
Fotó: Kocsis B. János
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet kedden mutattak be a szerzők egy részének a jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
2021. március 02., 19:222021. március 02., 19:22
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – „egy jó szó”. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehetik kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kapnak egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken ajándékoznak belőle.
A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. Annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a keddi bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a receptes könyv ötlete. Így kérték fel a zsűritagokat, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságírót, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztrobloggert, Farkas Ferencet, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség cukrászmesterét, Kabai Jánost, az egrestői Eldi pékség termelési igazgatóját, Szőcs Ilona pszichológust, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetőjét, Bocskor István pékmestert, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetőjét, hogy tegyék közzé saját kürtőskalácsreceptjüket, valamint kedvenc édességeik receptjét.
Így kerültek be a kötetbe a gyerekkor ízeit idéző hagyományos, de újragondolt édességek is. A könyv főszereplője a kürtőskalács, mindegyik szerző megosztja a saját receptjét, de külön fejezet foglalkozik a székely családok ünnepi kalácsával.
Fotó: Kocsis B. János
Tamás Sándor elmondta, jelenleg Székelyföldön mintegy kétezer család él abból, hogy kürtőskalácsot süt, forgalmaz, de a sütemény az egész világon megtalálható, a román tengerparton, Bécsben, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban.
A szerzők közül Jánossy Alíz, Farkas Ferenc, Szőcs Ilona és Bocskor István vettek részt a keddi bemutatón. Jánossy Alíz a dalauziról mesélt, az örmény édesség a mai müzliszelethez hasonlít, mézből, dióból, mákból állítják össze. Egykor az örmény kereskedők üzleti tárgyalásainak fontos kelléke volt, ha a kalmár kitette az asztalra, jelezte, hogy komoly a szándéka, létrejöhet az egyezség. Ha nem volt az asztalon a dalauzi, a vendég érthette, nem lesz üzlet.
Fotó: Kocsis B. János
Szőcs Ilona elmondta, receptjei mind élményekhez kapcsolódnak, lelkész feleségként az egyházközösségben sütöttek kürtőskalácsot, az ürmösi málé a szegények eledele volt, de megsütötték farsangkor, guzsalyas összejövetelekre, a tejföles lepény pedig az esküvők, keresztelők elmaradhatatlan édessége, vargabélest laskakészítéskor sütöttek, gyümölcsös lepényt pedig vendégvárásra.
Beért a többéves munka, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy meggyőződésből minőségi alapanyagokat használnak a kürtőskalácsot sütők, beleteszik a vajat, mert megtapasztalták, hogy mennyivel jobb az eredmény, mutatott rá Bocskor István. Fontosnak tartja a hagyományos recepteket, bár azokat is újra lehet gondolni, mint ahogy ő tette az aranygaluskával.
Farkas Ferenc cukrászmester szerint nyugodtan neki lehet fogni a cukrászdákban csodált, vásárolt sütemények elkészítésének, csak bátorság és idő kell hozzá. A könyvben a rigójancsi és a szavarin receptjét alakította háziasra. Tamás Sándor szerint a kötet több mint receptes könyv, gasztronómiai élmény, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök cáfolta azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
szóljon hozzá!