Fizi Miska és aki mögötte áll: Strausz Róbert
Fotó: Haáz Vince
Fizi Miska bácsinak szólítják az ovisok Strausz Róbert bábszínészt, aki egy személygépjárműben hozza-viszi a kis mellényes bábfigura világát Magyarország és Románia között. Marosvásárhelyen mutatta be nekünk Fizi Miskát, és rajta keresztül önmagát.
2024. október 26., 12:182024. október 26., 12:18
Strausz Róbert magyarországi bábszínész, aki zenét szerez, verset ír, mesterszakács végzettsége van, harmadéves jogi hallgató Szegeden, és másodéves német nemzetiségi pedagógushallgató a Debreceni Egyetemen. Marosvásárhelyen ezek közül a bábszínésszel találkoztunk, aki nem egyedül jött el a megbeszélt találkozóra, hanem ott lapult egy szatyorban a kis mellényes bábfigurája, Fizi Miska is.
A bábszínházzal 2005-ben találkozott először Gyulán, ahol néhány óvónő szeretett volna egy bábszínházat létrehozni, és megkérték, hogy írjon nekik meséket és zenéket, majd ő lett a társulat örökös fiúhangja. 2008 körül megszűnt ez a bábszínház, de Strausz Róbert továbbra is írogatott meséket egy szegedi színháznak, ahol felvetették, hogy miért nem csinál igazi bábszínházat.
Nem igazán foglalkoztatta addig a gondolat, de mint visszaemlékszik gyerekkorára, a bábszínészet magjai már ott sarjadtak benne ötévesen is, hisz kis ujjbábokkal játszogatott a széktábláján, szerepeket adott elő kitalált történetekből.
Majd 2010-ben megkereste Gyimesbükkből egy tanító néni, Mihály Katalin, hogy jöjjön el Erdélybe is bábelőadásokat tartani. Strausz Róbert életében nem járt előtte Romániában, pedig Gyulán élt, ami kétszáz méterre van a határtól, de soha nem lépte át előtte. Majd Kolozsváron elkezdtek szervezni egy előadást, a Gyulai vitézek volt a címe, amely egy történelmi darab lett volna, de nem sikerült, nem úgy sültek el a poénok, ahogy kellett volna, hiszen nem kicsiknek való volt ez a mese, ezért gyorsan ki kellett találnia valami mást.
Sok Fizi Miskája van a bábszínésznek, hiszen néha megcibálják a gyerekek a báb lábát, meg nyilván összekoszolódik a sok óvodai „fellépéstől”
Fotó: Haáz Vince
„Valami belső indíttatásból a szegény legény bábnak megrendeltem egy kis fekete mellényes, fehér inges figurát, nem volt konkrét tervem vele, csak legyen ott nálam, ha improvizálni kell. Itt voltam már Székelyföldön azzal a bukott mesével, és tudtam, hogy azzal nem mehetek tovább, mert el fognak kergetni, ki kellett találjak valami teljesen új sztorit, és akkor jött az ötlet. Ezt a kis bábot megnéztem, mondom, nagyon jó a fizimiskája, akkor legyen az a neve, hogy Fizi Miska” – emlékszik vissza Strausz Róbert Fizi Miska „születésére”.
A népszerű bábfiú Székelyudvarhelyen mutatkozott be először 2010-ben egy improvizatív bábelőadáson. „Tudtam, hogy 40 percet ki kell tölteni, és akkora sikere volt annak az előadásnak, hogy a turné során mindenhol azt adtam elő Székelyföldön, és mikor visszamentem Gyulára, akkor
– meséli a bábszínész. Tizenöt éve ugyanarra épít, de ezeket mindig igazítja kis közönségéhez, a gyerekek visszajelzéseihez.
Fotó: Haáz Vince
Mint mondja, az volt a legjobb, hogy Fizi Miska karakterét nem „kellett megcsinálni”, mert az ő maga óvodás korában, ezért megy jól az improvizálása. „Elkezdtem direkt rászabott meséket írni, a gyerekek hétköznapjaiból merítve. Például, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik, vagy kisbabává varázsolódik, vagy csörög egy óra, ha valaki nem mond igazat. Érdekes, hogy sokszor sok meseötlet úgy adódott, hogy ott voltam egy-egy előadáson, és a közönség soraiban hallottam, hogy beszélgetnek a gyerekek, elcsíptem egy-egy mondatot, és akkor az képezte néha egy mese alapját” – magyarázza mese-forrását a bábszínész, aki hat gyerek édesapja.
Ezek után évről évre egyre több előadása volt Bihar megyében, Szatmár megyében, Székelyföldön, és futótűzként terjedt az óvónők körében.
