Hirdetés
Hirdetés

Megnyerni a 21. századot. A kulturális erővonalainkról Tusványoson

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

A kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen. A kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár – hangzott el pénteken a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Péter Beáta

2022. július 22., 18:582022. július 22., 18:58

2022. július 22., 19:492022. július 22., 19:49

Kulturális erővonalaink címmel tartottak beszélgetést pénteken Tusványoson a Bánffy Miklós társalgóban. L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Hoppál Pétert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, valamint Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökét Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója kérdezte. A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetőtársai hogyan látják az elmúlt tizenkét év kultúrpolitikának az eredményeit.

Hoppál Péter rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét év a magyar kultúra fellendülésének korszaka. Egy olyan kulturális konjunktúra időszaka, amely, ha csak a számokat tekintjük akkor is Európában egyedülálló időszakot jelent a magyar kultúra fejlődése számára.

Hirdetés

A millenium időszaka óta ilyen gazdag és erőteljes, már-már voluntarista kulturális infrastruktúra-fejlesztés, ami most lezajlott az elmúlt hat-hét esztendőben Magyarországon, nem volt

– jelentette ki, hozzátéve, hogy három nappal ezelőtt fogadták el az országgyűlésben a 2023-as évi költségvetési törvénytervezetet, és ebben is a kultúraköltés növekvőben van. Ezek optimizmusra adnak okok, noha

a kultúrára elköltendő állami források sosem elegek.

„De boldogok lehetünk, hogy ezek növekednek és gyarapodnak, és egy erős kultúrnemzet arcélét mutatják fel Európában most, amikor az identitásválság időszakában a kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy valóban ne csak múltunk, csak jövőnk is legyen” – fogalmazott Hoppál.

L. Simon László kifejtette: tény, hogy az elmúlt tizenkét évben dinamikusan növelték a kultúrára elköltendő összegeket – helyesen. De az egy másik kérdés, ha ennek a belső szerkezetét megnézzük, akkor ez miképpen alakult.

Idézet
Ennek a nagy mértékű növekedésnek az oka az, hogy sok fontos, alapvetően presztízsberuházást hajtottunk végre

– jelentette ki.

Úgy véli, a helyes gazdaságpolitikának köszönhetően olyan gazdasági helyzetet teremtettek, hogy egyre több pénzt lett fordítható kultúrára és a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelte, hogy nagyon sok infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítani, de ez magával hozta azt, hogy ezeknek a fenntartását is finanszírozni kell, tehát át kell gondolni, hogy a költségvetés belső szerkezetét milyen módon fogják alakítani.

Idézet
Több pénzünk lesz kultúrára, de közben négyszeres rezsit kell kifizetnünk. Ebben a helyzetben át kell gondolni, hogy valóban újabb és újabb intézményeket kell-e létrehoznunk, vagy ami megvan, arra koncentrálunk, amelyeket ráadásul nem hagyhatunk magukra, hiszen évszázadok óta meghatározó intézményei a magyar kultúrának.

– fejtette ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Idézet
Nem több pénz kell a kultúrára, hanem hatékonyabban kellene elkölteni azt, ami megvan

– osztotta meg álláspontját a jelenlevőkkel Demeter Szilárd. Arra is kitért, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest központú.  „A horizontális látás hiányzott eddig a kultúrpolitikából, vagy nem volt annyira hangsúlyos, ezért a Magyar Kultúráért Alapítványban van egy alapelvünk: minden Kárpát-medencei.

Idézet
Tehát nincs anyaországi, határon túli, külhoni, hanem Kárpát-medencei magyar kultúra van. Az országhatárok mentálisan merevültek be, tehát fejben ott vannak az országhatárok, ezt kell lebontani.

A másik a megfelelési kényszer. Kilencven után a kultúrában is az történt, mint a politikában és a gazdaságban, hogy vertikális verseny indult el különböző hatalmi központok felé, és a közép-európai nemzetek, kisállamok egymással versenyeztek az erőforrásokért. Ez a verseny szervilizmus verseny volt, tehát ki tud jobban igazodni kritikátlanul az átveendő nyugati modellekhez” – emelte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Szerinte

a magyar kultúra megfelelési kényszerben van, és ezen belül a jobboldal megfelelési kényszerben van a balliberális oldallal szemben, hiszen évtizedek óta ők sajátították ki a teljesítmény megítélésének a monopóliumát.

„Szét kell törni ezt a bizonyos érdekközpontú elitpaktumos kultúrpolitikát, és utána be kell kapcsolni azt, akiért csináljuk, vagyis a befogadót. A magyar kultúra arról szól, hogy a szakma meg akar felelni a szakmának.

Idézet
Mi lenne, ha egy picit romantikus hevülettel visszafordulnánk a befogadóhoz?

– tette fel a kérdést.

Mint elhangzott: az elmúlt évtizedben megváltozott a világ, kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká minősültünk vissza. Elfelejtettük létrehozni és hordozni a kultúrát, pedig ez volt, ami megtartotta a magyar nemzetet ezer éven keresztül.

Idézet
Nekünk vissza kell lépnünk a kultúrahordozói státusba, aminek az az ára, hogy az öncélú művészeti ideából vissza kell vennünk. Foglalkozni kell tehát a közönséggel és vissza kell erősíteni a közösségeket

– állapította meg Demeter.

Azt is fontosnak tartja, hogy a digitális kulturális adatvagyont közzé kell tenni, mert „akkor meg fogjuk nyerni a 21. századot.”

•  Fotó: Péter Beáta Galéria

Fotó: Péter Beáta

L. Simon László a fejnehéz kultúra kapcsán kifejtette, az egész Kárpát-medencei magyarság Budapest központú. Emiatt ugyan lehet szomorkodni és mondani, hogy nincs jól, de attól ez még egy adottság, és ezzel számot kell vetni. Szerinte Budapestről lemondani, politikai értelemben is, felelőtlenség.

Bárány Anzelm kérdésére reagálva, hogy miként állunk a kulturális hegemónia területén az elmúlt 30 év távlatában, Hoppál Péter felvetette, hogy

vajon kellőképpen odafigyeltünk-e arra a kérdésre, hogy mi győztesek vagy vesztesek vagyunk akárcsak a saját országunk, a saját értékrendünk, kultúránk pozicionálása, megélése és jövőszervező képessége tekintetében.

„Ez egy nagyon fontos kulcskérdés. És ha ezt tesszük mérlegre a rendszerváltás óta eltelt harminckét évben, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy nem lehet jó a lelkiismeretünk, mert nem tettünk meg mindent 32 év alatt, hogy a kulturális önazonosság, identitás, jövőképző lehetőségeit maximálisan kihasználjuk.

Idézet
És a nyelvi harcokat sem tudtuk megnyerni minden esetben.

– értékelte a helyzetet.

Kitért arra is, hogy van egy nemzetközi kultúrharc, amelyben a mi értékrendünk és a Magyarország szempontjából nézve egységesnek tűnő álláspont van most vesztes pozícióban.

Idézet
Ahogy mondani szokták az Európai Unióban, hogy Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz. Ezért reményünk lehet, hogy ez a magyar álláspont, amit artikulálunk a jelenlegi kulturális izmusoknak a kereszttűzében, jelesül, hogy a jövő Európája az a patriotizmus és a nemzetállamok Európája kell legyen. Ezt mi deklaráljuk Budapesten, a Kárpát-medencében, elég széles társadalmi konszenzussal

– osztotta meg a hallgatósággal az államtitkár.

Hozzátette azt is, hogy ez egy kultúraszervező erő és gondolat, hogy így gondolkodunk-e önmagunkról, a jövőbeni felelősségünkről, amit most kell megépítenünk. „Mert, ha így gondolkodunk, akkor nincs más feladatunk, hogy még tovább erősítsük a kulturális pozíciókat és mondjuk azt, hogy a nemzetállam keretei azok a legjobb és legbékésebb, és a béke és biztonság megőrzése szempontjából a legjövőbemutatóbb létezési formák a bármilyen is liberális demokrácia keretei között.” Rámutatott arra is, hogy

a cancel culture iszonyatos károkat okoz a világ számos pontján, „ahol ezt a dekadens nyugati önsorsrontó, már-már öngyilkos gesztusok egész sora hozta létre, mint politikai terméket”.

Szerinte iszonyatos veszély és tűzzel való játék, ami ott zajlik, és ez futótűzként eljöhet az egész kontinensre.

Idézet
Mi azt szeretnénk, hogy kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár.

És ilyenkor cövekeket kell levernünk és azt kell mondanunk, hogy eddig és netovább, mert ez már az életmód, a civilizáció rombolása, amilyen tendenciákat látunk. Ez a nagy kultúrharc, ez a nagy hatalmas mátrix, amin belül nekünk küldetésünk van” – mondta el végszóként Hoppál.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára

A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Csempészet miatt emeltek vádat Raed Arafat ellen

A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Csempészet miatt emeltek vádat Raed Arafat ellen
2026. november 20., péntek

A szélvihar pozitív oldala: soha nem termeltek még ennyi áramot a szélturbinák

Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.

A szélvihar pozitív oldala: soha nem termeltek még ennyi áramot a szélturbinák
2026. november 20., péntek

Megvan az első konkrét lépés az községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

Megvan az első konkrét lépés az községek összevonásáról
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Erdélyi testvérpárról ír a román sajtó, akik bújtatták a szökésben lévő gyilkost

Bíróság elé állítottak egy Kolozs megyei testvérpárt, akiket azzal vádolnak, hogy segítséget nyújtottak Emil Gânjnek, akit volt barátnője meggyilkolása miatt keresnek a hatóságok.

Erdélyi testvérpárról ír a román sajtó, akik bújtatták a szökésben lévő gyilkost
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülést tart hétfőn a Maros Megyei Tanács

November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.

Rendkívüli ülést tart hétfőn a Maros Megyei Tanács
2026. november 20., péntek

Megnyílt a korcsolyapálya a marosvásárhelyi várban!

A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!

Megnyílt a korcsolyapálya a marosvásárhelyi várban!
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Nagyot fordul az idő a hét végétől, több helyen jöhet az első havazás

Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.

Nagyot fordul az idő a hét végétől, több helyen jöhet az első havazás
2026. november 20., péntek

Fákat döntött ki, autókat és épületeket rongált meg a szélvihar

Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.

Fákat döntött ki, autókat és épületeket rongált meg a szélvihar
2026. november 20., péntek

Megvannak az államfő tervei Románia 2027-es ukrajnai támogatására

Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.

Megvannak az államfő tervei Románia 2027-es ukrajnai támogatására
Hirdetés