Orvoshiánnyal küzd a Hargita Megyei Mentőszolgálat

Mint már korábban is írtuk, ehhez várják az egészségügyi minisztérium engedélyét, ugyanis a szóban forgó háziorvosnak hiányzik a jogszabályok által előírt hat hónapos képzése. Ezt ő örömmel elvégezné, de az egészségügyi minisztérium a tavaly létrehozott egészségügyi szolgáltatások menedzsmentjének országos intézménye révén (INMSS) nem hirdetett még meg ilyen képzést. Péter Szilárd reméli, hogy jóváhagyja kérésüket a szaktárca. Elmondta azt is, hogy

akik sokszor kompetenciájukat meghaladóan cselekednek, hogy életeket mentsenek.

„A jó hír az, hogy január 1-jétől újra lehet meghirdetni állásokat, a mentőszolgálatnál is várható, hogy lesz felvétel” – tette hozzá.

Vonzobbá tenni a szakmát

„Támogatni kell a mentősöket és a jogszabályokat is úgy alkotni, hogy segítse tevékenységünket” – mondta a mentőszolgálat vezetője. Hozzátette, nem a legkedveltebb szakma az övék, hiszen esőben, fagyban, hóban is kint kell dolgozni, azonban azok számára, akik szeretik a változatosságot, a kihívásokat,

„Az életek megmentése a célunk, szép szakma a miénk, de nehéz is” – jegyezte meg.

korábban írtuk

Megdöbbent Borboly Csaba kijelentésétől

Megalázónak tartja Borboly Csaba minapi kijelentését Barabás K. Zoltán, az Asszisztensek Rendjének Hargita megyei elnöke. A megyei tanácselnök hétfőn úgy fogalmazott, hogy „az orvos nélküli mentő csak taxi”.

Egyébként sok rossz szándékú hívást kapnak, akadnak például olyanok, akik fuvarozásra használják a mentőautót.

„Az a baj, hogy nem létezik bírság az ilyen esetekre” – tette hozzá. Ugyanakkor mesélte azt is, hogy voltak helyzetek, amikor a mentősöket vasvillával várták, vagy egy piszchés beteg fejszével támadt rájuk.

A romatelepeken ugyancsak nehéz a mentés, előfordult, hogy a mentős nemhogy segíteni tudott volna, hanem áldozatként menekült a helyszínről. „Vannak helyzetek, amikor csak a rendőrséggel, csendőrséggel együtt tudunk bejutni a beteghez” – mondta.

Kell a plusz ember az optimális működéshez

„Országos szinten két-háromezer alkalmazottra volna még szükségük a mentőszolgálatoknak, de eddig vagy nem volt rá elég pénzkeret, vagy ha volt rá pénz, akkor felfüggesztették az alkalmazásokat” – magyarázta Részeg Attila, a Hargita Megyei Mentőszolgálat Ambusan nevű szakszervezetének elnöke. Szerinte

„A 2000-es években Hargita megyében a C2-es típusú, súlyos eseteket ellátó mentőautókon a jelenlegi helyzethez képest egy helyett két asszisztens dolgozott, valamint egy orvos és egy sofőr. Erre volna szükség most is, hiszen gyakran egy súlyosabb beteget egy másik csapat segítségével tudnak lehozni a mentősök az emeletről” – osztotta meg.