Ők azok, akiknek kétszer gyorsabban kell szaladniuk

– fogalmazott.

Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere úgy véli, ezt ők nem tudják megoldani. „Egy nagyobb sátorban kellene legyünk egy központi téren, ahol erről beszélgetünk, olyan emberekkel, akik kompetensek ebben és tudnának tenni érte” – adott hangot meglátásának a témában.

Hozzátette, nem minden a pénz, lelkiekben is kell segíteni.

Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere kifejtette, noha itthon is elérhető sok minden, de ha valaki hazajön, a bürokrácia útvesztőitől megijed. „Meg kell fogni a kezüket és kitartóan kell állni mellettük, hogy érezzék a segítséget.

– ismertette.

– osztotta meg a hallgatósággal.

Akik nem RMDSZ-esek

Attól is érdekes ez a panelbeszélgetés, hogy olyan polgármesterek vesznek részt rajta, akik nem az RMDSZ színeiben nyertek választást – fogalmazott Kozán István. Mit jelent az, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet? – tette fel a kérdést.

Egyed József úgy látja, a többség elérte a kitűzött célt, noha

„A legelején nehezebb volt, az ajtónál lerekedtünk a kezdetekkor. Volt olyan is, amikor kellett kerülgessük az akadályokat, de az biztos, hogy ez a tökösebb legényeknek a csapata kell legyen, különben nem érvényesül” – fogalmazott.

– utalt vissza a korábbi nehézségekre.

– fejtette ki.

Koncz Hunor János szerint is különbséget kell tenni helyi, országos vagy megyei politika között. Rámutatott: szokták mondani, hogy Hargita megye három megye: Csíkszék, Udvarhelyszék és Gyergyószék, és ez érezhető is.

Attól tud a közösség fejlődni, megbékélni és egymásra találni, ha nem azzal foglalkozunk, hogy te RMDSZ-es vagy, vagy te Néppártos voltál. Ha ezt el lehet felejteni, akkor ezeket a hová tovább egyre inkább elfogyó közösségeket tényleg közösséggé lehet kovácsolni, és ez a cél” – vélekedett.

– fogalmazott Kozán.

Gyergyószentmiklós az erős közösségek gyűrűjében eltörpült. Remélik, hogy vissza fogja nyerni a helyét a palettán – emelte ki Gyergyóalfalu polgármestere, Egyed József. Ők, a környező települések polgármesterei, igyekeznek közös platformokat kialakítani. Szerinte

– vázolta a helyzetképet.

Benedek László a turizmusban látja a lehetőséget, ezzel erősítenék a régió gazdasági helyzetét. Lőrincz Csaba kiemelte, hogy az ő hatásuk nem olyan nagy, főleg, mert RMDSZ-es többségű megyevezetés van.

Hozzátette: a megye pangó helyzetének a kibillentését abban látja, hogy kellene rotáció, kellene frissítés a megye vezetésében.

Azért nagyon rossz ez, mert az egész Udvarhelyszéket megnyomorítják. Nem tudjuk látni azt a vezetőszerepet a széken, amit Udvarhely betöltött, nem tudjuk azt a támogatási szerepet sem innen látni, ebből kifolyólag a szék szét fog szakadni. És ez gyakorlatilag csak azon múlik, hogy vannak olyan megyei vezetők, középvezetők, akik egyáltalán nem hajlandók az emberek, a közösségek miatt egy asztalhoz leülni, és olyan megoldásokat találni, ami a közösségeket előlendíti. Mert nekik sokkal fontosabb az, hogy valakinek a tekintélyét aláássák, hogy valakiről hazugságokat, áldolgokat terjesszenek.” Hozzátette: egy régiónak az egész gazdaságát, a kulturális életét is képesek megbénítani és régiókat tesznek tönkre azért, vagy akadályoznak az előrehaladásban, mert éppenséggel az érdek az egészen mást diktál.

Milyen legyen Hargita megye évek múlva?

A moderátor azon kérdésére, hogy hol, milyennek szeretnék látni 5-10 év múlva a régiót, Egyed József elmondta: az a feladatuk, amellett, hogy fejlesztenek, hogy megtartsák a régiót olyan formában, amilyennek az őseink megálmodták. Azzal kapcsolatban, hogy óriási fejlesztési dömping van mindenhol, hangsúlyozta, hogy ha ezt nem kezelik kellőképpen, és hitelt hitelre halmoznak a települések, akkor adóssággal lesz tele mindenki.

– fogalmazott Danguly Ervin.

Benedek László elmondta, fontos lenne, hogy „bizakodók legyünk és azt mondjuk, hogy fejlődni fog, megduplázódik a turistaforgalom, sokkal több lehetőség lesz, hogy a fiatalok ne menjenek el. De ehhez egy stratégia kell, amit be is lehet tartani, és azt hinni, hogy ezek megvalósulnak.”

– részletezte.

Koncz Hunor János úgy véli, hogy minden közösségi vezető kell rendelkezzen egy vízióval. Ám ha a megyei vezetés nem megy oda, hogy megkérdezze, a különböző vidékeken mit szeretnének, mit fejlesztenének, akkor olyan helyzetek fognak fennállni, hogy hasonló beruházásokra nyernek meg pályázatokat szomszédos települések. „Székelyföldi, erdélyi közös nagy vízió sajnos nem létezik.

– hívta fel a visszás helyzetre a figyelmet a polgármester.