
Fotó: Kocsis B. János
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet kedden mutattak be a szerzők egy részének a jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
2021. március 02., 19:222021. március 02., 19:22
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – „egy jó szó”. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehetik kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kapnak egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken ajándékoznak belőle.
A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. Annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a keddi bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a receptes könyv ötlete. Így kérték fel a zsűritagokat, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságírót, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztrobloggert, Farkas Ferencet, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség cukrászmesterét, Kabai Jánost, az egrestői Eldi pékség termelési igazgatóját, Szőcs Ilona pszichológust, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetőjét, Bocskor István pékmestert, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetőjét, hogy tegyék közzé saját kürtőskalácsreceptjüket, valamint kedvenc édességeik receptjét.
Így kerültek be a kötetbe a gyerekkor ízeit idéző hagyományos, de újragondolt édességek is. A könyv főszereplője a kürtőskalács, mindegyik szerző megosztja a saját receptjét, de külön fejezet foglalkozik a székely családok ünnepi kalácsával.
Fotó: Kocsis B. János
Tamás Sándor elmondta, jelenleg Székelyföldön mintegy kétezer család él abból, hogy kürtőskalácsot süt, forgalmaz, de a sütemény az egész világon megtalálható, a román tengerparton, Bécsben, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban.
A szerzők közül Jánossy Alíz, Farkas Ferenc, Szőcs Ilona és Bocskor István vettek részt a keddi bemutatón. Jánossy Alíz a dalauziról mesélt, az örmény édesség a mai müzliszelethez hasonlít, mézből, dióból, mákból állítják össze. Egykor az örmény kereskedők üzleti tárgyalásainak fontos kelléke volt, ha a kalmár kitette az asztalra, jelezte, hogy komoly a szándéka, létrejöhet az egyezség. Ha nem volt az asztalon a dalauzi, a vendég érthette, nem lesz üzlet.
Fotó: Kocsis B. János
Szőcs Ilona elmondta, receptjei mind élményekhez kapcsolódnak, lelkész feleségként az egyházközösségben sütöttek kürtőskalácsot, az ürmösi málé a szegények eledele volt, de megsütötték farsangkor, guzsalyas összejövetelekre, a tejföles lepény pedig az esküvők, keresztelők elmaradhatatlan édessége, vargabélest laskakészítéskor sütöttek, gyümölcsös lepényt pedig vendégvárásra.
Beért a többéves munka, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy meggyőződésből minőségi alapanyagokat használnak a kürtőskalácsot sütők, beleteszik a vajat, mert megtapasztalták, hogy mennyivel jobb az eredmény, mutatott rá Bocskor István. Fontosnak tartja a hagyományos recepteket, bár azokat is újra lehet gondolni, mint ahogy ő tette az aranygaluskával.
Farkas Ferenc cukrászmester szerint nyugodtan neki lehet fogni a cukrászdákban csodált, vásárolt sütemények elkészítésének, csak bátorság és idő kell hozzá. A könyvben a rigójancsi és a szavarin receptjét alakította háziasra. Tamás Sándor szerint a kötet több mint receptes könyv, gasztronómiai élmény, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!