A szépen megőrzött, ápolt parkban is sétálhattak a látogatók
Fotó: Antal Erika
Negyedik alkalommal szervezte meg a Maros Megyei Múzeum Görgényszentimrén a Rákóczi-Bornemisza kastélyban a Nyitott kapuk rendezvényét. Gyerektevékenységekkel, idegenvezetéssel, kiállítással, koncerttel és filmvetítéssel várták a látogatókat.
2017. június 12., 16:082017. június 12., 16:08
A kastélypark egész évben látogatható, ám az épületegyüttesek csak a múzeum által szervezett rendezvényeken – mondta Pánczél Szilamér muzeológus, aki a barokk jellegzetességekre hívta fel a figyelmet. A kastély keleti szárnyának déli része őrzi még a 18. századi építéskultúra emlékeit, láthatók az egykori stukkódíszítések nyomai, olyan belső dekorációk, amelyek a kor ízlését, divatirányzatait őrzik. Például
az ablakmélyedésben pedig olyan ábrázolások, amelyek a közösség és vezetője ideális kapcsolatát jelképezték. A gyógyszerész, aki az orvosságot méri a mérlegén, arra utal, hogy a jó vezető éppen így képes meggyógyítani a közösségét.
– tudtuk meg Karácsonyi István művészettörténésztől, aki elmondta, hogy a magyar királyságban, majd az impériumváltást követően Romániában itt működött az első erdészeti iskola, amelyben az elméleti oktatás mellett a gyakorlati tudnivalókat is megtanulták a szakképzés során a diákok.
Értékes trófeagyűjteménnyel büszkélkedhetett a tanintézet, az észszerű erdő- és vadgazdálkodás elsajátításához szükséges műszaki felszereléssel, nem utolsósorban pedig a kastély mögötti dendrológiai parkkal, amelyben több mint száz különleges fafajta található napjainkban is.
A parkot az iskola alkalmazottai, szakemberei megőrizték eredeti állapotában, sétányok, padok, lugasok várják a látogatókat, illetve egy kis tó szigettel, fehér hattyúkkal. A parkon áthaladva, a hegy tetején az egykori Görgény várának a romjai láthatók, illetve egy kis kápolna.
Az idegenvezetés lényege – mondta a történész érdeklődésünkre – az, hogy a különböző korszakokra visszatekintve mutassák be az épület történetét. A kastély múltja I. Rákóczi György (1630–1648) idejéig nyúlik vissza, 1717-ben kerül a Bornemisza család tulajdonába, 1726-ra felújítják az udvarház földszinti részét, 1730-ra az emeletet is. Egy 1780-as leltár szerint már áll a kapuépület, 1807-ben megépül a kétszintes gabonatároló.
mint a görgényi vadászatok résztvevője. Megkérdeztük Karácsonyi Istvántól, hogyan képzeljük el a kastélyt, mielőtt azt tanintézetté alakították volna. Ekkor rámutatott a helyre, ahol beszélgettünk, és elmondta, most éppen az egykori „asszonyok házában” állunk, a reneszánsz épületszárnyban, ahol valamikor Bornemisza Anna lakott.
A park most is áll, a fák, a bokrok, a szobrok egy része is, illetve a lapidárium – különböző szobordarabok, kőfaragványok – is őrzi az egykori barokk pompa emlékét. A Bornemiszák komoly erőfeszítéseket tettek, hogy gazdaságilag fellendítsék a birtokot, annál is inkább, hogy nem a sajátjuk volt, hanem kölcsönkapták azt, valószínű, hogy a bécsi udvarral való jó kapcsolataiknak köszönhetően.
Ritziu Ilka Krisztina udvari táncot tanított
Fotó: Antal Erika
A barokk kor hangulatát idézte az egyik teremben a Ritziu Ilka Krisztina által tartott táncoktatás is. Érdeklődésünkre elmondta, az allemande nevű udvari táncot tanította, amelyet párban táncoltak egykor, de úgy, hogy a táncosok egymást alig-alig érintették meg, épp csak a kezük ért egymáshoz.
– magyarázta, hozzátéve, hogy pontos leírások maradtak fenn arról, hogy hogyan kell a bokát, a térdet, a vállat, csuklót mozgatni, merre kell lépni, hogyan áll a lábfej, stb. A lényege ennek a foglalkozásnak az volt, hogy a gyerekek megértsék, átéljék a tánc hangulatát.
Pályázati pénzből restaurálnák a kastélyt
Miután az erdészeti iskola új épületbe költözött, és 2009-től a Maros Megyei Múzeum felügyelete alá került a kastély, a megyei önkormányzat jóvoltából számos állagmegőrzési munkálatot végeztek. Például felújították a kapuépület tetőszerkezetét és tornácát, oszlopait, illetve az épületegyüttes más részein is kicserélték a cserepeket, javították a tetőzetet. A teljes restauráláshoz szükséges terv elkészült, az engedélyeket beszerezték, most pedig egy olyan Európai Uniós kiírásra várnak, amelynek keretében megpályázhatják a szükséges kilencmillió eurót. A tervek között a teljes felújítás mellett konferenciaközpont, kiállítótermek létesítése is szerepel.
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
szóljon hozzá!