
Ismét a vásárló jár rosszul: kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb
Fotó: Borbély Fanni
Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint már januártól kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az 50 banis italcsomagolásokat. A közeljövőben büntetésre számíthat az az üzlettulajdonos, aki megtagadja a visszaváltást.
2024. március 07., 07:512024. március 07., 07:51
A kiskereskedők többségének fejfájást okozott a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése, így a vidéki üzletek többségében még jelenleg sem működik a rendszer, aminek már januártól működnie kellene. Annak jártunk utána, hogy mi az oka ennek, így különböző községek polgármestereit kerestük a kérdéssel.
Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere kérdésünkre kifejtette, náluk sem lehet még visszaváltani az 50 banis italcsomagolásokat, mivel
Ugyan tudja, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok saját forrásból is telepíthessenek automata-visszaváltó berendezéseket, de esetükben ez nem fér bele az önkormányzat költségvetésébe.
A községvezető azt is hozzátette, folyamatosan törik a fejüket, hogyan lehetne áthidalni ezt a problémát, de egyelőre még nem sikerült megoldást találniuk. Véleménye szerint
és időkeretet szabni, hogy az adott összegből mennyi időn belül kell készen állniuk a kisboltoknak a visszaváltásra.
Homoródszentmárton községben sincs még jól bejáratott rendszer a visszaváltásra, Jakab Attila községvezető azonban arról számolt be, tudomása szerint egy helyi bolt felvállalta, hogy több másikkal társulva létrehoz egy gyűjtőpontot – amire lehetőséget biztosít a törvény.
Az önkormányzatok saját forrásból nem tudnak automata-visszaváltó berendezéseket beszerezni
Fotó: Borbély Fanni
Székelykeresztúr kisváros ugyan, de mivel ott is számos kisbolt működik a nagyobb kereskedelmi egységek mellett, érdemesnek tartottuk feltérképezni az ottani helyzetet is.
Koncz János Hunor polgármester lapunknak elmondta, tapasztalata szerint városukban a nagy kereskedelmi egységeknél jól működik a visszaváltási rendszer. Kifejtette ugyanakkor, úgy látja, aki országos szinten komolyan vette a betétdíjas visszaváltási rendszerről hozott törvényt, az már működteti a gyűjtőpontokat. A polgármester bevallása szerint annak idején a kisüzletek tulajdonosaitól hallott olyan visszhangokat, hogy ez aztán végképp nem segíti őket. Ennek megfelelően is működik a rendszer jelenleg még:
Mircea Fechet környezetvédelmi minisztert kedden arról kérdezték, mi a teendő, ha a visszaváltó-automata nem fogadja be a megfelelő jelzéssel ellátott csomagolást. A miniszter azt felelte, hogy értesíteni kell a környezetőrséget, mert „mélységesen tisztességtelen” betétdíjat kérni a csomagolásért, amit aztán nem kap vissza a vásárló. „Ez törvényellenes, tisztességtelen, és azt hiszem, egy pórul járt vásárló másodszor már nem menne be a kérdéses boltba.”

A betétdíjas visszaváltási rendszer hónapról hónapra nő, jelenleg naponta körülbelül egymillió italcsomagolást gyűjt be – közölte kedden Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Ezt olvasva, a vidéki helyzet felmérése után Balla Izabellához, a Hargita Megyei Környezetőrség főfelügyelőjéhez fordultunk. Az igazgató kérdésünkre elmondta, minden kereskedelmi egységet törvény kötelez a visszaváltásra, s
és több mint valószínű, hogy országos tematika szerint fognak történni. Tőle tudjuk, hogy a visszaváltási pontok kialakítását a környezetőrség fogja ellenőrizni, de sok olyan, a rendszerhez kapcsolódó pont van, amit a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelmi alap fog ellenőrizni, és
Közölte azt is, hogy az önkormányzatoknak is küldtek már körlevelet, hogy próbálják a kisüzleteket felkarolni, segíteni nekik. Itt kell újra megjegyeznünk – ahogy arra már egy korábbi cikkben is kitértünk –, hogy ezzel szakmai alapon az a gond, hogy a rendszert azoknak kellene működtetniük, akiknek ebben hasznuk van – az önkormányzatok azonban nem ilyenek. És jól tudjuk, hogy
Sőt, erre vonatkozott a székelyvarsági polgármester észrevétele is: az önkormányzatoknak sok esetben nincs lehetőségük saját költségvetésből finanszírozni a rendszer beüzemelését. Sok tehát még a megoldatlan kérdés, tisztázatlan probléma, mindennek pedig legfőbb elszenvedője ismét a vásárló, aki ugyan kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!