
A barbárok egy adott pillanatban visszaszorították a római légiósokat
Fotó: Bakó Zoltán
Háromezernél is több látogató vett részt szombaton a Mikházán immár ötödszörre megrendezett Római Fesztiválon. Ez hatszor annyi, mint a falu lakossága.
2017. augusztus 14., 14:522017. augusztus 14., 14:52
Erdély több részéből érkeztek a látogatók Mikházára szombaton a vásárhelyiek és megyebeliek mellett, de külföldről is szép számmal jöttek, hiszen
Parádés felvonulással kezdődött a program a délelőtti órákban, amelyen a légiósok – nem tévesztendő össze a legionáriussal –, kacér bájhölgyek, morcos, de lelkük mélyén melegszívű szerzetesek, no meg civil-tógás rómaiak, s nem kevés XXI. századi turista járták be a falu utcáit. Aztán a látogatók szétszóródtak a három helyszínen, a Csűrszínházban és udvarán, a ferences rendi kolostorban és annak udvarán, valamint a falu végén jelenleg alakuló római régészeti parkban.
A szalmabálákkal körülhatárolt arénában a két légió katonái ütköztek meg – többször is – a kelta és szarmata barbárokkal, tartottak hadgyakorlatot, miközben szakavatott kommentátorok magyarázták az eseményeket két nyelven a nagyérdeműnek, tartottak ismertetőket a római hadseregről, arról, hogy mit is jelentett a római jelenlét a kontinensen, mit adott és mit kapott a birodalom a limesek mentéről, a birodalmi határvidékről.
Fotó: Bakó Zoltán
Akik még nem tudták, most szembesülhettek azzal, hogy a mikházi helyőrség – amely egyike volt a legnagyobbaknak a mai Erdély területén – a cohors I Augusta Ituraeorum volt. A csapatban szolgáló gyalogos katonákat eredetileg a mai Libanon területén élő itureus népcsoportból sorozták be.
A fák alatti árnyékban tabernákat állítottak fel – nem tavernákat! –, ahol a latin írást (Taberna scriptoria) tanulhatták a gyerekek, a pénzverdében (Officina monetalis) pénzérméket készíthettek, vagy leshették el a pénzverés fortélyait, a szövés-fonás a Officina textrinába zajlott, a Taberna furnariában, mint ahogyan a neve is mutatja, péksütemények készültek, rögtön mellette a Culinában kulináris érdekességeket kavarta-kevertek a tógás hölgyemények.
Az Officina monetalis pénzverőnője klienseket csalogat
Fotó: Bakó Zoltán
De volt itt szabóműhely, babakészítő ókori kft., festő-, terrakota-készítő-, kerámiaműhely, ékszerészet és fodrászat, korongoló, üveggyöngykészítő, illatszerész és amulettes, s megszámlálhatatlan, hányféle mester tanítgatta még a gyerekeket az ókori – s azóta is létező és virágzó – mesterségekre.
Fotó: Bakó Zoltán
A ferences rendi kolostor udvarán latin nyelvet, hittant, számtant, természettant, növénytant oktató szerzetesek izzadtak a sátraikban, s közben magyaráztak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is – érdekes módon az okuló gyerekek közé mindig sok felnőtt is vegyült – a tudományok megismerésének igen hasznos voltáról. Itt is voltak gyakorlati oktatások, amelyek nagyon sok látogatót vonzottak.
A több mint három évszázada épült kolostortemplomban és az alatta levő kriptában órarend szerinti kétnyelvű idegenvezetés volt (egyébként a művelődési otthonban felállított régészeti laboratóriumban, a régészeti parkban hasonlóképpen), s egy órán keresztül hallgathatták a reneszánsz zene kedvelői a kolozsvári Flauto Dolce régizene együttes (Majó Zoltán – furulyák, Szabó Mária – furulyák, Miklós Noémi – csembaló, Mihaela Maxim – szoprán) csodálatos koncertjét.
A régészeti park újdonságokkal is szolgált. A falu végében levő ásatásoknál régész szakemberek magyarázták el a feltárt leletek fontosságát. Pánczél Szilamér, a park projektvezetője elmondta,
Erre utal az az elszenesedett gerenda is, amely vagy a küszöb, vagy a szemöldökgerenda lehetett. A római fürdő jelentős részét is sikerült feltárni, mintegy 800 négyzetméter területen, amely úgy működött, mint egy jelenkori spaközpont. Ide a hónap végig pécsi történészek jönnek, akikkel közösen folytatják a feltárási munkálatokat. Egyébként berlini, kölni, kolozsvári régészek dolgoztak a feltárásoknál, s a budapesti Pázmány Péter Egyetem szakemberei.
A római fürdő feltárt része a régészeti parkban
Fotó: Bakó Zoltán
A feltárások adatai szerint az itt állomásozó légió helyőrsége és a körülötte kialakult leszerelt légiósokból álló falu lakossága elérhette az ezer fős létszámot. A fürdő kiásott részeinél szembesülhettünk a római építészet nagyszerűségével. Kétezer évvel ezelőtt padlófűtést alkalmaztak – kellett is a Bekecs alatti hidegben –, s a padozatának római betonlapjai a mai napig egyenes síkban állnak.
Este hétkor elindult a fáklyásmenet a Csűrszínháztól, elvonultak a ferences rendi kolostorig, majd egy mellékutcán letérve a régészeti park felé vették útjukat. A tömeg óriásira nőtt, s amint a szervező Maros Megyei Múzeum munkatársa, a már említett Pánczél Szilamér elmondta, ebben az évben a korábbiaknál nagyobb számú látogató jött el Mikházára. A tavalyi háromezer személynél az idén jóval többen voltak. És itt voltak állandó vendégekként a gyulafehérvári és zilahi római légiósok, gladiátorok és barbárok korhű öltözetben.
Pontos adatokkal a látogatók számát illetően a történész nem szolgálhatott, hiszen akkor még nem számolták össze a kiosztott karkötőket. S az idén a külhoniak közt a magyarországiak mellett izraeliek, németországiak is jelen voltak, ami újfent bizonyítja a fesztivál jó hírét. Erre pedig a legjobb visszajelzés a nagyobb számú külföldi jelenlét.
Fotó: Bakó Zoltán
A fáklyákkal felsorakozott és tisztelgő XIII. Gemina és VII. Gemina Légiók előtt a jelenlevők mintegy négyszáznyi lampiont eregettek az ég felé. Ezzel gyakorlatilag véget ért a fesztivál, amely idén is gazdag és érdekes, mindenki számára hasznos programmal várta a vendégeket.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
szóljon hozzá!