
120 éve imádságos hely a gyergyói reformátusok temploma
Fotó: Gergely Imre
1899-ben épült meg Gyergyószentmiklós református temploma, a helyi közösség pedig vasárnap ünnepelte a hajlék fennállásának 120. évfordulóját.
2019. november 10., 20:002019. november 10., 20:00
„Feladatunk van, amit elődeink bíztak ránk: ők megépítették a templomot, nekünk pedig feladatunk, hogy itt legyünk a templomban” – fogalmazott Ősz Sándor egyházmegyei főgondnok a vasárnapi ünnepélyes istentiszteleten, ahol a gyergyói reformátusok az istenháza 120 éves fennállását ünnepelték.
Az eseményen Szegedi László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós előadója hirdetett igét, a tékozló fiú példázatára alapozva hangoztatta: a templom az az atyai otthon, amelynek ajtaja mindig nyitva áll, várja a visszatérésünket akkor is ha egy időre elhagyjuk azt.
Fotó: Gergely Imre
Mátyás István lelkész rámutatott: templom, az épület önmagában csak kő, beton, és csak akkor lelki hajlék, ha ezt hívek töltik meg élettel. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere katolikusként is megtiszteltetésnek tartotta, hogy szólhatott az ünnepen, és hangsúlyozta,
Az ünnepi istentiszteleten Ősz Sándor Előd egyháztörténész tartott előadást a gyergyószentmiklósi református templom és a protestáns hitű közösség múltjáról, a 16. századtól, amikor az a protestantizmus első hatásai itt is éreztették magukat, és ennek jeleként a Szent Miklós templom plébánosa családot alapított.
A 19. század végén jelentkezett igény, hogy hivatalosan is létrejöjjön egy gyülekezet, és 1899-ben épül meg a templom a Szatmári József ditrói gyógyszerész felajánlásából kapott gyergyószentmiklósi főtéri telken.
Az 1899 októberében Bartók György püspök jelenlétében felszentelt lelki hajlékot még mintegy 200 hívő vallotta magáénak, jelenleg mintegy ezer a gyergyószéki reformátusok létszáma, a régi épületet az 1990-es években a Bíró Sándor lelkipásztor által vezetett közösség többnyire közakadozással, az eredeti méretének háromszorosára bővítette, elnyerve mai arculatát.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!