Most már az államnak kellene lépnie

„Ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány meg tudja oldani a helyzetet, lesznek magyar főtanszékek a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem lesznek” – mondta portálunknak adott interjújában Szilágyi Tibor, a MOGYE rektor-helyettese, az egyetem helyzetével kapcsolatosan.

Szucher Ervin

2014. március 30., 18:372014. március 30., 18:37

2014. március 30., 21:522014. március 30., 21:52


– Milyen helyzetet szült a MOGYE szenátusának legutóbbi döntése, miszerint a 2012-ben kötött egyezség ellenére, ismét elodázza egy évre a magyar főtanszékek megalakításáról szóló vitát?

– A román többség döntése új helyzetet teremtett, hisz elértünk egy bizonyos út végére, melynek során minden tőlünk telhetőt megtettünk. Eddig lehetett vitázni az akkreditációról meg azon feltételekről, amelyeknek a magyar tagozatnak meg kell felelnie. Mostantól, hogy sikerült megszereznünk az akkreditációt, már nem a mi térfelünkön a labda. Ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány meg tudja oldani a helyzetet, lesznek magyar főtanszékek a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem lesznek. Az államnak kellene lépni, és arra kötelezni az általa finanszírozott egyetemet, hogy tartsa be a törvényt, különben a román kollégák soha nem fogják megszavazni a nekünk járó főtanszékek létrehozását.

– Az utóbbi hónapokban ön többször is járt az oktatási tárcánál; miként érzékeli, létezik politikai akarat a helyzet megoldására vagy az egyetemi autonómia nevében a két miniszternek sokkal kényelmesebb áthárítani a felelősséget a MOGYE szenátusára?

– Amióta az RMDSZ kormányra került, a magyar tagozat vezetősége nem járt Bukarestben. Eddig, minden egyes bukaresti látogatásunk során azt tapasztaltuk, hogy mi hosszasan, dokumentálva magyarázzuk a problémánkat, vázoljuk a lehetőségeket és követeljük a törvény nyújtotta jogokat, miközben a miniszterek a felvetett kérdések túlnyomó részében egyetértenek velünk. Sok mindenről még a Felsőoktatási Minőségbiztosító és Akkreditációs Ügynökség tagjait is meg tudtuk győzni. Csakhogy azt is láttuk, hogy így soha nem jutottunk bizonyos támogató nyilatkozatokon túl. Mindig azzal nyugtattak, hogy ők megértenek, támogatnak, de azt is minden esetben hozzáfűzték, hogy a döntést az egyetem szenátusának kell meghoznia. Ez egyféle fejsimogatás volt, ami után hazaküldtek, mondván, hogy itthon próbáljunk barátkozni és megegyezni a román kollégákkal. Az eredmény közismert: a dolgok nem úgy történtek, ahogy a törvény tisztán leszögezi vagy a 2012 őszén kötött egyezségben a kollégák vállalták.

– Intézményen belül mivel próbálja magyarázni a román fél a rosszindulatú és csökönyös ellenállását?

– A legutóbbi szenátusi ülésen egy indulatos vita alakult ki, melyben egyesek azt taglalták, hogy egyáltalán jó-e ez, amit akarunk, egyáltalán szükség van-e rá. Következett az uniós törvények szokásos kiforgatása, a 36-os számú irányelv felemlegetése, amelyik igazából az európai munkaerő-vándorlásra vonatkozik és miszerint, ha valaki más országban szeretné gyakorolni az orvosi mesterségét, kötelező módon ismernie kell az állam nyelvét. Mi hiába mondtuk el, hogy nem áll szándékunkban költözni, elvégre őshonosok vagyunk. Aztán kitalálták, hogy a szenátus nem is tűzheti napirendre a kérdést mindaddig, amíg a kari tanács nem javasolta. Mondtuk, hogy a kari tanácstagok mind itt vannak, tartsanak egy rendkívüli tanácsülést, a kvórum megvan. Akkor váltottak, mondván, hogy az általunk megszerzett akkreditáció nem is az igazi. Holott teljes jogú akkreditációról van szó, annyi megjegyzéssel, hogy egy év múlva monitorizálás alá esünk. Ezzel a stratégiával akár a végtelenségig el lehet odázni a kérdés megoldását.

– Úgy tudjuk, egyvalaki még azt is felhozta, hogy a tanügyi törvényt nem a jelenlegi formájában fogadta el a parlament, hanem a magyarok kedvéért a Hivatalos Közlönyben való megjelenése előtt csempésztek be egy-két passzust. Vagy ez csak mendemonda?

– Tényleg az egyik kolléga idáig feszítette a húrt, és egy ilyen képtelenség állításától sem riadt vissza. Igen, kijelentette, hogy internetes információi szerint a nyomdakész szövegbe még becsempésztek egy-két olyan dolgot, amely nyilván nekünk kedvez. Az ilyen eszmefuttatásokra miként lehet replikázni? Egyesek tényleg azt hiszik, hogy ha nekik nem tetszik egy törvény, azt nem is kell betartaniuk.