Sok nagy színház nem megy el ilyen kicsi közösségekbe, néha pedig nehéz a gyerekeket bebuszoztatni egy nagyobb városba vagy majdnem lehetetlen. Így nagyon hálás közönség kovácsolódott össze ezekből a kis falvakból – meséli Strausz Róbert, aki az elején nagy érvágásként élte meg a világjárványt, mint minden előadóművész. Aztán hamar rájött, hogyan lehet kihasználni a lezárásos időszakot, és megalkották az első interaktív bábelőadást, ahol a gyerekek részesei lehettek a meséknek. Akik tudtak írni, azok írhattak, mert volt egy beavatott óvónéni, aki a kamera másik oldalán figyelte a laptopon, hogy mit írnak a gyerekek. Ez a Válogatós királykisasszony volt, most is elérhető a mese.
„Megdöbbentő fordulat volt, mert nagyon aktívan benne voltak a gyerekek a mesében, szülők küldtek videókat, ahogy a gyerekek az ágyon hasalva nézték a laptopon élőben az előadást, és
– emlékszik vissza 2020-ra Fizi Miska kitalálója. Több mint ötezer készülékről nézték akkor élőben, tehát legalább tizenöt-húszezer gyerek nézte, és utána még úgy ötvenezren. Az volt a momentum, amikor saját Youtube-csatornát csinált Fizi Miskának, és oda töltött fel minden mesét.
Fizi Miskát Székelyudvarhelyen mutatta be először 2010-ben
Fotó: Haáz Vince
Végül a világjárvány másfél éves időszaka többet adott, mint képzelte, hiszen sokan akkor ismerték meg a kis Fizi Miskát. „Marosvásárhelyre 2014-ben jöttem először az ovikba, és onnantól kezdve viszont töretlenül. Tíz éve már, de egyes óvó nénik megesküsznek rá, hogy van az már tizenöt is, de annyi még nincs” – meséli mosolyogva a bábszínész, akinek Fizi Miskáján már lassan felnőtt egy generáció.
A bábelőadásainak húszéves jubileumára 2026-ra egy nagy Fizi Miska mesekönyvet szeretne kiadni az összes mesével, színes rajzokkal illusztrálva. Mivel Marosvásárhely elég fontos szerepet kezdett betölteni az elmúlt időszakban a pályafutásában, ezért úgy tervezi, hogy ezt a mesekönyvet itt fogja kiadatni – árulta el az alkotó, aki már egy helyi illusztrátorral is felvette a kapcsolatot.
„Az óvó nénik mindig csak annyit látnak belőlem, hogy bemegyek, rohanok, lepakolok, előadás, rohanok, elpakolok és viszlát. Nincs idő megállni, míg a gyerekek nem tudják a bábukat sem megsimogatni, és ezért kitaláltunk egy közönségtalálkozót is, amelyre Marosvásárhelyen kerülne sor januárban” – tudtuk meg a népszerű bábfigura kitalálójától.
Fotó: Haáz Vince
Legfőbb motivációja talán az, hogy a kisiskolások szívesebben olvasnak olyan mesét, amit oviból ismertek, mint amilyenek a Fizi Miskás szófordulatok – „a kutyika fáját vagy ovi néni”– árulta el Strausz Róbert, aki zeneszerzéssel és költészettel is foglalkozik, és már régóta dédelgeti azt a tervét is, hogy összefogja a kettőt egy szokatlanabb irodalmi estté.
Annyira lefoglalja a munkája, hogy a Covid-időszak után döbbent rá, hogy milyen sok gyerek küldött neki rajzokat, verseket, az pedig
és hogy többet kell kezdeni ezzel, legyen nyoma az eltelt közel húsz évnek – mondja a bábszínész, aki tudja, a gyerekek a leghálásabb közönség, mert ők őszinték, megmondják, hogyha valami probléma van, nem lehet becsapni őket.
Strausz Róbert fontosnak tartja, hogy a bábjai ne legyenek félelmetesek, még a negatív figurái is inkább viccesebbre sikerültek. A Fizi Miska-bábot Szolnokon készíti egy időseket foglalkoztató cég, és
Strausz Róbert nevét nem ismerik az óvodások, egyszerűen Fizi Miska bácsinak szólítják. „Fizi Miska személyisége az én személyiségem, ezért így teljesen önmagamat adom ki benne” – meséli Strausz Róbert, aki próbálkozott felvenni másokat is a „társulatba”, hogy nélküle is több helyre eljusson Fizi Miska figurája, de kudarcba fulladtak a próbálkozások. Elmentek az óvodákba, de a visszajelzések alapján úgy tűnt, nem tudták átadni Fizi Miska személyiségét, hiszen sok váratlan helyzetben kell helyt állnia egy óvodai szereplés közben, mert a gyerekek mindig beszólnak, és erre reagálni kell, az pedig mindig egyedi és személyiségfüggő.
