Akik még nem tudták, most szembesülhettek azzal, hogy a mikházi helyőrség – amely egyike volt a legnagyobbaknak a mai Erdély területén – a cohors I Augusta Ituraeorum volt. A csapatban szolgáló gyalogos katonákat eredetileg a mai Libanon területén élő itureus népcsoportból sorozták be.

A fák alatti árnyékban tabernákat állítottak fel – nem tavernákat! –, ahol a latin írást (Taberna scriptoria) tanulhatták a gyerekek, a pénzverdében (Officina monetalis) pénzérméket készíthettek, vagy leshették el a pénzverés fortélyait, a szövés-fonás a Officina textrinába zajlott, a Taberna furnariában, mint ahogyan a neve is mutatja, péksütemények készültek, rögtön mellette a Culinában kulináris érdekességeket kavarta-kevertek a tógás hölgyemények.

De volt itt szabóműhely, babakészítő ókori kft., festő-, terrakota-készítő-, kerámiaműhely, ékszerészet és fodrászat, korongoló, üveggyöngykészítő, illatszerész és amulettes, s megszámlálhatatlan, hányféle mester tanítgatta még a gyerekeket az ókori – s azóta is létező és virágzó – mesterségekre.

A ferences rendi kolostor udvarán latin nyelvet, hittant, számtant, természettant, növénytant oktató szerzetesek izzadtak a sátraikban, s közben magyaráztak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is – érdekes módon az okuló gyerekek közé mindig sok felnőtt is vegyült – a tudományok megismerésének igen hasznos voltáról. Itt is voltak gyakorlati oktatások, amelyek nagyon sok látogatót vonzottak.

A feltárások adatai szerint az itt állomásozó légió helyőrsége és a körülötte kialakult leszerelt légiósokból álló falu lakossága elérhette az ezer fős létszámot. A fürdő kiásott részeinél szembesülhettünk a római építészet nagyszerűségével. Kétezer évvel ezelőtt padlófűtést alkalmaztak – kellett is a Bekecs alatti hidegben –, s a padozatának római betonlapjai a mai napig egyenes síkban állnak.

Este hétkor elindult a fáklyásmenet a Csűrszínháztól, elvonultak a ferences rendi kolostorig, majd egy mellékutcán letérve a régészeti park felé vették útjukat. A tömeg óriásira nőtt, s amint a szervező Maros Megyei Múzeum munkatársa, a már említett Pánczél Szilamér elmondta, ebben az évben a korábbiaknál nagyobb számú látogató jött el Mikházára. A tavalyi háromezer személynél az idén jóval többen voltak. És itt voltak állandó vendégekként a gyulafehérvári és zilahi római légiósok, gladiátorok és barbárok korhű öltözetben.

Pontos adatokkal a látogatók számát illetően a történész nem szolgálhatott, hiszen akkor még nem számolták össze a kiosztott karkötőket. S az idén a külhoniak közt a magyarországiak mellett izraeliek, németországiak is jelen voltak, ami újfent bizonyítja a fesztivál jó hírét. Erre pedig a legjobb visszajelzés a nagyobb számú külföldi jelenlét.

A fáklyákkal felsorakozott és tisztelgő XIII. Gemina és VII. Gemina Légiók előtt a jelenlevők mintegy négyszáznyi lampiont eregettek az ég felé. Ezzel gyakorlatilag véget ért a fesztivál, amely idén is gazdag és érdekes, mindenki számára hasznos programmal várta a vendégeket.