
Kinda István népi mesterségeket bemutató könyveiben összesen 8 évi munka van
Fotó: Vargyasi Levente
Tudja ma még valaki az éticsigából, fenyőszurokból főzött háziszappan receptjét? Dagad-e sok háromszéki melle a büszkeségtől, hogy a zalánpataki üvegcsűrben évi 3,5 millió üvegtárgy készült? Gondolná-e valaki, hogy hegedűvonónak csak a ménló farokszőre jó? Többek között ehhez hasonló kuriózumokat is megtudhat az olvasó, de a tudós sem marad „éhen”, ha kézbeveszi Kinda István néprajzkutató Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyvének második kötetét, melyet szerda este mutattak be a Székely Nemzeti Múzeumban.
2024. június 13., 08:432024. június 13., 08:43
2024. június 13., 08:462024. június 13., 08:46
Három éves gyűjtés és egy éves írás-szerkesztés után, az első kötet megjelenése után hét évvel az érdeklődő olvasó kézbe veheti a Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című könyv második kötetét is. A Háromszék Vármegye Kiadó kiadásában megjelenő kötet
A kötet pesszimista olvasatban akár már sírköve is lehetne sok mesterségnek, melyet az ipari fejlődés gyorsuló ütemben sodort el. Más oldalról nézve a kötet olyan alapossággal dokumentálja a kihalófélben levő foglalkozásokat, hogy abból vissza is lehet tanulni őket. A könyvbemutatón megtudhattuk például, hogy
Hellyel-közzel egyes mesterségek reneszánszának is tanúi lehetünk, a csempekályha-készítést Kézdivásárhelyen művelik még, ugyanakkor a mézeskalácsosok is mindig jelen vannak a vásárokban.
Nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót
Fotó: Vargyasi Levente
Vargha Mihály házigazda minőségében elmondott felvezetőjében a kötet sok erényét méltatta, kiemelve olvasmányosságát:
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke az egész Kárpát-medencében hiteles szakemberként, néprajztudósként jegyzett Kinda István munkájáról szólva elmondta, hogy a jövőben még nagyobb teret szentelnének neki.
A könyv megjelenésének előzményeiről Imreh István, a pályázó Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója beszélt. A Norvég Alapnál még 2014-ben elnyert 80 000 euróból és a megyei tanács további támogatásából azt a célt követték, hogy
A két, népi mesterségeket bemutató kötet mellé egy háromnyelvű (magyar, román, angol) honlap is készült, és több kisfilm, valamint több egyórás dokumentumfilm is (pl. Meszesek, Tehenesek címmel), mellyel készítőjük, Vargyasi Levente neves fesztiválokon nyert díjat. A Youtube-on elérhető filmeknek eddig összesen több mint 5 millió megtekintésük volt – jegyezték meg elégtétellel a kötet születésénél bábáskodók szereplői. Elhangzott, hogy az ország más vidékeivel ellentétben
„Van egy álmom” – mondta Imreh István. Elképzelése szerint minden faluban lennie kellene legalább egy olyan hagyományos népi mesterségeket bemutató műhelynek – és mellette egy kis múzeumi szobának a mesterség eszközeivel – amelyben
Ehhez az önkormányzatoknak vagy az egyházaknak kellene biztosítani a helyiséget, a civil szervezeteknek a munkaerőt. Ezen műhelyek hálózatba szervezve már bírnának annyi vonzerővel, hogy többnapos itt-tartózkodásra bírnák a turistákat – fejtegette a művelődési központ igazgatója.
Imreh István a nagy álmáról, a népi mesterségeket bemutató műhelyek létesítéséről és hálózatba szervezéséről beszélt
Fotó: Vargyasi Levente
Végül a szóban forgó kötet szerzője, Kinda István beszélt munkájáról.
Nem lehet ellenállni a fejlődésnek, a hagyományos mesterségek megjelenése és eltűnése ezért egy természetes folyamat – konstatálta Kinda István. A felhasznált források szerint
1880-ban még volt a vidéken 50 téglavető kemence, ma már csak 2-3 létezik, 2008 óta a 12 mészégető katlanból a szeme láttára tűnt el 11 – mondta Kinda.
A szerző megosztotta azt is, hogy milyen dilemmákkal küzdött meg a gyűjtés, írás folyamán. Mennyi idő múlva nevezhető egy mesterség hagyományosnak? Ki tartozik a nép körébe? Illetve hagyományos-e a székelybicska, ha pengéjét lézervágón metszik ki, a kürtős, ha villanymotor forgatja a dorongot? – adott választ ezekre a felmerülő kérdésekre.
Kinda István és Imreh István
Fotó: Vargyasi Levente
De ezek a kétségek eltörpülnek amellett a nagy teljesítmény mellett, hogy a hagyományos mesterségek művelői – még a Bear Grylls-énél is erősebb túlélési ösztönnel és találékonysággal, házi készítésű szerszámokkal
– fogalmazott a néprajztudós.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!