
Kinda István népi mesterségeket bemutató könyveiben összesen 8 évi munka van
Fotó: Vargyasi Levente
Tudja ma még valaki az éticsigából, fenyőszurokból főzött háziszappan receptjét? Dagad-e sok háromszéki melle a büszkeségtől, hogy a zalánpataki üvegcsűrben évi 3,5 millió üvegtárgy készült? Gondolná-e valaki, hogy hegedűvonónak csak a ménló farokszőre jó? Többek között ehhez hasonló kuriózumokat is megtudhat az olvasó, de a tudós sem marad „éhen”, ha kézbeveszi Kinda István néprajzkutató Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyvének második kötetét, melyet szerda este mutattak be a Székely Nemzeti Múzeumban.
2024. június 13., 08:432024. június 13., 08:43
2024. június 13., 08:462024. június 13., 08:46
Három éves gyűjtés és egy éves írás-szerkesztés után, az első kötet megjelenése után hét évvel az érdeklődő olvasó kézbe veheti a Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyv második kötetét is. A Háromszék Vármegye Kiadó kiadásában megjelenő kötet
A kötet pesszimista olvasatban akár már sírköve is lehetne sok mesterségnek, melyet az ipari fejlődés gyorsuló ütemben sodort el. Más oldalról nézve a kötet olyan alapossággal dokumentálja a kihalófélben levő foglalkozásokat, hogy abból vissza is lehet tanulni őket. A könyvbemutatón megtudhattuk például, hogy
Hellyel-közzel egyes mesterségek reneszánszának is tanúi lehetünk, a csempekályha-készítést Kézdivásárhelyen művelik még, ugyanakkor a mézeskalácsosok is mindig jelen vannak a vásárokban.
Nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót
Fotó: Vargyasi Levente
Vargha Mihály házigazda minőségében elmondott felvezetőjében a kötet sok erényét méltatta, kiemelve olvasmányosságát:
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke az egész Kárpát-medencében hiteles szakemberként, néprajztudósként jegyzett Kinda István munkájáról szólva elmondta, hogy a jövőben még nagyobb teret szentelnének neki.
A könyv megjelenésének előzményeiről Imreh István, a pályázó Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója beszélt. A Norvég Alapnál még 2014-ben elnyert 80 000 euróból és a megyei tanács további támogatásából azt a célt követték, hogy
A két, népi mesterségeket bemutató kötet mellé egy háromnyelvű (magyar, román, angol) honlap is készült, és több kisfilm, valamint több egyórás dokumentumfilm is (pl. Meszesek, Tehenesek címmel), mellyel készítőjük, Vargyasi Levente neves fesztiválokon nyert díjat. A Youtube-on elérhető filmeknek eddig összesen több mint 5 millió megtekintésük volt – jegyezték meg elégtétellel a kötet születésénél bábáskodók szereplői. Elhangzott, hogy az ország más vidékeivel ellentétben
„Van egy álmom” – mondta Imreh István. Elképzelése szerint minden faluban lennie kellene legalább egy olyan hagyományos népi mesterségeket bemutató műhelynek – és mellette egy kis múzeumi szobának a mesterség eszközeivel – amelyben
Ehhez az önkormányzatoknak vagy az egyházaknak kellene biztosítani a helyiséget, a civil szervezeteknek a munkaerőt. Ezen műhelyek hálózatba szervezve már bírnának annyi vonzerővel, hogy többnapos itt-tartózkodásra bírnák a turistákat – fejtegette a művelődési központ igazgatója.
Imreh István a nagy álmáról, a népi mesterségeket bemutató műhelyek létesítéséről és hálózatba szervezéséről beszélt
Fotó: Vargyasi Levente
Végül a szóban forgó kötet szerzője, Kinda István beszélt munkájáról.
Nem lehet ellenállni a fejlődésnek, a hagyományos mesterségek megjelenése és eltűnése ezért egy természetes folyamat – konstatálta Kinda István. A felhasznált források szerint
1880-ban még volt a vidéken 50 téglavető kemence, ma már csak 2-3 létezik, 2008 óta a 12 mészégető katlanból a szeme láttára tűnt el 11 – mondta Kinda.
A szerző megosztotta azt is, hogy milyen dilemmákkal küzdött meg a gyűjtés, írás folyamán. Mennyi idő múlva nevezhető egy mesterség hagyományosnak? Ki tartozik a nép körébe? Illetve hagyományos-e a székelybicska, ha pengéjét lézervágón metszik ki, a kürtős, ha villanymotor forgatja a dorongot? – adott választ ezekre a felmerülő kérdésekre.
Kinda István és Imreh István
Fotó: Vargyasi Levente
De ezek a kétségek eltörpülnek amellett a nagy teljesítmény mellett, hogy a hagyományos mesterségek művelői – még a Bear Grylls-énél is erősebb túlélési ösztönnel és találékonysággal, házi készítésű szerszámokkal
– fogalmazott a néprajztudós.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
Nicușor Dan államfő csütörtökön fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A Székelyföldről utazók által leggyakrabban használt repülőterek egy részén már enyhítették a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó szabályokat: bizonyos feltételek mellett akár kétliteres kiszerelésben is vihető folyadék a fedélzetre.
szóljon hozzá!