Életének hetvenötödik évében hunyt el Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál.
2016. január 13., 17:282016. január 13., 17:28
2016. január 13., 17:292016. január 13., 17:29
Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották. A ’90-es marosvásárhelyi véres események kirakatperének áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tíz esztendei börtönre egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halált okozó rúgást elkövetni. A legfelső bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnök által elrendelt amnesztiának köszönhetően került szabadlábra hatévnyi fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi visszaemlékezésben.
Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt. „Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események? Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”.
Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon, és gyarapodjon egymás mellett”.
Összegyűlt az ötezer aláírás Maros megyében is, amellyel csatlakoznak a 141-es számú tanügyi törvény megváltoztatását célzó polgári kezdeményezéshez. Az aláírások összegyűjtése csupán az első lépés volt – az igazi bürokratikus munka most következik.
Női szerepek a reformkorban címmel művelődéstörténeti kalandozásra hívja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Teleki Téka.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Az állami rendőrség hivatalos egyenruháját viselte jogtalanul az a férfi, akit pénteken füleltek le a helyi rendőrök Marosvásárhelyen.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
A közösségi médiában elterjedt információk szerint egy ember autóval vitte el a két, 4 és 5 éves kiskorút Dicsőszentmártonból, a hatóságok szerint azonban egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy emberrablás történt volna.
Nagy erőkkel zajlik annak a két kislánynak a keresése, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonuk közeléből. A 4 és 5 éves gyermekek otthonaik közös udvaráról tűntek el, a hatóságok pedig azóta is megszakítás nélkül dolgoznak felkutatásukon.
Egy 4, illetve egy 5 éves kislány tűnt el vasárnap, akik önként távoztak dicsőszentmártoni otthonukból – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság, amely a többi hatósággal közösen indított nagyszabású keresőakciót.
Ismét életre kelhetnek a Marosvásárhelyi Művész Mozi évek óta üres terei: a Művészeti Egyetem átvenné és fesztiválhelyszínként, közösségi térként, hallgatói filmstúdióként működtetné. Az átadásról a helyi tanács dönt.
Három aknagránátot találtak a földben szombaton Nyárádszeredában, a robbanóeszközöket mostanra elszállítottak a helyszínről – közölte a Maros megyei tűzoltóság.