
Szociológusok és községlakók a láthatatlan kerekasztal körül. Nem volt hiábavaló a találkozás
Fotó: Balázs Katalin
Erdélyi és magyarországi társadalomkutatók ültek a képzeletbeli kerekasztal egyik oldalán, szemben velük gyergyóremeteiek. Szerdán este a társadalom változásairól, befolyásolhatóságáról szólt a beszélgetés a remetei községházán, miközben a falu 240 családjához kérdezőbiztosok kopogtak be.
2018. szeptember 07., 13:272018. szeptember 07., 13:27
2018. szeptember 07., 13:282018. szeptember 07., 13:28
Magyarországon, majd Kárpátalján végzett társadalmi célú kutatást a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Karának kutatócsoportja. Az eredmények tették érdeklődővé az egyetem hallgatóját, Remete polgármesterét: Laczkó-Albert Elemér arra lett kíváncsi, milyen eredményeket hozhat a kérdőíves felmérés az általa vezetett nagyközségben.
Szeptember 2–7. között Remetén 240, kiskorú gyereket nevelő családot kérdeztek például olyan témakörökben, mint felnőttek és gyermekek egymáshoz való viszonya, kultúra szerepe a mindennapokban, jövőkép... A pénteken véget érő munka során egyetemisták kérdőíveztek a községben, kedden a doktoranduszok az érdeklődők előtt mutatták be kutatási témáikat, az egyetemi tanárok pedig a társadalmi változásokat és mögöttük rejlő okokat fejtegették a szerdai kerekasztal-beszélgetés alkalmával. A remetei érdeklődők volt, mire rácsodálkozzanak.
„Nem hiszem, hogy magam volnék azzal az érzéssel, hogy dől össze körülöttünk minden biztosnak hitt struktúra, eszme, érték, és utánuk nem űr marad, helyüket betölti valami más. Mi történik a társadalommal?” – tette fel a kérdést a házigazda. A Társadalmi integráció összefüggései Magyarországon és Erdélyben nevet viselő kerekasztal-beszélgetésen a kutatók adtak válaszokat, a közérthetőségre fektették a hangsúlyt.
Kovács Imre akadémikus, a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Kar doktori iskolájának vezetője az általa szerkesztett, Társadalmi integráció című könyvet és a hátterében lévő kutatást ismertette. Elmondta, a szociológia léte óta olyan főbb kérdésekre keresik a kutatók a választ, mint az egyenlőtlenségek hatása, illetve miért működnek együtt az emberek, és ebben van-e szava a politikának.
Kitért arra is, egy közösség integrációjának sarokköveit az értékek, érdekek és kényszerek képezik, utóbbiakról nagy tanulmány készült, a források, pénzek és javak elosztása, illetve a hatalomszerzés összefüggéseit is vizsgálva. Kovács Imre hangsúlyozta, nem kritizálni, hanem megismerni kívánja szakemberként a magyarországi rendszert, mert az ismeret elengedhetetlen a változtatáshoz.
Szintén magyarországi kutatás eredményeit ismertette Cibere Ibolya tanszékvezető, feltéve a kérdést: hányféleképpen lehet egy ember szegény? Elmondta,
Ennek oka az is, hogy mind szegények voltak, felfelé tekintve nem a hozzájuk hasonló képességű, mégis jó sorsú társaikat látták.
Magyarországon a társadalom 20–30 százalékát tekintik szegénynek – ezt matematikai képlettel, jövedelem alapján határozzák meg –, de nem annyira a szegénység ténye, mint mélysége és tartóssága a lényeges. Azt tapasztalták a munka során, hogy
Ugyanakkor a nők érzik szegényebbnek magukat, de a férfiak sokkal nehezebben viselik a szegénységet. Kimutatható: ha a férfi veszíti el munkahelyét, akkor gyakoribb a család széthullása. Márpedig azok a családok tudják túlélni a szegénységüket, ahol a férfi és a nő képes együtt maradni – hangzott el. Cibere Ibolya kijelentette:
a magyarországi szegény gyermekek drogfogyasztása soha nem látott méreteket öltött.
Noha a kutatás a magyarországi helyzetről adott képet, Bíró A. Zoltán, a Sapientia egyetemi professzora elmondta, lehet, nem érvényes ránk a magyarországi helyzet, de úgy kell elképzelni, hogy mindkettő alma, az egyik arany pármén, a másik jonatán. Kijelentette, ő
A gyakran egyensúlyát vesztő ember biztonságot keres, ennek viszont egy megoldása van: az életvezetés gyakorlatát meg kell Székelyföldön honosítani.
A presztízs kényes kérdését feszegette Bodó Julianna professzor, aki szintén a Sapientia tanáraként vett részt a kerekasztal-beszélgetésben, jelezve, az elmúlt 30 évben a presztízs ismérvei sokat változtak, az értékrend is folyamatos átalakulást mutat, például ugyanazon bűntény egyik elkövetőjét elítélik, míg a másik felmentést kap a közössége részéről. Kollégája, Gergely Orsolya egyetemi adjunktus egy kutatással tartotta fenn két óra elteltével is a hallgatóság figyelmét:
A szociológusok egyetértettek: a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen az egy országban élők együttműködése, és kudarcot szül, ha ezt nem segíti a politikum.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!