
120 éve imádságos hely a gyergyói reformátusok temploma
Fotó: Gergely Imre
1899-ben épült meg Gyergyószentmiklós református temploma, a helyi közösség pedig vasárnap ünnepelte a hajlék fennállásának 120. évfordulóját.
2019. november 10., 20:002019. november 10., 20:00
„Feladatunk van, amit elődeink bíztak ránk: ők megépítették a templomot, nekünk pedig feladatunk, hogy itt legyünk a templomban” – fogalmazott Ősz Sándor egyházmegyei főgondnok a vasárnapi ünnepélyes istentiszteleten, ahol a gyergyói reformátusok az istenháza 120 éves fennállását ünnepelték.
Az eseményen Szegedi László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós előadója hirdetett igét, a tékozló fiú példázatára alapozva hangoztatta: a templom az az atyai otthon, amelynek ajtaja mindig nyitva áll, várja a visszatérésünket akkor is ha egy időre elhagyjuk azt.
Fotó: Gergely Imre
Mátyás István lelkész rámutatott: templom, az épület önmagában csak kő, beton, és csak akkor lelki hajlék, ha ezt hívek töltik meg élettel. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere katolikusként is megtiszteltetésnek tartotta, hogy szólhatott az ünnepen, és hangsúlyozta,
Az ünnepi istentiszteleten Ősz Sándor Előd egyháztörténész tartott előadást a gyergyószentmiklósi református templom és a protestáns hitű közösség múltjáról, a 16. századtól, amikor az a protestantizmus első hatásai itt is éreztették magukat, és ennek jeleként a Szent Miklós templom plébánosa családot alapított.
A 19. század végén jelentkezett igény, hogy hivatalosan is létrejöjjön egy gyülekezet, és 1899-ben épül meg a templom a Szatmári József ditrói gyógyszerész felajánlásából kapott gyergyószentmiklósi főtéri telken.
Az 1899 októberében Bartók György püspök jelenlétében felszentelt lelki hajlékot még mintegy 200 hívő vallotta magáénak, jelenleg mintegy ezer a gyergyószéki reformátusok létszáma, a régi épületet az 1990-es években a Bíró Sándor lelkipásztor által vezetett közösség többnyire közakadozással, az eredeti méretének háromszorosára bővítette, elnyerve mai arculatát.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
szóljon hozzá!