Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:24

Szinte minden drágult tavaly ilyenkorhoz képest

14:15

Elkezdődik a Cuza Vodă utca felújítása Marosvásárhelyen!

14:07

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

14:03

Bevetés közben nincs idő azon gondolkodni, mi is történik valójában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót

Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen

Életét vesztette két halász, akiket villámcsapás ért a Maros partján – frissítve

Sokkoló jelenet az országúton: kiesik egy gyermek egy autóból, és az érkező kamion felé indul

A Transalpinát is lepipálja a nagy háború idején épült Strategica

Baka András: az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt

Szombaton szavaz az államfőjelöltjéről a Tisza-frakció

Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen

Megvan, kit jelöl köztársasági elnöknek a Tisza Párt

Nem a padon kuksolnak a vacsárcsi ifjak a bálban

Szívesen járnak táncpróbákra a gyerekek és ez a fellépésekkor is meglátszik

Fotó: Biró Mária

Nagy volt a lelkesedés, amikor 2011 decemberében megalakult Csíkvacsárcsiban három néptánccsoport, az első időszakban olyan év is volt, hogy közel harminc fellépés jött össze. Azóta a legnagyobbak már „kirepültek”, de szerencsére, utánpótlás van bőven.

Péter Beáta

2017. október 28., 15:162017. október 28., 15:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A település óvodásaiból, kisiskolás és középiskolás tanulóiból verbuválódott össze az a három csoport, amely ma is aktívan tevékenykedik, azaz a tagjai hetente próbára járnak, ropják a táncot és fellépés-felkéréseknek tesznek eleget.

A legkisebbek csoportja a Pöttöm nevet kapta, a középső csoportot Búzavirágnak keresztelték el, mivel korábban már működött ilyen néven egy csoport a faluban; a legnagyobbak csoportja pedig a Cserevirág nevet kapta. Azért ezt, mert a vacsárcsi erdőben található a henye boroszlán nevű apró, jó illatú virág, amelyet a helyiek cserevirágnak neveznek – magyarázta Biró Mária, a Vacsárcsi Ifjúsági és Kulturális egyesület elnöke, a tánccsoportok vezetője.

A kezdetekben a Cserevirágban 15 pár táncolt, az első fellépésen alig fértek a színpadon. Sajnos mára a Cserevirág néptánccsoportnak csak hét aktív tagja van. Időközben a tagok felnőttek, elmentek egyetemre, megnősültek, férjhez mentek, és a jobb élet reményében külföldön dolgoznak. Nagyon nehéz visszacsábítani őket, de ha nincs munkahely itthon, muszáj elmenjenek dolgozni. De a barátságot ápolják, mivel jó összekovácsolódott csapat lett belőlük. Amikor hazajönnek ünnepekre, együtt buliznak, nyáron pedig el szoktunk menni táborozni közösen. Ilyenkor felidézzük az emlékeket, jó együtt lenni

– mesélte mosolyogva a vezető.

Biró Mária

Fotó: Pinti Attila

A Búzavirágban már vannak középiskolások is, itt is maradoznak ki, mert Csíkszeredában járnak iskolába, későn érnek haza, nehéz elérniük a táncpróbára. Ugyanakkor különböző edzésekre is járnak, a vezető úgy véli, le vannak terhelve a fiatalok.

„Jó volna, ha a néptánc mellett döntenének inkább, de mindenkinek meg kell felelniük – az iskolában a tanárnak, otthon a szülőknek –, és a néptánc lehet, hogy ily módon az utolsó helyre kerül. Aki viszont elkötelezi magát a tánc mellett, az jön. Szerencsére a legkisebbek most nagyon sokan vannak – negyvennyolcan –, két csoportra kellett osztanunk őket. Nem mind Vacsárcsiban lakó gyerekek, a szomszéd falvakból, Szentmihályról és Ajnádról is járnak, mert ott nincs táncoktatás. Szívesen fogadjuk őket, összeszoknak, később, amikor együtt fognak járni iskolába, legalább ismerik egymást” – mutatott rá Biró Mária.

Hozzátette,

a kicsik nagyon lelkesek, reméli, hogy a lelkesedésük kitart.

Ez a szülőknek is köszönhető, mert az előadások alkalmával beszerzik a székely ruhát, viszik próbákra, támogatják a csoportot, amivel lehet. A tánccsoportok vezetője hangsúlyozta, otthonról indul minden, mert aki otthon úgy van elindítva, hogy a néptánc, népdal fontos, az mindig aktív tag lesz.

