
Fotó: Péter Beáta
A kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen. A kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár – hangzott el pénteken a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
2022. július 22., 18:582022. július 22., 18:58
2022. július 22., 19:492022. július 22., 19:49
Kulturális erővonalaink címmel tartottak beszélgetést pénteken Tusványoson a Bánffy Miklós társalgóban. L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Hoppál Pétert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, valamint Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökét Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója kérdezte. A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetőtársai hogyan látják az elmúlt tizenkét év kultúrpolitikának az eredményeit.
Hoppál Péter rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét év a magyar kultúra fellendülésének korszaka. Egy olyan kulturális konjunktúra időszaka, amely, ha csak a számokat tekintjük akkor is Európában egyedülálló időszakot jelent a magyar kultúra fejlődése számára.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy három nappal ezelőtt fogadták el az országgyűlésben a 2023-as évi költségvetési törvénytervezetet, és ebben is a kultúraköltés növekvőben van. Ezek optimizmusra adnak okok, noha
„De boldogok lehetünk, hogy ezek növekednek és gyarapodnak, és egy erős kultúrnemzet arcélét mutatják fel Európában most, amikor az identitásválság időszakában a kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy valóban ne csak múltunk, csak jövőnk is legyen” – fogalmazott Hoppál.
L. Simon László kifejtette: tény, hogy az elmúlt tizenkét évben dinamikusan növelték a kultúrára elköltendő összegeket – helyesen. De az egy másik kérdés, ha ennek a belső szerkezetét megnézzük, akkor ez miképpen alakult.
– jelentette ki.
Úgy véli, a helyes gazdaságpolitikának köszönhetően olyan gazdasági helyzetet teremtettek, hogy egyre több pénzt lett fordítható kultúrára és a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelte, hogy nagyon sok infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítani, de ez magával hozta azt, hogy ezeknek a fenntartását is finanszírozni kell, tehát át kell gondolni, hogy a költségvetés belső szerkezetét milyen módon fogják alakítani.
– fejtette ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
– osztotta meg álláspontját a jelenlevőkkel Demeter Szilárd. Arra is kitért, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest központú. „A horizontális látás hiányzott eddig a kultúrpolitikából, vagy nem volt annyira hangsúlyos, ezért a Magyar Kultúráért Alapítványban van egy alapelvünk: minden Kárpát-medencei.
A másik a megfelelési kényszer. Kilencven után a kultúrában is az történt, mint a politikában és a gazdaságban, hogy vertikális verseny indult el különböző hatalmi központok felé, és a közép-európai nemzetek, kisállamok egymással versenyeztek az erőforrásokért. Ez a verseny szervilizmus verseny volt, tehát ki tud jobban igazodni kritikátlanul az átveendő nyugati modellekhez” – emelte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Szerinte
„Szét kell törni ezt a bizonyos érdekközpontú elitpaktumos kultúrpolitikát, és utána be kell kapcsolni azt, akiért csináljuk, vagyis a befogadót. A magyar kultúra arról szól, hogy a szakma meg akar felelni a szakmának.
– tette fel a kérdést.
Mint elhangzott: az elmúlt évtizedben megváltozott a világ, kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká minősültünk vissza. Elfelejtettük létrehozni és hordozni a kultúrát, pedig ez volt, ami megtartotta a magyar nemzetet ezer éven keresztül.
– állapította meg Demeter.
Azt is fontosnak tartja, hogy a digitális kulturális adatvagyont közzé kell tenni, mert „akkor meg fogjuk nyerni a 21. századot.”
Fotó: Péter Beáta
L. Simon László a fejnehéz kultúra kapcsán kifejtette, az egész Kárpát-medencei magyarság Budapest központú. Emiatt ugyan lehet szomorkodni és mondani, hogy nincs jól, de attól ez még egy adottság, és ezzel számot kell vetni. Szerinte Budapestről lemondani, politikai értelemben is, felelőtlenség.
Bárány Anzelm kérdésére reagálva, hogy miként állunk a kulturális hegemónia területén az elmúlt 30 év távlatában, Hoppál Péter felvetette, hogy
„Ez egy nagyon fontos kulcskérdés. És ha ezt tesszük mérlegre a rendszerváltás óta eltelt harminckét évben, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy nem lehet jó a lelkiismeretünk, mert nem tettünk meg mindent 32 év alatt, hogy a kulturális önazonosság, identitás, jövőképző lehetőségeit maximálisan kihasználjuk.
– értékelte a helyzetet.
Kitért arra is, hogy van egy nemzetközi kultúrharc, amelyben a mi értékrendünk és a Magyarország szempontjából nézve egységesnek tűnő álláspont van most vesztes pozícióban.
– osztotta meg a hallgatósággal az államtitkár.
Hozzátette azt is, hogy ez egy kultúraszervező erő és gondolat, hogy így gondolkodunk-e önmagunkról, a jövőbeni felelősségünkről, amit most kell megépítenünk. „Mert, ha így gondolkodunk, akkor nincs más feladatunk, hogy még tovább erősítsük a kulturális pozíciókat és mondjuk azt, hogy a nemzetállam keretei azok a legjobb és legbékésebb, és a béke és biztonság megőrzése szempontjából a legjövőbemutatóbb létezési formák a bármilyen is liberális demokrácia keretei között.” Rámutatott arra is, hogy
Szerinte iszonyatos veszély és tűzzel való játék, ami ott zajlik, és ez futótűzként eljöhet az egész kontinensre.
És ilyenkor cövekeket kell levernünk és azt kell mondanunk, hogy eddig és netovább, mert ez már az életmód, a civilizáció rombolása, amilyen tendenciákat látunk. Ez a nagy kultúrharc, ez a nagy hatalmas mátrix, amin belül nekünk küldetésünk van” – mondta el végszóként Hoppál.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Bíróság elé állítottak egy Kolozs megyei testvérpárt, akiket azzal vádolnak, hogy segítséget nyújtottak Emil Gânjnek, akit volt barátnője meggyilkolása miatt keresnek a hatóságok.
November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.
A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!
Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
szóljon hozzá!