
Egyre több a munkahely, de nincs elég szakképzett munkaerő. Archív
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei nyilvántartott álláskeresők közül sokan inkább szociális segélyből élnek, munkát, ha keresnek is, nehezen találnak az iskolai végzettség hiányában. Furcsa helyzetet teremt ugyanakkor az is, hogy az állásbörzéken sorokban várnak „pecsétre” az állástalanok. Mivel csak ennek felmutatásával jogosultak a munkanélküli vagy adott esetben szociális segélyre.
2017. május 03., 10:342017. május 03., 10:34
2017. május 03., 10:352017. május 03., 10:35
„A probléma az, hogy külföld »elszívja« a munkaerőt, akik itthon maradnak, magas fizetéseket igényelnek, de sokszor nincs meg a megfelelő szakmai tudásuk hozzá. Valóban nehéz jó munkaerőt találni”– osztotta meg tapasztalatait egy csíkszeredai építkezéssel foglalkozó cég vezetője. Betöltetlen állást pedig egyre többet hirdetnek.
– vázolta a helyzetet megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatója.
Kötelező az állásbörzéken a részvétel
Az ügynökség egyébként rendszeresen szervez állásbörzéket, ezekre pedig kötelesek elmenniük a nyilvántartott álláskeresőknek. Jánó Edit elmondta, a munkaadók sokszor panaszkodtak, hogy nem kapnak jó munkaerőt, és hogy úgy látják, egyes álláskeresők nem is akarnak dolgozni. Egyébként a jegyzékükben szereplő munkanélküliek többsége szociális segélyezett, számukra kötelező, hogy az ügynökségnél regisztráltassák magukat álláskeresőkként, ellenkező esetben nem jogosultak támogatásra.
Hargita megyében a 136 ezres aktív népességből márciusban 7055 álláskeresőt tartottak nyilván, legnagyobb részük, azaz 5190-en nem részesülnek munkanélküli segélyben, a támogatást ugyanis a ledolgozott évek számától függően 6–12 hónapig kaphatják. Megtudtuk azt is, hogy 3169-en két évnél is hosszabb ideje vannak az ügynökség rendszerében, olyanok is akadnak közöttük, akik több mint 10 éve a nyilvántartásban szerepelnek, és soha nem álltak alkalmazásban.
Jánó Edit a téma kapcsán még hozzátette, nincs adatuk arról, hogy a munkaképes népességből hányan dolgoznak külföldön, illetve hányan vannak, akik inkább „saját szakállra” tevékenykednek, vagy akik mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat. Egyébként az intézmény honlapjára feltöltött szabad állások listájából kiderül, hogy többnyire a kereskedelem és szolgáltatás területén, illetve a könnyűiparban ajánlanak munkahelyeket, a foglalkozásokat tekintve többek között eladási ügynököket, pincéreket, szakácsokat, bárosokat, építészeti és varrodai munkásokat keresnek.
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (románul: Blocul Naţional Sindical) elnöke az Adevărul országos napilapnak nyilatkozva elmondta, több tényező is hozzájárult ahhoz a paradox helyzethez, hogy
A szakszervezeti tömb elnöke szerint egyrészt a munkaadók elvárásai nincsenek összhangban az álláskeresők iskolai végzettségével, szakképesítésével, ugyanakkor a fizetések nagysága sem eléggé motiváló. Bár sok nyilvántartott elvileg állást keres, a gyakorlatban inkább „feketén” dolgoznak, szociális segélyből vagy a külföldön dolgozó rokonoktól kapott pénzből élnek. Sokan közülük hosszú ideje nincsenek alkalmazásban és álláskeresőként tartják nyilván az ügynökségeknél.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!