A csoportok az elmúlt években felléptek a település rendezvényein, az Ezer Székely Leány Napján, a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozón, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes András-napi bálján, de táncoltak már több csíki településen, valamint Oroszhegyen és Lövétén is. A felcsíki, marosszéki, mezőségi, szatmári, vajdaszentiványi táncokat Antal Zsolt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa oktatja a gyerekeknek.

A néptáncolás közösséget formál, évek múltán is tartják a kapcsolatot a csoporttagok

Fotó: Biró Mária

„A táncosok többségének már van székely ruhája, ötödik éve sikeresen pályázunk a megyei tanácshoz. Van egy aktív programfelelősünk, Fodor Zoltán, aki minden évben benyújtja a pályázatot, a nagyobbaknak mezőségi ruhákat, szatmárit, felcsíki ruhákat sikerült így beszerezni. Közel ötven székely ruhánk van. Ezek a csoporté, de odaadjuk a táncosoknak, mert egyházi ünnepekre is fel szokták venni. Az a fontos, hogy viseljék, ne a szekrényben üljön. Nagyon sokan viselik, és szorgalmazzuk is, hogy minél több alkalommal vegyék fel. Szép, amikor abban mennek templomba, fel is figyelnek rájuk, és tudják, hogy ők a táncosok.”

Biró Mária elmondta, a közösség támogatja csoportok működését, a közbirtokosság fizette három éven keresztül az oktató díját, két éve az erre szánt összeget Hargita Megye Tanácsától kapják, pályázat útján. A szülőknek is sokat köszönhetnek, mert

a székely ruha mellé harisnya, csizma, pántlika, kalap is kell.

„Szemet gyönyörködtető, amikor fellépnek, a faluban bármilyen rendezvény van, ők a főszereplők. Fontos a néptánc, mert a hagyományokat megismerik ezáltal, rájönnek, hogy a nagyszüleik is ugyanezt csinálták, ugyanakkor közösséget formál ez a fajta tevékenység. Azt a sok, szép népdalt, amit itt megtanulnak a táncok mellett, énekelni is fogják később a szüreti bálokon, lakodalmakban. Mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy van egy-két olyan generáció, amely nem nagyon ismeri a népdalokat. Egy lakodalomban, amikor az idősek elkezdenek nótázni, a fiatalok kivonulnak a kultúrházból. Táncolni sem tudnak. Azt tapasztaltam, hogy azok a táncos fiatalok, akik kirepültek már tőlünk, volt egy erősebb szikra a tánc, a népdal iránt, mint a mai gyermekekben. Ez azzal magyarázható, hogy otthon nem hallgatnak népdalt, a szülők nem énekelnek, nem táncolnak, inkább a modern élet felé irányulnak a gyerekek. De aki itt megszereti, az majd tudni fogja. Ha nem is profi szinten, de ismeri majd a táncokat, és ha elmegy egy bálba, fel tud állni, tudja, hogy kettőt jobbra, kettőt balra, és nem a padon kuksol” – mutatott rá a csoportvezető.

A vacsárcsi néptánccsoportok

Cserevirág: András István, Kémenes Rita, Szőcs Noémi, Kósa Kovács Emőke, Kósa Zsolt, Márton Alpár, Nyáskuj Csongor. Búzavirág: Fodor Kosz Barna, Kósa Andrea, Kurkó István, Márton Andrea, Márton Imre, Márton Szilárd, Nyáskuj Lehel, Olteán Magdolna, Péter Előd, Szőcs Kinga, Tatár Krisztina, Virág Anett. Pöttöm: Antal Boglárka, Bara Beatrix, Bartalis Alpár, Bartalis Edina, Benkő Nóra, Biró Ákos, Biró Arthúr, Biró Henrik, Biró Lehel, Búzás Szilárd, Császár Endre, Császár Szabolcs, Császár Zsombor, Csutak Dávid, Csutak Eszter, Hajdú Ágota, Imre Bence, Imre Tas, Kiss Tamás, Kovács Ilka, Kovács Lehel, Kovács Lóránd, Kovács Panka, Lakatos Márk, Lorenzovics Diána, Lorenzovics Nikoletta, Márton Hunor, Márton Kincső, Márton Zsanett, Marucza Anita, Marucza Csenge, Mezey Hunor, Miklós Norbert, Molnár Dávid, Péter Anita, Péter Izabella, Péter Szende, Rácz Bianka, Rostás Róbert, Sárig Balázs, Simon Csenge, Sipos Márk, Szakács-Deák Anita, Szakáli Orsolya, Szőcs Boróka, Szőcs Edina, Szőcs Szabina, Szőgyör Bíborka.