
Ismét a vásárló jár rosszul: kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb
Fotó: Borbély Fanni
Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint már januártól kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az 50 banis italcsomagolásokat. A közeljövőben büntetésre számíthat az az üzlettulajdonos, aki megtagadja a visszaváltást.
2024. március 07., 07:512024. március 07., 07:51
A kiskereskedők többségének fejfájást okozott a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése, így a vidéki üzletek többségében még jelenleg sem működik a rendszer, aminek már januártól működnie kellene. Annak jártunk utána, hogy mi az oka ennek, így különböző községek polgármestereit kerestük a kérdéssel.
Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere kérdésünkre kifejtette, náluk sem lehet még visszaváltani az 50 banis italcsomagolásokat, mivel
Ugyan tudja, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok saját forrásból is telepíthessenek automata-visszaváltó berendezéseket, de esetükben ez nem fér bele az önkormányzat költségvetésébe.
A községvezető azt is hozzátette, folyamatosan törik a fejüket, hogyan lehetne áthidalni ezt a problémát, de egyelőre még nem sikerült megoldást találniuk. Véleménye szerint
és időkeretet szabni, hogy az adott összegből mennyi időn belül kell készen állniuk a kisboltoknak a visszaváltásra.
Homoródszentmárton községben sincs még jól bejáratott rendszer a visszaváltásra, Jakab Attila községvezető azonban arról számolt be, tudomása szerint egy helyi bolt felvállalta, hogy több másikkal társulva létrehoz egy gyűjtőpontot – amire lehetőséget biztosít a törvény.
Az önkormányzatok saját forrásból nem tudnak automata-visszaváltó berendezéseket beszerezni
Fotó: Borbély Fanni
Székelykeresztúr kisváros ugyan, de mivel ott is számos kisbolt működik a nagyobb kereskedelmi egységek mellett, érdemesnek tartottuk feltérképezni az ottani helyzetet is.
Koncz János Hunor polgármester lapunknak elmondta, tapasztalata szerint városukban a nagy kereskedelmi egységeknél jól működik a visszaváltási rendszer. Kifejtette ugyanakkor, úgy látja, aki országos szinten komolyan vette a betétdíjas visszaváltási rendszerről hozott törvényt, az már működteti a gyűjtőpontokat. A polgármester bevallása szerint annak idején a kisüzletek tulajdonosaitól hallott olyan visszhangokat, hogy ez aztán végképp nem segíti őket. Ennek megfelelően is működik a rendszer jelenleg még:
Mircea Fechet környezetvédelmi minisztert kedden arról kérdezték, mi a teendő, ha a visszaváltó-automata nem fogadja be a megfelelő jelzéssel ellátott csomagolást. A miniszter azt felelte, hogy értesíteni kell a környezetőrséget, mert „mélységesen tisztességtelen” betétdíjat kérni a csomagolásért, amit aztán nem kap vissza a vásárló. „Ez törvényellenes, tisztességtelen, és azt hiszem, egy pórul járt vásárló másodszor már nem menne be a kérdéses boltba.”

A betétdíjas visszaváltási rendszer hónapról hónapra nő, jelenleg naponta körülbelül egymillió italcsomagolást gyűjt be – közölte kedden Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Ezt olvasva, a vidéki helyzet felmérése után Balla Izabellához, a Hargita Megyei Környezetőrség főfelügyelőjéhez fordultunk. Az igazgató kérdésünkre elmondta, minden kereskedelmi egységet törvény kötelez a visszaváltásra, s
és több mint valószínű, hogy országos tematika szerint fognak történni. Tőle tudjuk, hogy a visszaváltási pontok kialakítását a környezetőrség fogja ellenőrizni, de sok olyan, a rendszerhez kapcsolódó pont van, amit a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelmi alap fog ellenőrizni, és
Közölte azt is, hogy az önkormányzatoknak is küldtek már körlevelet, hogy próbálják a kisüzleteket felkarolni, segíteni nekik. Itt kell újra megjegyeznünk – ahogy arra már egy korábbi cikkben is kitértünk –, hogy ezzel szakmai alapon az a gond, hogy a rendszert azoknak kellene működtetniük, akiknek ebben hasznuk van – az önkormányzatok azonban nem ilyenek. És jól tudjuk, hogy
Sőt, erre vonatkozott a székelyvarsági polgármester észrevétele is: az önkormányzatoknak sok esetben nincs lehetőségük saját költségvetésből finanszírozni a rendszer beüzemelését. Sok tehát még a megoldatlan kérdés, tisztázatlan probléma, mindennek pedig legfőbb elszenvedője ismét a vásárló, aki ugyan kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!