csak a vasúti felüljáró újjáépítésére idén 26 millió lejt kell saját költségvetéséből fordítson Csíkszereda.

Ugyanakkor az elkövetkező időszakban jelentős önrészt kell a 2021-es évi referenciaárakkal számoló Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozta beruházásokra fordítani, illetve az Anghel Saligny program által biztosított támogatást is bőven ki kell egészíteni a tervezett munkálatok elvégzése érdekében.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nálunk azt tartják jónak, ha nem tartozunk senkinek, de ha az önkormányzatok nem vesznek fel hitelt, akkor lemaradnak abban a versenyben, amely a támogatásokért, fejlesztésekért folyik. Hozzátette, 35 romániai megyeszékhely eladósodási arányát sikerült megnézni, ezekből kettő van, amelyeknél nincs adósság, az egyik Csíkszereda, a másik Sepsiszentgyörgy.

– ismertette. Hozzátette, nem híve a tartalékolásnak, mert a pénznek nem a kincstárban, hanem a gazdaságban van a helye. Emlékeztetett,

ez egy biztonságot nyújt, hogy nem jut csődbe, ugyanakkor csak beruházásokra fordíthatók a hitelek. „Ha 10 százalékos eladósodást számolunk Sepsiszentgyörgynek a tavalyi saját bevételeihez viszonyítva, és 15 éves futamidőben gondolkodva ez 45 millió eurós összeg, ennyivel versenyhátrányban vagyunk azokhoz viszonyítva, akik felvették a hiteleket, és 10 százalék körül van az eladósodási arányuk” – érzékeltette a helyzetet. Arról is beszámolt, hogy tavaly év végén egy 100 millió lejes hitelkeretről kötöttek megállapodást egy bankkal.

Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester is egyetértett azzal, hogy a hitel hozzájárul a fejlesztésekhez, és főleg ott van szükség erre, ahol sem kormányzati, sem európai uniós forrásokat nem tudnak felhasználni. Példának a tömegközlekedés fejlesztését hozta fel, amelyre 20 millió lejes hitelt vettek fel, és érdemesnek látja a hitelfelvételt a parkolási gondok megoldása érdekében parkolóházak építésére is – jelenleg 120 millió lejes összeget készülnek erre igénybe venni. Ez esetükben nem a város költségvetését terheli majd, hanem a piacigazgatóság fogja törleszteni, amely a parkolási rendszert működteti.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

mert a támogatást élvező projektek kivitelezése saját hatáskörben kell maradjon, nem szervezhető ki. Ezért azt kellene kormányzati szinten elérni, hogy legyen lehetőség a projektek lebonyolításának kiszervezésére is külsős cégek számára. „Ellenkező esetben Románia rengeteg európai uniós forrást fog elveszíteni, mert nem fogja tudni felhasználni” – mutatott rá Soós Zoltán.

A hitelfelvétel nem elfogadott, mert aki ezt teszi, eladósítja a települést – vázolta a közvélekedést Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, aki szerint ez a gondolkodás jellemző volt Hargita megyében, főleg Csíkban, emiatt pedig nagyon sok mindenről lemaradt a térség. Hozzátette, a kis megyéket bünteti a finanszírozási rendszer, mert minél nagyobb egy megye, egy város, annál több a jövedelem, ezért ezeknek a kis megyéknek sokkal nagyobb szükségük van a hitelre.

Szerinte jó döntés volt korábban is a megyei tanács hitelfelvétele, mert 2012-ben 500 ezer, 2018-ban 1 millió, ma 4,5 millió lej egy kilométer aszfaltút elkészítése, így sok út korszerűsítése elkészülhetett.

– mondta. Kitért arra is, fontos követni a pénzpiaci mozgásokat, és érezni, hogy mikor érdemes hitelt felvenni a kamatok változása miatt, de ahol kevés a bevétel, ott hitel nélkül nehéz előrelépni.

Kibédi Gyöngyvér, Zetelaka községmenedzsere szerint nagy megterhelést jelent a községek számára a régi épületek felújítása, mert tanintézetek esetében a szigorú követelmények növelik a költségeket, ugyanakkor a PNRR által ilyen célra biztosított támogatás, a négyzetméterenkénti 500 euró, nagyon kevés. Kozma István csíkszentsimoni polgármester arról beszélt, hogy a községek esetében a költségvetések kiadási oldalát nem fedezi a bevétel, ráadásul az elhúzódó projekteknél, mint esetükben a kultúrház felújítása, a támogatás értéke már csak egyharmada a költségeknek, a többit önrészből kell biztosítani.