– Egy ilyen feszült hangulatban zajló szenátusi ülés után milyenek a magyar és román tanárok hétköznapjai?

– A kollégák többsége a mindennapjaiban nem is érzékeli ezt a feszültséget. Úgy vannak vele, hogy a tagozati vezetőség a szenátusban egy nagyot veszekedett, de a többiek a napi életüket töretlenül folytatják. Kissé aggaszt, hogy sokan egy afféle várakozási álláspontra helyezkedtek. Az az érzésem, hogy sokan a magyar tagozat problémáinak megoldásától teszik függővé a lelkesedésüket, holott egyénileg, saját hatáskörükben a jelenlegi helyzetben is sok mindent meg tudnának valósítani. Elvégre senki nem akadályozza a magyar kollégákat, hogy nekiálljanak anyanyelvű tankönyvet írni vagy folytassák kutatásaikat. Nem mondom, zajlik a munka, de az élet felpezsdüléséhez szükség lenne egy pozitív löketre. A diákok annyit érzékelnek az egészből, hogy nem állt be semmiféle változás.

– Említette, hogy a labda már nem az önök térfelén van, hisz mindent megtettek, amit törvényes úton megtehettek. Radikálisabb fellépésre, tiltakozó akciók beiktatására nem gondoltak?

– Elvileg bármire lehet számítani. Hétfőn lesz egy tanácsülésünk, kedden meg közgyűlésünk, ahol felmérjük az eddig megvalósítottakat, azt, hogy mit nyertünk, mit veszítettünk, és akkor majd dönthetünk a következő lépésekről.

– Több mint egy éve a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület első orvosi bálján elhangzott egy javaslat: a Sapientia mintájára hozzuk létre a saját önálló egyetemünket. Távlati, utópisztikus vagy egyenesen értelmetlen álmodozás ez?

– Gondolkodni lehet ezen, azonban mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy adott egy magyarul is oktató állami egyetem. Az erdélyi magyar adófizetőket megilleti ez az egyetem. Sokkal célszerűbb lenne ezen javítani, mint egy teljesen újat létrehozni. Kérdés, hogy ezt ki bírná finanszírozni. Aki komolyan gondolkozik egy orvosi egyetemről, tudja, hogy ez miből áll. Laboratóriumokra, kórházakra és minősített tanerőkre van szükség a színvonalas oktatáshoz. Úgy érzem, az RMOGYKE túl idealistán látja ezt az igencsak bonyolult kérdést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Éjszakai kaland a Marosvásárhelyi Állatkertben

Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.

Éjszakai kaland a Marosvásárhelyi Állatkertben
2025. május 14., szerda

Két alagút is lesz a Nyárádszereda és Sóvárad közötti sztrádaszakaszon

Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.

Két alagút is lesz a Nyárádszereda és Sóvárad közötti sztrádaszakaszon
2025. május 14., szerda

Nagy erőkkel keresik a Maroshévízen eltűnt férfit

Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.

Nagy erőkkel keresik a Maroshévízen eltűnt férfit
2025. május 14., szerda

Csütörtökön elkezdődhet az autópálya építése Marosvásárhely és Nyárádszereda között

Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.

Csütörtökön elkezdődhet az autópálya építése Marosvásárhely és Nyárádszereda között
2025. május 13., kedd

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban

Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban
2025. május 13., kedd

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely

Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely
2025. május 13., kedd

Kétszáz munkagép a terepen, kezdődhet az autópálya-építés

Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.

Kétszáz munkagép a terepen, kezdődhet az autópálya-építés
2025. május 12., hétfő

Már megfelelő hozzáállással és alázattal is nagyban csökkenthető a balesetek száma

A felelősségteljes motorozás népszerűsítése mellett a közlekedésbiztonság erősítése és a motoros közösség összekovácsolása – ezeket a célokat tűzte ki a hétvégi marosszéki Think and Ride, Stay Alive! nevű esemény.

Már megfelelő hozzáállással és alázattal is nagyban csökkenthető a balesetek száma
2025. május 12., hétfő

Nagyszabású ellenőrzéseket tartottak a rendőrök Maros megye útjain

Csaknem kétszáz olyan gépkocsivezetőt állítottak meg a Maros megyei rendőrök az elmúlt napokban, akik megszegték a közlekedési szabályokat.

Nagyszabású ellenőrzéseket tartottak a rendőrök Maros megye útjain
2025. május 12., hétfő

Egy színpadon a hat erdélyi hivatásos magyar táncegyüttes

Idén a Maros Művészegyüttes lesz a házigazdája az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának, amely a régió magyar zene- és táncművészeinek szakmai fórumot és találkozóhelyet, a nézőknek sokszínű táncszínházi műsort kínál napokon át.

Egy színpadon a hat erdélyi hivatásos magyar táncegyüttes