Nem kérik a hálapénzt, ettől függetlenül lehet adni: értékeltették a páciensekkel a kórházakat

Korábban a kibocsátás előtt, írásban tehették meg ezt, de felmerült a kétely, miszerint a betegek nem adnak őszinte válaszokat, ezért váltottak a személytelenebb visszajelzési formára.

A kérdésekre adott választ egy számítógépes program dolgozza fel, így nem tudni, hogy ki küldte a választ, a telefonszámot sem ismerik.

Hatékonyabb az sms

A válaszokat kiértékelő szervezet szerint aggasztó, hogy országszinten 277 olyan kórház van, amelyben elenyésző számú vagy egyetlen egy betegnek sem kérték el és vezették be a rendszerbe a telefonszámát, s csupán 64 egészségügyi intézményről kaptak szám szerint annyi minősítést, hogy az mérvadó legyen és statisztikai adatként használni lehessen. Azt is megjegyzik, hogy

A 122 ezer válasz feldolgozása során más érdekes adat is kiderül:

A válaszadók egyötöde saját pénzén kellett gyógyszert vagy kötszert vásároljon, s szintén ennyi válaszadó nagyon elégedetlen volt a kórházban levő tisztasággal.

A válaszadó betegek 92,27 százaléka nagyon elégedett volt a kolozsvári egészségügyi központban tapasztalt tisztasággal.

Több fővárosi, de craiovai, Iasi-i egészségügyi intézmény is szerepel ebben.

Kiemelte, hogy felhívást intézett a cégekhez, hogy a törvényes lehetőségeik szerint a profitadójuk 20 százalékával támogassák a kórházat, és reméli, hogy felkérése halló fülekre talál.

A Vásárhelyi Hírlap által megkérdezett páciensek, akik idén voltak kórházi kezelésen alapvetően elégedettek voltak az ellátással. Nevük elhallgatását kérték.

Egyikük, egy 70 év feletti asszony, akit idén műtöttek, majd egy szívritmuszavar miatt, egy újabb hetet kellett a kórházban töltsön, így foglalta össze tapasztalatait az intézményről. „Az orvosok mindkét alkalommal nagyon gyorsan elláttak, válaszoltak a kérdéseimre, csak jót tudok mondani róluk. A asszisztensek is kedvesek voltak, persze nem mindenik, de a munkájukat jól végezték, erre panasz nem lehet.

Ami nehézséget okozott, különösen amikor a belgyógyászaton voltam, hogy zsúfoltak a kórtermek. Egy kis szobában öt ágy volt, alig lehetett mozogni (...)” – osztotta meg velünk tapasztalatait. A páciens hiányosságként említené még azt is, hogy

Kenyeret mindig csak reggel osztanak, egész napra, az pedig ráadásul elég gyenge minőségű, és ha valakit dél körül fektetnek be, az aznap nem kap kenyeret, így kell hozasson vagy szobatársaitól kérjen. A tisztasággal kapcsolatban nem volt kifogásolnivalója.

„Sok a papírmunka, s ez némiképp akadályozza az asszisztensek munkáját. Az orvossal elégedett voltam, nem kért pénzt tőlem, azért adtam, mert elégedett voltam azzal, ahogy velem bánt. Mindenki ad, vagy legalábbis majdnem mindenki. De egyformán jól bántak velünk ettől függetlenül. Az étel kevés volt, de rendszeresen takarítottak és azzal nem volt gond. Hallottam, hogy vannak olyan kórházak a városban, ahol sokkal rosszabb körülmények vannak, például ahol a rákos betegek vannak. De itt, a nagykórházban, különösebb panaszom nem volt. Egy hetet, tíz napot mindenképp ki lehet bírni” – mondta az középkorú asszony.

Fontos a véleménygyűjtés

A Román Egészségügyi Figyelő szerint ahhoz, hogy még pontosabb és helytálló adatokhoz jusson a szakminisztérium a kórházakban uralkodó, a páciensek által tapasztalt valós állapotokról