Hirdetés
Hirdetés

Meg tudja változtatni egy kutatás az életünket?

Szociológusok és községlakók a láthatatlan kerekasztal körül. Nem volt hiábavaló a találkozás •  Fotó: Balázs Katalin

Szociológusok és községlakók a láthatatlan kerekasztal körül. Nem volt hiábavaló a találkozás

Fotó: Balázs Katalin

Erdélyi és magyarországi társadalomkutatók ültek a képzeletbeli kerekasztal egyik oldalán, szemben velük gyergyóremeteiek. Szerdán este a társadalom változásairól, befolyásolhatóságáról szólt a beszélgetés a remetei községházán, miközben a falu 240 családjához kérdezőbiztosok kopogtak be.

Balázs Katalin

2018. szeptember 07., 13:272018. szeptember 07., 13:27

2018. szeptember 07., 13:282018. szeptember 07., 13:28

Magyarországon, majd Kárpátalján végzett társadalmi célú kutatást a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Karának kutatócsoportja. Az eredmények tették érdeklődővé az egyetem hallgatóját, Remete polgármesterét: Laczkó-Albert Elemér arra lett kíváncsi, milyen eredményeket hozhat a kérdőíves felmérés az általa vezetett nagyközségben.

Szeptember 2–7. között Remetén 240, kiskorú gyereket nevelő családot kérdeztek például olyan témakörökben, mint felnőttek és gyermekek egymáshoz való viszonya, kultúra szerepe a mindennapokban, jövőkép... A pénteken véget érő munka során egyetemisták kérdőíveztek a községben, kedden a doktoranduszok az érdeklődők előtt mutatták be kutatási témáikat, az egyetemi tanárok pedig a társadalmi változásokat és mögöttük rejlő okokat fejtegették a szerdai kerekasztal-beszélgetés alkalmával. A remetei érdeklődők volt, mire rácsodálkozzanak.

Kényszerek a közösségben

„Nem hiszem, hogy magam volnék azzal az érzéssel, hogy dől össze körülöttünk minden biztosnak hitt struktúra, eszme, érték, és utánuk nem űr marad, helyüket betölti valami más. Mi történik a társadalommal?” – tette fel a kérdést a házigazda. A Társadalmi integráció összefüggései Magyarországon és Erdélyben nevet viselő kerekasztal-beszélgetésen a kutatók adtak válaszokat, a közérthetőségre fektették a hangsúlyt.

Hirdetés

Kovács Imre akadémikus, a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Kar doktori iskolájának vezetője az általa szerkesztett, Társadalmi integráció című könyvet és a hátterében lévő kutatást ismertette. Elmondta, a szociológia léte óta olyan főbb kérdésekre keresik a kutatók a választ, mint az egyenlőtlenségek hatása, illetve miért működnek együtt az emberek, és ebben van-e szava a politikának.

Kitért arra is, egy közösség integrációjának sarokköveit az értékek, érdekek és kényszerek képezik, utóbbiakról nagy tanulmány készült, a források, pénzek és javak elosztása, illetve a hatalomszerzés összefüggéseit is vizsgálva. Kovács Imre hangsúlyozta, nem kritizálni, hanem megismerni kívánja szakemberként a magyarországi rendszert, mert az ismeret elengedhetetlen a változtatáshoz.

A szegénység örökíthető

Szintén magyarországi kutatás eredményeit ismertette Cibere Ibolya tanszékvezető, feltéve a kérdést: hányféleképpen lehet egy ember szegény? Elmondta,

relatív az, ki érzi magát szegénynek, hiszen kárpátaljai kutatásuk során olyan fokú szegénységgel találkoztak, ami már nem volt mérhető, a benne élők viszont nem tartották szegénynek magukat.

Ennek oka az is, hogy mind szegények voltak, felfelé tekintve nem a hozzájuk hasonló képességű, mégis jó sorsú társaikat látták.

Magyarországon a társadalom 20–30 százalékát tekintik szegénynek – ezt matematikai képlettel, jövedelem alapján határozzák meg –, de nem annyira a szegénység ténye, mint mélysége és tartóssága a lényeges. Azt tapasztalták a munka során, hogy

a szülők általában szegényebbek, mint gyerekeik, mert erejükön fölül, akár éhezve is utódaiknak akarnak jobb életet.

Ugyanakkor a nők érzik szegényebbnek magukat, de a férfiak sokkal nehezebben viselik a szegénységet. Kimutatható: ha a férfi veszíti el munkahelyét, akkor gyakoribb a család széthullása. Márpedig azok a családok tudják túlélni a szegénységüket, ahol a férfi és a nő képes együtt maradni – hangzott el. Cibere Ibolya kijelentette:

a tartós szegénység átörökíthető, jelei világosan látszanak,

a magyarországi szegény gyermekek drogfogyasztása soha nem látott méreteket öltött.

Arany pármén és jonatán

Noha a kutatás a magyarországi helyzetről adott képet, Bíró A. Zoltán, a Sapientia egyetemi professzora elmondta, lehet, nem érvényes ránk a magyarországi helyzet, de úgy kell elképzelni, hogy mindkettő alma, az egyik arany pármén, a másik jonatán. Kijelentette, ő

nem ismer olyan politikai, közéleti szereplőt, akit érdekelt volna, hogyan él a romániai magyar népesség, viszont 89 után az állam annyi terhet rakott a családokra, hogy annak komoly pszichés következményei lettek.

A gyakran egyensúlyát vesztő ember biztonságot keres, ennek viszont egy megoldása van: az életvezetés gyakorlatát meg kell Székelyföldön honosítani.

A presztízs kényes kérdését feszegette Bodó Julianna professzor, aki szintén a Sapientia tanáraként vett részt a kerekasztal-beszélgetésben, jelezve, az elmúlt 30 évben a presztízs ismérvei sokat változtak, az értékrend is folyamatos átalakulást mutat, például ugyanazon bűntény egyik elkövetőjét elítélik, míg a másik felmentést kap a közössége részéről. Kollégája, Gergely Orsolya egyetemi adjunktus egy kutatással tartotta fenn két óra elteltével is a hallgatóság figyelmét:

azok az erdélyi magyar vállalkozók tudnak sikeresek lenni, akik túllépve a nyelvi akadályokon romániai román cégekkel partnerségben dolgoznak.

A szociológusok egyetértettek: a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen az egy országban élők együttműködése, és kudarcot szül, ha ezt nem segíti a politikum.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen

Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen
2026. július 13., hétfő

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
2026. július 13., hétfő

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban

Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
2026. július 13., hétfő

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
2026. július 13., hétfő

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén

Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni

A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit

Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Hirdetés