
Fotó: Tuchiluș Alex
A migráció kérdéséről, és ezen belül elsősorban arról beszélgettek szerdán Tusványoson a Mátyás király udvarban, hogy Európának az életét hogyan alakította át az elmúlt nyolc-kilenc év migrációs politikája.
2024. július 24., 20:422024. július 24., 20:42
2024. július 24., 20:432024. július 24., 20:43
Az MCC Migrációkutató Intézete Láncreakció címmel tartott beszélgetést a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, Demkó Attilát, az MCC biztonságpolitikai szakértőjét és Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét Nádori Teodóra, a Hír Tv Láncreakció című műsorának műsorvezetője kérdezte.
Az elmúlt hetekben nagyon sokat lehetett arról hallani, hogy a párizsi olimpiát milyen biztonsági intézkedések mellett rendezik meg. Heteken keresztül szó volt arról is, hogy akár el is halaszthatják az olimpiát, mert a terrorfenyegetettség olyan magas. Most a legutóbbi hírek arról szóltak, hogy
A Szajnába szonárokat helyeztek el, illetve különböző gátakat építettek, mert olyan magas a terrorkészültség. Hogyan alakulhatott ki ez a folyamat, és hol tartunk most? – tette fel a kérdést a moderátor.
Demkó Attila rámutatott, a folyamat Franciaországot tekintve a 70-es, 80-as évek óta tart: munkaerőhiány, jelentős betelepülés volt francia gyarmatokról, Algériából, Marokkóból, de más országokból is, és az integráció nem sikerült. Ezek azok a jelenségek, amiket most nagyban látunk, elsősorban a francia külvárosokban, a nyolcvanas évek elején jelentek meg. Akkor voltak az első ilyen típusú zavargások.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mondta, vannak olyan negyedek Franciaországban – és maguk a franciák mondják –, ahol a köztársaság törvényei már nem érvényesülnek, vagy csak részlegesen. „Ez egy nagyon hosszú folyamat, és ma ott tartunk, hogy
Ez már nem az a világ, amikor maga egy rendőri vagy egy csendőri erő elég ahhoz, hogy egy fontos európai ország utcáin rend legyen. És még ez se elég ahhoz, hogy teljesen biztonságban érezhessék magukat.”
Fotó: Tuchiluș Alex
Nádori Teodóra utalt arra, nemrégiben egy könyv is napvilágot erről, a Kié itt a tér? címmel. Kiemelte, nagyon sokszor a nyugati sajtóban szinte letagadják azt, hogy léteznek no go zónák, és úgy tesznek, mintha az integráció működne.
Sayfo Omar elmondta, az integrációnak a kérdése minden nyugat-európai országban más arcot mutat. Sehol nem jelenthető ki, hogy tökéletesen sikerült, de sok helyen bizonyos csoportoknál vannak sikerek, tehát nem beszélhetünk teljes kudarcról.
„Franciaországban azért is nagyon problémás ez a helyzet, mert a bevándorlók kezdetektől fogva a többségi társadalomtól fizikailag is távol, külvárosokban lettek elhelyezve, tehát még az a napi interakció sem volt meg, ami mondjuk Németország esetében igen, ahol például belvárosokba érkeztek a török vendégmunkások, és közelebbi kapcsolatban voltak a német társadalommal, mint Franciaországban. Tehát
átvettek elemeket az európai társadalmaknak a kultúrájából, és persze magukon hordozzák a tengeren túlról érkezett ellenkultúrát is, tehát azt az amerikai, akár hippo kultúrát, ami a társadalmon belüli kívülállósságot erősíti leginkább a fiataloknál.”
Fotó: Tuchiluș Alex
A párizsi nyári olimpiai játékokkal helyzetével kapcsolatban úgy véli, halmozott a probléma. Az egyik dolog a terrorveszély. 2015 óta Franciaországban, Nyugat-Európában megjelent és a hétköznapoknak is részei a terrortámadások. Az is tény ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok Franciaországban is kaptak olyan forrásokat, amiknek köszönhetően az elmúlt években igazán nagyszabású, nagy szervezettséget igénylő terrortámadások nem voltak. Ami ellen védtelen a francia társadalom, és ez általában egy európai jelenség, az a magányos támadóknak a kérdése, hiszen
A probléma másik része a közbiztonságé. „Tehát a francia hatóságok, csendőrök, rendőrök szó szerint nagytakarítást végeztek Párizs utcáin az elmúlt hetekben, hónapokban, több mint tízezer illegális bevándorlót telepítettek, toltak ki a külvárosokon is kívülre. Ez is a jéghegynek a csúcsa, hiszen Franciaországon belül minimális becslések szerint 700 ezerre, maximális becslések szerint
Tehát valahol ott vannak, el kellene hagyniuk az országot, de nem hagyják, a kitoloncolások lassan haladnak. Tehát most ez egy szépségtapasz, amit a hatóságok véghez vittek. Párizs belvárosában már nincsenek illegális sátortáborok. Kérdés, hogy mi lesz azután, hogy a véget ér az olimpia.”
