A nyomtatvány két nyitott kérdést is tartalmaz, amelyekre a diákok szabadon válaszolhatnak, és kifejthetik, hogy mi az, amivel elégedetlenek. „Szeretném, ha ennél a tantárgynál...” – itt leírhatják, mit szeretnének, milyen legyen a hangulat vagy tanár az adott órán. „Ha ez után a félév után közölhetnél egy gondolatot a tanárral, mi lenne az?" – kérdésnél pedig személyes üzenetüket fogalmazhatják meg a tanáruknak.

A végén pedig azt is be kell jelölniük a diákoknak, hogy az órák körülbelül hány százalékán vett részt abban a félévben.

és az osztályfőnökök szervezik, digitálisan vagy kézzel írva is kitölthetők. A tanárok csak az általános jelentéshez férnek hozzá, és a következő félév elején a tanár minden osztályban megbeszéli a tanulókkal az elemzés eredményeit, hogy megértse és javítson a tanulók által jelzett problémákon, elősegítve az azonosított pozitív szempontok érvényesülését – áll a kiértékelést szabályozó hivatalos módszertanban.

Tilos szelektíven, csak bizonyos tanárokról kiértékelőt kérni, ugyanakkor a módszertan azt is leszögezi, hogy tilos korlátozásokat bevezetni vagy büntetni a diákokat a kifejezett véleményük miatt mind a visszajelzési folyamat során, mind pedig a félévi visszajelzést követően.

Kihívás a visszajelzések kezelése

Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajtanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke szerint még nem világos, hogy milyen irányban használja majd fel a minisztérium ezt, de nem tartja rossz ötletnek a diákok által történő kiértékeléseket. Nyitott tanárnak tartja magát, éppen ezért úgy érzi, bármit meg lehet beszélni a diákokkal, ha ezt megfelelő hangnemben közlik a pedagógussal. Vannak olyan kollégái, akik évek óta gyakorolják ezt a lehetőséget, és minden év végén leíratják diákjaikkal, hogy mi volt jó, mi nem, mit szerettek volna másképpen, és ezeket figyelembe véve javítanak a saját módszereiken – világított rá Molnár Zoltán.

„Sem a diák, sem a szülő nincs arra felkészülve, hogy egy tanár évi minősítését meg tudja határozni, de ha a tanárok kiértékelése a munkafolyamat javítására szolgál, akkor ez egy jó dolog. Nem mérvadó az évi értékelésnél, hiszen extrém esetek mindig vannak, de ez pozitív irányba viheti el az oktatási folyamatot.

Sokszor nem lehet építő kritikát mondani, mert sokan megsértődnek, ezen javítani kell, fontos nyitni, mert ez mindenkinek a javára szolgál” – osztotta meg véleményét tanárként a kiértékelésről. Hozzátette, el kell feledni azt, hogy a tanár bosszúálló lesz, ha megtudja a diák véleményét. Ő maga is arra biztatja diákjait és a szülőket is, hogy beszéljék meg az adott tanárral bármi gond akad az iskolában. „Vannak extrém esetek, de nem ez a normális. Ha vannak problémák, azokat meg kell oldani, de a jóhiszeműség kell vezérelje a tanárt, szülőt és diákot minden téren” – tette hozzá a földrajztanár.

Bevallotta, ő is fogja használni, mert látta a kollégáknál is, hogy mennyire segíti a munkájukban. „Fontos, hogy megfelelő tisztelettel szóljunk a tanárhoz a kiértékelőben, és az a lényeg, hogy a diák leírja, milyen érzéseket váltott ki belőle egy-egy óra. Mert lehet, hogy nem tudja elmondani, hogy az adott órán fejlődött-e vagy sem, ugyanis az egy hosszabb folyamat eredménye, de a tanár módszereiről és a személyes megélésekről lehet nyugodtan beszélni” – hangsúlyozta véleményét a tanár-diák kapcsolat újabb lépcsőfokaként szolgáló kiértékelőről a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke.