Megnyerni a 21. századot. A kulturális erővonalainkról Tusványoson

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

A kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen. A kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár – hangzott el pénteken a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Péter Beáta

2022. július 22., 18:582022. július 22., 18:58

2022. július 22., 19:492022. július 22., 19:49

Kulturális erővonalaink címmel tartottak beszélgetést pénteken Tusványoson a Bánffy Miklós társalgóban. L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Hoppál Pétert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárát, valamint Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökét Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója kérdezte. A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetőtársai hogyan látják az elmúlt tizenkét év kultúrpolitikának az eredményeit.

Hoppál Péter rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét év a magyar kultúra fellendülésének korszaka. Egy olyan kulturális konjunktúra időszaka, amely, ha csak a számokat tekintjük akkor is Európában egyedülálló időszakot jelent a magyar kultúra fejlődése számára.

A millenium időszaka óta ilyen gazdag és erőteljes, már-már voluntarista kulturális infrastruktúra-fejlesztés, ami most lezajlott az elmúlt hat-hét esztendőben Magyarországon, nem volt

– jelentette ki, hozzátéve, hogy három nappal ezelőtt fogadták el az országgyűlésben a 2023-as évi költségvetési törvénytervezetet, és ebben is a kultúraköltés növekvőben van. Ezek optimizmusra adnak okok, noha

a kultúrára elköltendő állami források sosem elegek.

„De boldogok lehetünk, hogy ezek növekednek és gyarapodnak, és egy erős kultúrnemzet arcélét mutatják fel Európában most, amikor az identitásválság időszakában a kultúra a legfontosabb eszköz arra, hogy valóban ne csak múltunk, csak jövőnk is legyen” – fogalmazott Hoppál.

L. Simon László kifejtette: tény, hogy az elmúlt tizenkét évben dinamikusan növelték a kultúrára elköltendő összegeket – helyesen. De az egy másik kérdés, ha ennek a belső szerkezetét megnézzük, akkor ez miképpen alakult.

Idézet
Ennek a nagy mértékű növekedésnek az oka az, hogy sok fontos, alapvetően presztízsberuházást hajtottunk végre

– jelentette ki.

Úgy véli, a helyes gazdaságpolitikának köszönhetően olyan gazdasági helyzetet teremtettek, hogy egyre több pénzt lett fordítható kultúrára és a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelte, hogy nagyon sok infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítani, de ez magával hozta azt, hogy ezeknek a fenntartását is finanszírozni kell, tehát át kell gondolni, hogy a költségvetés belső szerkezetét milyen módon fogják alakítani.

Idézet
Több pénzünk lesz kultúrára, de közben négyszeres rezsit kell kifizetnünk. Ebben a helyzetben át kell gondolni, hogy valóban újabb és újabb intézményeket kell-e létrehoznunk, vagy ami megvan, arra koncentrálunk, amelyeket ráadásul nem hagyhatunk magukra, hiszen évszázadok óta meghatározó intézményei a magyar kultúrának.

– fejtette ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Idézet
Nem több pénz kell a kultúrára, hanem hatékonyabban kellene elkölteni azt, ami megvan

– osztotta meg álláspontját a jelenlevőkkel Demeter Szilárd. Arra is kitért, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest központú.  „A horizontális látás hiányzott eddig a kultúrpolitikából, vagy nem volt annyira hangsúlyos, ezért a Magyar Kultúráért Alapítványban van egy alapelvünk: minden Kárpát-medencei.

Idézet
Tehát nincs anyaországi, határon túli, külhoni, hanem Kárpát-medencei magyar kultúra van. Az országhatárok mentálisan merevültek be, tehát fejben ott vannak az országhatárok, ezt kell lebontani.

A másik a megfelelési kényszer. Kilencven után a kultúrában is az történt, mint a politikában és a gazdaságban, hogy vertikális verseny indult el különböző hatalmi központok felé, és a közép-európai nemzetek, kisállamok egymással versenyeztek az erőforrásokért. Ez a verseny szervilizmus verseny volt, tehát ki tud jobban igazodni kritikátlanul az átveendő nyugati modellekhez” – emelte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Szerinte

a magyar kultúra megfelelési kényszerben van, és ezen belül a jobboldal megfelelési kényszerben van a balliberális oldallal szemben, hiszen évtizedek óta ők sajátították ki a teljesítmény megítélésének a monopóliumát.

„Szét kell törni ezt a bizonyos érdekközpontú elitpaktumos kultúrpolitikát, és utána be kell kapcsolni azt, akiért csináljuk, vagyis a befogadót. A magyar kultúra arról szól, hogy a szakma meg akar felelni a szakmának.

Idézet
Mi lenne, ha egy picit romantikus hevülettel visszafordulnánk a befogadóhoz?

– tette fel a kérdést.

Mint elhangzott: az elmúlt évtizedben megváltozott a világ, kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká minősültünk vissza. Elfelejtettük létrehozni és hordozni a kultúrát, pedig ez volt, ami megtartotta a magyar nemzetet ezer éven keresztül.

Idézet
Nekünk vissza kell lépnünk a kultúrahordozói státusba, aminek az az ára, hogy az öncélú művészeti ideából vissza kell vennünk. Foglalkozni kell tehát a közönséggel és vissza kell erősíteni a közösségeket

– állapította meg Demeter.

Azt is fontosnak tartja, hogy a digitális kulturális adatvagyont közzé kell tenni, mert „akkor meg fogjuk nyerni a 21. századot.”

