
120 éve imádságos hely a gyergyói reformátusok temploma
Fotó: Gergely Imre
1899-ben épült meg Gyergyószentmiklós református temploma, a helyi közösség pedig vasárnap ünnepelte a hajlék fennállásának 120. évfordulóját.
2019. november 10., 20:002019. november 10., 20:00
„Feladatunk van, amit elődeink bíztak ránk: ők megépítették a templomot, nekünk pedig feladatunk, hogy itt legyünk a templomban” – fogalmazott Ősz Sándor egyházmegyei főgondnok a vasárnapi ünnepélyes istentiszteleten, ahol a gyergyói reformátusok az istenháza 120 éves fennállását ünnepelték.
Az eseményen Szegedi László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós előadója hirdetett igét, a tékozló fiú példázatára alapozva hangoztatta: a templom az az atyai otthon, amelynek ajtaja mindig nyitva áll, várja a visszatérésünket akkor is ha egy időre elhagyjuk azt.
Fotó: Gergely Imre
Mátyás István lelkész rámutatott: templom, az épület önmagában csak kő, beton, és csak akkor lelki hajlék, ha ezt hívek töltik meg élettel. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere katolikusként is megtiszteltetésnek tartotta, hogy szólhatott az ünnepen, és hangsúlyozta,
Az ünnepi istentiszteleten Ősz Sándor Előd egyháztörténész tartott előadást a gyergyószentmiklósi református templom és a protestáns hitű közösség múltjáról, a 16. századtól, amikor az a protestantizmus első hatásai itt is éreztették magukat, és ennek jeleként a Szent Miklós templom plébánosa családot alapított.
A 19. század végén jelentkezett igény, hogy hivatalosan is létrejöjjön egy gyülekezet, és 1899-ben épül meg a templom a Szatmári József ditrói gyógyszerész felajánlásából kapott gyergyószentmiklósi főtéri telken.
Az 1899 októberében Bartók György püspök jelenlétében felszentelt lelki hajlékot még mintegy 200 hívő vallotta magáénak, jelenleg mintegy ezer a gyergyószéki reformátusok létszáma, a régi épületet az 1990-es években a Bíró Sándor lelkipásztor által vezetett közösség többnyire közakadozással, az eredeti méretének háromszorosára bővítette, elnyerve mai arculatát.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!