálkoztak, villanypásztorral körbekerítették a területet, de annak nagy részét valaki elvitte, éjszakánként próbálnak járőrözni, de erejük végén járnak, kilátástalannak látják a helyzetüket, ha továbbra is ezeken a beültetett parcellákon garázdálkodnak a vadállatok. 

Ezzel kapcsolatban a vadgazdálkodási egyesület elnöke elmondta, hogy tavaly és most is kértek úgynevezett extraszezonális (idényen kívüli) kilövési engedélyt a szarvasokra. Várhatóan jövő héten megkapják a jóváhagyást, és akkor tíz olyan szarvast lőhetnek ki, amely a kárt okozza a beültetett területeken, ugyanakkor kérte, hogy jelezzék az érintett gazdák, és ők igyekeznek a parcellák éjszakai őrzését megoldani.

A medvék ökológiai bombát jelentenek

A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke szerint ugyanakkor a vadkárokért a társadalomnak több szegmense felelős, ugyanúgy, ahogy a medveproblémáért, ami szerinte jelentősebb, mint a szarvastehenek kérdése.

„Hétfőn este jelezte a vadőröm, hogy egy helyre kiment az említett füzes bozót szélére, és ott tizenöt medvét számolt meg. Én már most megkongatom a vészharangot, mert olyan szinten el van szaporodva a medveállomány, hogy 

Idézet
három-négy éven belül a szarvasokkal nem lesz gond, mert a medvék kipusztítják azokat.

Már most sokkal kevesebb szarvasborjú van a tehenek mellett, mint előző években, ez a medvék számlájára írható, mert amikor megszületik a borjú, egyhónapos koráig elbújik a fűben, szagtalan, tehát nem találhatnák meg a vadak, de a medvék már annyira megtanulták, hogy ott vannak, hogy – mint ahogy az ember gombát keres – a medvék valósággal kutatják a szarvasborjakat.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára

A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára
2026. november 20., péntek

Csempészet miatt emeltek vádat Raed Arafat ellen

A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Csempészet miatt emeltek vádat Raed Arafat ellen
2026. november 20., péntek

A szélvihar pozitív oldala: soha nem termeltek még ennyi áramot a szélturbinák

Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.

A szélvihar pozitív oldala: soha nem termeltek még ennyi áramot a szélturbinák
Hirdetés