•  Fotó: Péter Beáta Galéria

Fotó: Péter Beáta

L. Simon László a fejnehéz kultúra kapcsán kifejtette, az egész Kárpát-medencei magyarság Budapest központú. Emiatt ugyan lehet szomorkodni és mondani, hogy nincs jól, de attól ez még egy adottság, és ezzel számot kell vetni. Szerinte Budapestről lemondani, politikai értelemben is, felelőtlenség.

Bárány Anzelm kérdésére reagálva, hogy miként állunk a kulturális hegemónia területén az elmúlt 30 év távlatában, Hoppál Péter felvetette, hogy

vajon kellőképpen odafigyeltünk-e arra a kérdésre, hogy mi győztesek vagy vesztesek vagyunk akárcsak a saját országunk, a saját értékrendünk, kultúránk pozicionálása, megélése és jövőszervező képessége tekintetében.

„Ez egy nagyon fontos kulcskérdés. És ha ezt tesszük mérlegre a rendszerváltás óta eltelt harminckét évben, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy nem lehet jó a lelkiismeretünk, mert nem tettünk meg mindent 32 év alatt, hogy a kulturális önazonosság, identitás, jövőképző lehetőségeit maximálisan kihasználjuk.

Idézet
És a nyelvi harcokat sem tudtuk megnyerni minden esetben.

– értékelte a helyzetet.

Kitért arra is, hogy van egy nemzetközi kultúrharc, amelyben a mi értékrendünk és a Magyarország szempontjából nézve egységesnek tűnő álláspont van most vesztes pozícióban.

Idézet
Ahogy mondani szokták az Európai Unióban, hogy Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz. Ezért reményünk lehet, hogy ez a magyar álláspont, amit artikulálunk a jelenlegi kulturális izmusoknak a kereszttűzében, jelesül, hogy a jövő Európája az a patriotizmus és a nemzetállamok Európája kell legyen. Ezt mi deklaráljuk Budapesten, a Kárpát-medencében, elég széles társadalmi konszenzussal

– osztotta meg a hallgatósággal az államtitkár.

Hozzátette azt is, hogy ez egy kultúraszervező erő és gondolat, hogy így gondolkodunk-e önmagunkról, a jövőbeni felelősségünkről, amit most kell megépítenünk. „Mert, ha így gondolkodunk, akkor nincs más feladatunk, hogy még tovább erősítsük a kulturális pozíciókat és mondjuk azt, hogy a nemzetállam keretei azok a legjobb és legbékésebb, és a béke és biztonság megőrzése szempontjából a legjövőbemutatóbb létezési formák a bármilyen is liberális demokrácia keretei között.” Rámutatott arra is, hogy

a cancel culture iszonyatos károkat okoz a világ számos pontján, „ahol ezt a dekadens nyugati önsorsrontó, már-már öngyilkos gesztusok egész sora hozta létre, mint politikai terméket”.

Szerinte iszonyatos veszély és tűzzel való játék, ami ott zajlik, és ez futótűzként eljöhet az egész kontinensre.

Idézet
Mi azt szeretnénk, hogy kultúrájára, kulturális önazonosságára és színére büszke Kárpát-medencei magyarság legyen az, amely kovásza lehet az európai kulturális megújulásnak is akár.

És ilyenkor cövekeket kell levernünk és azt kell mondanunk, hogy eddig és netovább, mert ez már az életmód, a civilizáció rombolása, amilyen tendenciákat látunk. Ez a nagy kultúrharc, ez a nagy hatalmas mátrix, amin belül nekünk küldetésünk van” – mondta el végszóként Hoppál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Ha húsvétvasárnap, akkor szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.

Ha húsvétvasárnap, akkor szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
2025. április 19., szombat

Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig
2025. április 19., szombat

Fel nem robbant világháborús lövedéket találtak Madéfalván

Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.

Fel nem robbant világháborús lövedéket találtak Madéfalván
2025. április 19., szombat

Nagy területen pusztítottak a lángok a Maroshévíz melletti domboldalon

Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.

Nagy területen pusztítottak a lángok a Maroshévíz melletti domboldalon
2025. április 19., szombat

Közel tízezer rendőr és ötezer tűzoltó teljesít szolgálatot az ünnepek alatt

A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Közel tízezer rendőr és ötezer tűzoltó teljesít szolgálatot az ünnepek alatt
2025. április 19., szombat

Húsz hektáron kapott lángra a száraz növényzet Maroshévíz környékén

Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.

Húsz hektáron kapott lángra a száraz növényzet Maroshévíz környékén
2025. április 19., szombat

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák

Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák
Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák
2025. április 19., szombat

Már nyílnak a sztyeppei bazsarózsák

2025. április 19., szombat

Útlezárásokkal jár a nagyszombati körmenet és a húsvéti ételszentelés Csíkszeredában

Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.

Útlezárásokkal jár a nagyszombati körmenet és a húsvéti ételszentelés Csíkszeredában
2025. április 18., péntek

A szenvedéstörténettől a feltámadás öröméig – így készült a csíkszentkirályi Passióról szóló filmünk

Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.

A szenvedéstörténettől a feltámadás öröméig – így készült a csíkszentkirályi Passióról szóló filmünk
2025. április 18., péntek

Befejezettnek tekintik az áprilisi nyugdíjak és segélyek idő előtti kézbesítését

A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.

Befejezettnek tekintik az áprilisi nyugdíjak és segélyek idő előtti kézbesítését