Fotó: Péter Beáta
A kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen. A kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár – hangzott el pénteken a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
2022. július 22., 18:582022. július 22., 18:58
2022. július 22., 19:492022. július 22., 19:49
Kulturális erővonalaink címmel tartottak beszélgetést pénteken Tusványoson a Bánffy Miklós társalgóban. L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Hoppál Pétert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, valamint Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökét Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója kérdezte. A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetőtársai hogyan látják az elmúlt tizenkét év kultúrpolitikának az eredményeit.
Hoppál Péter rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét év a magyar kultúra fellendülésének korszaka. Egy olyan kulturális konjunktúra időszaka, amely, ha csak a számokat tekintjük akkor is Európában egyedülálló időszakot jelent a magyar kultúra fejlődése számára.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy három nappal ezelőtt fogadták el az országgyűlésben a 2023-as évi költségvetési törvénytervezetet, és ebben is a kultúraköltés növekvőben van. Ezek optimizmusra adnak okok, noha
„De boldogok lehetünk, hogy ezek növekednek és gyarapodnak, és egy erős kultúrnemzet arcélét mutatják fel Európában most, amikor az identitásválság időszakában a kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy valóban ne csak múltunk, csak jövőnk is legyen” – fogalmazott Hoppál.
L. Simon László kifejtette: tény, hogy az elmúlt tizenkét évben dinamikusan növelték a kultúrára elköltendő összegeket – helyesen. De az egy másik kérdés, ha ennek a belső szerkezetét megnézzük, akkor ez miképpen alakult.
– jelentette ki.
Úgy véli, a helyes gazdaságpolitikának köszönhetően olyan gazdasági helyzetet teremtettek, hogy egyre több pénzt lett fordítható kultúrára és a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelte, hogy nagyon sok infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítani, de ez magával hozta azt, hogy ezeknek a fenntartását is finanszírozni kell, tehát át kell gondolni, hogy a költségvetés belső szerkezetét milyen módon fogják alakítani.
– fejtette ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
– osztotta meg álláspontját a jelenlevőkkel Demeter Szilárd. Arra is kitért, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest központú. „A horizontális látás hiányzott eddig a kultúrpolitikából, vagy nem volt annyira hangsúlyos, ezért a Magyar Kultúráért Alapítványban van egy alapelvünk: minden Kárpát-medencei.
A másik a megfelelési kényszer. Kilencven után a kultúrában is az történt, mint a politikában és a gazdaságban, hogy vertikális verseny indult el különböző hatalmi központok felé, és a közép-európai nemzetek, kisállamok egymással versenyeztek az erőforrásokért. Ez a verseny szervilizmus verseny volt, tehát ki tud jobban igazodni kritikátlanul az átveendő nyugati modellekhez” – emelte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Szerinte
„Szét kell törni ezt a bizonyos érdekközpontú elitpaktumos kultúrpolitikát, és utána be kell kapcsolni azt, akiért csináljuk, vagyis a befogadót. A magyar kultúra arról szól, hogy a szakma meg akar felelni a szakmának.
– tette fel a kérdést.
Mint elhangzott: az elmúlt évtizedben megváltozott a világ, kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká minősültünk vissza. Elfelejtettük létrehozni és hordozni a kultúrát, pedig ez volt, ami megtartotta a magyar nemzetet ezer éven keresztül.
– állapította meg Demeter.
Azt is fontosnak tartja, hogy a digitális kulturális adatvagyont közzé kell tenni, mert „akkor meg fogjuk nyerni a 21. századot.”
Fotó: Péter Beáta
L. Simon László a fejnehéz kultúra kapcsán kifejtette, az egész Kárpát-medencei magyarság Budapest központú. Emiatt ugyan lehet szomorkodni és mondani, hogy nincs jól, de attól ez még egy adottság, és ezzel számot kell vetni. Szerinte Budapestről lemondani, politikai értelemben is, felelőtlenség.
Bárány Anzelm kérdésére reagálva, hogy miként állunk a kulturális hegemónia területén az elmúlt 30 év távlatában, Hoppál Péter felvetette, hogy
„Ez egy nagyon fontos kulcskérdés. És ha ezt tesszük mérlegre a rendszerváltás óta eltelt harminckét évben, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy nem lehet jó a lelkiismeretünk, mert nem tettünk meg mindent 32 év alatt, hogy a kulturális önazonosság, identitás, jövőképző lehetőségeit maximálisan kihasználjuk.
– értékelte a helyzetet.
Kitért arra is, hogy van egy nemzetközi kultúrharc, amelyben a mi értékrendünk és a Magyarország szempontjából nézve egységesnek tűnő álláspont van most vesztes pozícióban.
– osztotta meg a hallgatósággal az államtitkár.
Hozzátette azt is, hogy ez egy kultúraszervező erő és gondolat, hogy így gondolkodunk-e önmagunkról, a jövőbeni felelősségünkről, amit most kell megépítenünk. „Mert, ha így gondolkodunk, akkor nincs más feladatunk, hogy még tovább erősítsük a kulturális pozíciókat és mondjuk azt, hogy a nemzetállam keretei azok a legjobb és legbékésebb, és a béke és biztonság megőrzése szempontjából a legjövőbemutatóbb létezési formák a bármilyen is liberális demokrácia keretei között.” Rámutatott arra is, hogy
Szerinte iszonyatos veszély és tűzzel való játék, ami ott zajlik, és ez futótűzként eljöhet az egész kontinensre.
És ilyenkor cövekeket kell levernünk és azt kell mondanunk, hogy eddig és netovább, mert ez már az életmód, a civilizáció rombolása, amilyen tendenciákat látunk. Ez a nagy kultúrharc, ez a nagy hatalmas mátrix, amin belül nekünk küldetésünk van” – mondta el végszóként Hoppál.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
szóljon hozzá!