A bábfigura kitalálója úgy alakította meséit az elmúlt tíz évben, hogy a negatív dolgok máshogy jelenjenek meg, mint a klasszikus mesékben. Inkább emberi tulajdonságok formájában, például, amikor rendszeresen be akarják csapni Fizi Miskát, aki hiszékeny, jót akar, néha túlbuzgó, túl kíváncsi. Azt szeretné, hogy ne arról szóljanak a meséi, hogy boszorkányokat, vagy akármilyen lényeket próbál Fizi Miska legyőzni.
„Sokszor tapasztalom azt, hogy a gyerekek félnek, mert egyszer egy bábszínházban úgy megijedtek, hogy nyomot hagyott bennük. Pont Marosvásárhelyen a Stefánia óvodában volt ilyen kisgyerek, aki aztán Fizi Miskától kezdett el feloldódni. Én nem hiszek abban, hogy ezek már modern gyerekek, nekik lehet. Nem lehet. Kortárs gyerek nincs, a mai 3–5 éves kisgyerek az pont olyan kis varázslatos világban él, ugyanúgy hisz a Mikulásban, szeretne csodákat, mint régebb” – vallja Strausz Róbert, akitől gyakran megkérdik, hogy hány ember van a paraván mögött, hiszen annyi minden történik közben. Mint mondja,
de ez a díszletépítésnél okoz nehézséget, nem tud bármit megcsinálni, hiszen egy személygépjárműben, hátrahajtott ülésekkel hozza-viszi Fizi Miska világát a két ország között. A díszlet életszerűségére törekszik, amely által a gyerekek részesei lehetnek a mesének.
Román gyerekeknek is adott már elő – bár egyelőre csak érti a nyelvet, a beszédet még tanulja – és ők is ugyanúgy élvezték, annak ellenére, hogy nem értették, ezért
– meséli Strausz Róbert, akinek az örökké hatéves bábfigurájára igazi világsztárként tekintenek a gyerekek, akivel tudnak azonosulni. Olyan pajtásnak tekintik, aki néha bepisil az oviban, néha lelocsolja őket vízipisztollyal, buborékot fúj rájuk, beveti a füstgépet, és ettől lesz olyan nagyon emberi, ettől lesz nagy csoda az oviban a kis mellényes figura.
Jelentős előrelépés történhet a települések fejlesztésében, ha az Országos Beruházási Társaság végre kifizeti az elmaradt számlákat és idén is pénzt fordít az elkezdett munkálatok befejezésére. Maros megyében harminc beruházást finanszíroz a társaság.
Januárban három továbbképzést szerveznek Maros megyében, elsősorban munkanélkülieknek, de jelentkezhetnek azok is, akik munkahelyet szeretnének váltani, sőt még a fogvatartottak is. Tavaly a képzéseken résztvevők több mint felét alkalmazták.
A begyűjtött szelektív hulladékmennyiség függvényében határozta meg a Maros megyei Ecolect társulás, hogy melyik településen milyen szemétdíjat javasolnak 2025-re. Ahol tavaly különválogatták a szemetet, ott idén nem növelték a díjat.
Őrizetbe vették csütörtökön azt az 59 éves, Maros megyei mozdonyvezetőt, aki alkohol befolyása alatt vezetett – tájékoztatott a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Harminchét segesvári ember költözhet mobil konténerbe, miután novemberben leégett az otthonuk. A lakóegységeket csütörtökön szállították Segesvárra.
Tűz ütött ki egy segesvári klubban csütörtökre virradó éjjel, ahol több mint száz személy tartózkodott.
Hármas besorolású akkreditációt kapott a napokban a Maros Megyei Klinikai Kórház – a besorolás mellé odaírták, hogy „Akkreditáció fenntartásokkal”. A kórházigazgató jelezte: minden megtesznek a fejlesztésekért és a betegek érdekeiért.
Kreuzer Erzsébet RMDSZ-es és Turk Michaela nemzeti liberális tanácsos közül választották meg Segesvár alpolgármesterét.
Átadták az elkészült balavásári körforgalmat, amelyet a 13A országút, a 142-es megyei és az E60 európai út kereszteződésében alakítottak ki – tájékoztatott közleményében a Maros Megyei Prefektusi Hivatal.
Helikopterleszállót is terveztek az új dicsőszentmártoni kórházhoz, amelynek terveit kedden fogadta el a Maros megyei önkormányzat. A képviselő-testület évi utolsó ülésén egy marosvásárhelyi egészségügyi intézmény felépítéséről is döntöttek.
szóljon hozzá!