Megismerhették a Rákóczi-Bornemisza kastélyt

az ablakmélyedésben pedig olyan ábrázolások, amelyek a közösség és vezetője ideális kapcsolatát jelképezték. A gyógyszerész, aki az orvosságot méri a mérlegén, arra utal, hogy a jó vezető éppen így képes meggyógyítani a közösségét.

– tudtuk meg Karácsonyi István művészettörténésztől, aki elmondta, hogy a magyar királyságban, majd az impériumváltást követően Romániában itt működött az első erdészeti iskola, amelyben az elméleti oktatás mellett a gyakorlati tudnivalókat is megtanulták a szakképzés során a diákok.

Értékes trófeagyűjteménnyel büszkélkedhetett a tanintézet, az észszerű erdő- és vadgazdálkodás elsajátításához szükséges műszaki felszereléssel, nem utolsósorban pedig a kastély mögötti dendrológiai parkkal, amelyben több mint száz különleges fafajta található napjainkban is.

A parkot az iskola alkalmazottai, szakemberei megőrizték eredeti állapotában, sétányok, padok, lugasok várják a látogatókat, illetve egy kis tó szigettel, fehér hattyúkkal. A parkon áthaladva, a hegy tetején az egykori Görgény várának a romjai láthatók, illetve egy kis kápolna.

Az idegenvezetés lényege – mondta a történész érdeklődésünkre – az, hogy a különböző korszakokra visszatekintve mutassák be az épület történetét. A kastély múltja I. Rákóczi György (1630–1648) idejéig nyúlik vissza, 1717-ben kerül a Bornemisza család tulajdonába, 1726-ra felújítják az udvarház földszinti részét, 1730-ra az emeletet is. Egy 1780-as leltár szerint már áll a kapuépület, 1807-ben megépül a kétszintes gabonatároló.

mint a görgényi vadászatok résztvevője. Megkérdeztük Karácsonyi Istvántól, hogyan képzeljük el a kastélyt, mielőtt azt tanintézetté alakították volna. Ekkor rámutatott a helyre, ahol beszélgettünk, és elmondta, most éppen az egykori „asszonyok házában” állunk, a reneszánsz épületszárnyban, ahol valamikor Bornemisza Anna lakott.

A park most is áll, a fák, a bokrok, a szobrok egy része is, illetve a lapidárium – különböző szobordarabok, kőfaragványok – is őrzi az egykori barokk pompa emlékét. A Bornemiszák komoly erőfeszítéseket tettek, hogy gazdaságilag fellendítsék a birtokot, annál is inkább, hogy nem a sajátjuk volt, hanem kölcsönkapták azt, valószínű, hogy a bécsi udvarral való jó kapcsolataiknak köszönhetően.

– magyarázta, hozzátéve, hogy pontos leírások maradtak fenn arról, hogy hogyan kell a bokát, a térdet, a vállat, csuklót mozgatni, merre kell lépni, hogyan áll a lábfej, stb. A lényege ennek a foglalkozásnak az volt, hogy a gyerekek megértsék, átéljék a tánc hangulatát.