A nyugat-európai városokban elkezdtek vezető pozícióba kerülni migrációs hátterű emberek, de ők maguk sem feltétlenül bírnak ezzel a fajta tömeggel és a szélsőséges megnyilvánulásokkal – merült fel.
Marsai Viktor kiemelte, ennek kapcsán két probléma is van. Az egyik az importált konfliktusoknak a kérdése. Elsősorban a frissen érkezett, tehát a 90-es évektől érkezett bevándorló tömegesen, általában illegális módon érkezett bevándorlóközösségek esetében, hogy ők hozzák magukkal a kibocsátó országoknak a konfliktusait, vagy a belsőket, vagy az országok közti konfliktusokat.
Fotó: Tuchiluș Alex
A másik probléma, hogy ezek a külvárosi fiatalok, akik egyébként nem feltétlenül kötődnek az iszlámhoz, kit fogadnak el autoritásnak, kinek a szavára hallgatnak.
Nagy Britanniához kötődik az a hír, hogy a Munkáspárt a foglyok 40 százalékát szabadon akarja engedni, merthogy olyan mértékben zsúfoltak már a börtönök – mondta Nádori Teodóra, aki arra volt kíváncsi, hogy ez mit jelent biztonságpolitikai szempontból.
Fotó: Tuchiluș Alex
Demkó Attila hangsúlyozta, ezzel az egész nyugati világ küzd, szinte minden országban tele vannak a börtönök, és nagyon nehéz elrettenteni egyébként sok elkövetőt, akár embercsempészt, akár egyszerű mezei bűnözőt attól, hogy elkövesse a bűncselekményt, hiszen eleve
Tehát ezzel eleve van egy nagy filozófiai probléma a nyugati világban. Nemcsak a bűnözés, a terrorizmus is növekszik.
„Ha megnézzük az iszlamista terroristáknak a hátterét, nagyon sokan bűnözői hátterűek, tehát nem arról van szó, hogy ezek tizenéves koruktól kezdve a Koránt tanulmányozzák és mélységesen hisznek a Korán minden egyes sorában, és azt kívülről tudják. Hanem nagyon sokszor arról van szó, hogy bűnöző életmódot folytatnak, és aztán a börtönben világosodnak meg. Tehát az iszlamista terrorizmus egyik keltetője a francia, a brit, a német börtön.”
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy gyakran hallani a nyugat-európai politikusoktól, hogy nekünk itt Európában azért is kell befogadnunk azokat a migránsokat, akik ide akarnak jönni, merthogy ők mennyire szegények, hogy őnekik joguk van a jobb életre, és ettől Európának egyébként is jobb lesz.
Az első nagyon fontos dolog, hogy Európának be kellene tartania a saját törvényeit. Európa szinten milliós számról beszélünk olyanokról, akiknek semmiféle jogalapjuk nincsen itt tartózkodni. És mégsem azt az erőfeszítést látjuk, hogy hogyan próbálják hazavinni ezeket az embereket az egyes tagállamok, hanem azt, hogy hogyan próbáljuk az emberi jogaikat megvédeni, legalábbis néhány nyugat-európai fővárosban.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint elhangzott, óriási számokról van szó, és nagyon nem mindegy, hogy milyen üzeneteket küld Európa. Most nagyon vegyes üzenetek érkeznek, legfőképp az, hogy „hát nem olyan jó, hogy jöttök, de tulajdonképpen, ha ideértetek, akkor úgysem fogunk hazaküldeni benneteket.” Ez a fajta kettős kommunikáció, amit Brüsszel folytat, és az elmúlt 8–9 évnek az intézkedései, nemcsak az európaiak számára veszélyes környezetet hoztak létre, hanem tulajdonképpen azok az emberek is veszélybe kerülnek, akik megpróbálnak Európába átjönni, tragédiák százai, ezrei történnek – a tengeren való átkelés során és a szaharai utakon.
Ezért bizonyos értelemben azok a felelősek, akik nyitottnak tartják Európát és ezt kommunikálják. Afrikát sokkal jobban lehetne segíteni azzal, ha abból a pénzből, amelyet az Európán belüli beilleszkedésükre fordítanak, a mezőgazdaságukat fejlesztenék. Az erkölcsös az lenne, ha ott, az adott helyen segítenének.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
5 hozzászólás