
A barbárok egy adott pillanatban visszaszorították a római légiósokat
Fotó: Bakó Zoltán
Háromezernél is több látogató vett részt szombaton a Mikházán immár ötödszörre megrendezett Római Fesztiválon. Ez hatszor annyi, mint a falu lakossága.
2017. augusztus 14., 14:522017. augusztus 14., 14:52
Erdély több részéből érkeztek a látogatók Mikházára szombaton a vásárhelyiek és megyebeliek mellett, de külföldről is szép számmal jöttek, hiszen
Parádés felvonulással kezdődött a program a délelőtti órákban, amelyen a légiósok – nem tévesztendő össze a legionáriussal –, kacér bájhölgyek, morcos, de lelkük mélyén melegszívű szerzetesek, no meg civil-tógás rómaiak, s nem kevés XXI. századi turista járták be a falu utcáit. Aztán a látogatók szétszóródtak a három helyszínen, a Csűrszínházban és udvarán, a ferences rendi kolostorban és annak udvarán, valamint a falu végén jelenleg alakuló római régészeti parkban.
A szalmabálákkal körülhatárolt arénában a két légió katonái ütköztek meg – többször is – a kelta és szarmata barbárokkal, tartottak hadgyakorlatot, miközben szakavatott kommentátorok magyarázták az eseményeket két nyelven a nagyérdeműnek, tartottak ismertetőket a római hadseregről, arról, hogy mit is jelentett a római jelenlét a kontinensen, mit adott és mit kapott a birodalom a limesek mentéről, a birodalmi határvidékről.
Fotó: Bakó Zoltán
Akik még nem tudták, most szembesülhettek azzal, hogy a mikházi helyőrség – amely egyike volt a legnagyobbaknak a mai Erdély területén – a cohors I Augusta Ituraeorum volt. A csapatban szolgáló gyalogos katonákat eredetileg a mai Libanon területén élő itureus népcsoportból sorozták be.
A fák alatti árnyékban tabernákat állítottak fel – nem tavernákat! –, ahol a latin írást (Taberna scriptoria) tanulhatták a gyerekek, a pénzverdében (Officina monetalis) pénzérméket készíthettek, vagy leshették el a pénzverés fortélyait, a szövés-fonás a Officina textrinába zajlott, a Taberna furnariában, mint ahogyan a neve is mutatja, péksütemények készültek, rögtön mellette a Culinában kulináris érdekességeket kavarta-kevertek a tógás hölgyemények.
Az Officina monetalis pénzverőnője klienseket csalogat
Fotó: Bakó Zoltán
De volt itt szabóműhely, babakészítő ókori kft., festő-, terrakota-készítő-, kerámiaműhely, ékszerészet és fodrászat, korongoló, üveggyöngykészítő, illatszerész és amulettes, s megszámlálhatatlan, hányféle mester tanítgatta még a gyerekeket az ókori – s azóta is létező és virágzó – mesterségekre.
Fotó: Bakó Zoltán
A ferences rendi kolostor udvarán latin nyelvet, hittant, számtant, természettant, növénytant oktató szerzetesek izzadtak a sátraikban, s közben magyaráztak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is – érdekes módon az okuló gyerekek közé mindig sok felnőtt is vegyült – a tudományok megismerésének igen hasznos voltáról. Itt is voltak gyakorlati oktatások, amelyek nagyon sok látogatót vonzottak.
A több mint három évszázada épült kolostortemplomban és az alatta levő kriptában órarend szerinti kétnyelvű idegenvezetés volt (egyébként a művelődési otthonban felállított régészeti laboratóriumban, a régészeti parkban hasonlóképpen), s egy órán keresztül hallgathatták a reneszánsz zene kedvelői a kolozsvári Flauto Dolce régizene együttes (Majó Zoltán – furulyák, Szabó Mária – furulyák, Miklós Noémi – csembaló, Mihaela Maxim – szoprán) csodálatos koncertjét.
A régészeti park újdonságokkal is szolgált. A falu végében levő ásatásoknál régész szakemberek magyarázták el a feltárt leletek fontosságát. Pánczél Szilamér, a park projektvezetője elmondta,
Erre utal az az elszenesedett gerenda is, amely vagy a küszöb, vagy a szemöldökgerenda lehetett. A római fürdő jelentős részét is sikerült feltárni, mintegy 800 négyzetméter területen, amely úgy működött, mint egy jelenkori spaközpont. Ide a hónap végig pécsi történészek jönnek, akikkel közösen folytatják a feltárási munkálatokat. Egyébként berlini, kölni, kolozsvári régészek dolgoztak a feltárásoknál, s a budapesti Pázmány Péter Egyetem szakemberei.
A római fürdő feltárt része a régészeti parkban
Fotó: Bakó Zoltán
A feltárások adatai szerint az itt állomásozó légió helyőrsége és a körülötte kialakult leszerelt légiósokból álló falu lakossága elérhette az ezer fős létszámot. A fürdő kiásott részeinél szembesülhettünk a római építészet nagyszerűségével. Kétezer évvel ezelőtt padlófűtést alkalmaztak – kellett is a Bekecs alatti hidegben –, s a padozatának római betonlapjai a mai napig egyenes síkban állnak.
Este hétkor elindult a fáklyásmenet a Csűrszínháztól, elvonultak a ferences rendi kolostorig, majd egy mellékutcán letérve a régészeti park felé vették útjukat. A tömeg óriásira nőtt, s amint a szervező Maros Megyei Múzeum munkatársa, a már említett Pánczél Szilamér elmondta, ebben az évben a korábbiaknál nagyobb számú látogató jött el Mikházára. A tavalyi háromezer személynél az idén jóval többen voltak. És itt voltak állandó vendégekként a gyulafehérvári és zilahi római légiósok, gladiátorok és barbárok korhű öltözetben.
Pontos adatokkal a látogatók számát illetően a történész nem szolgálhatott, hiszen akkor még nem számolták össze a kiosztott karkötőket. S az idén a külhoniak közt a magyarországiak mellett izraeliek, németországiak is jelen voltak, ami újfent bizonyítja a fesztivál jó hírét. Erre pedig a legjobb visszajelzés a nagyobb számú külföldi jelenlét.
Fotó: Bakó Zoltán
A fáklyákkal felsorakozott és tisztelgő XIII. Gemina és VII. Gemina Légiók előtt a jelenlevők mintegy négyszáznyi lampiont eregettek az ég felé. Ezzel gyakorlatilag véget ért a fesztivál, amely idén is gazdag és érdekes, mindenki számára hasznos programmal várta a vendégeket.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) keddi előrejelzése szerint az ország több régiójában szeles, esős időre lehet számítani péntek reggelig.
Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter szerint a sérülékeny fogyasztóknak idén télen is támogatást nyújt a kormány.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség egy ploiești-i férfi ellen hatósági közeg megsértése miatt, miután tavaly a TikTokon megfenyegette Ilie Bolojan akkori kormányfőt és Nicușor Dan államelnököt, hogy lelövi őket, ha tartalékosként fegyvert adnak a kezébe.
szóljon hozzá!