
Fotó: Boda L. Gergely
Évről évre egyre több császármetszést végeznek, nem csak nálunk, szerte a világon. Míg a vásárhelyi nagykórház szülészeti osztályán tavaly a szülések negyven százaléka végződött császármetszéssel, egyes romániai magánklinikákon ez az arány 60 százalék is lehet. Szabó Béla szülész-nőgyógyász szerint sokkal több kockázattal, szövődménnyel járhat a császármetszés, mint a természetes, hüvelyi úton történő szülés.
2014. október 16., 16:482014. október 16., 16:48
A Védem Egyesület jóvoltából, Marosvásárhely neves magyar nőgyógyászainak bevonásával lehetőség nyílik végigjárni a fogantatástól a születésig tartó időszakot. A tavasszal indult előadások során olyan témákat boncolgattak, mint a fogamzás, illetve a fogamzásgátlás, szó volt már a terhesség alatti vizsgálatokról és táplálkozásról, szerda este pedig Szabó Béla szülész-nőgyógyász, a marosvásárhelyi sürgősségi kórház osztályvezető főorvosa a hüvelyi szülés, valamint a császármetszés előnyeit és hátrányait boncolgatta.
Van, hogy fölösleges a beavatkozás
„Manapság trendi a császármetszés” – kezdte előadását Szabó Béla, aki szerint gyakrabban végeznek császármetszést a kórházakban, mint vakbélműtétet. Ennek számos oka van: a társadalomra jellemző, hogy a nők egyre később és egyre kevesebbszer szülnek. „Régebb a gyermeket az Isten adta, s ő is vette el. Ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint meg kell találni az arany középutat. Bár nagyon sok esetben életet ment a műtéti beavatkozás, van, hogy teljesen fölösleges, nem beszélve azokról az esetekről, amikor az anyukának esze ágában sincs megpróbálkozni a természetes szüléssel.
Népszerűsíteni kell a természetes szülést
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szülések 10-15 százaléka kéne császármetszéssel végződjön, ennél azonban jóval nagyobb az arány, nem csak nálunk, de például Amerikában is. „Ezelőtt harminc évvel, amikor elkezdtem praktizálni, a szülések 7 százaléka végződött császármetszéssel, ezelőtt két évvel ez az arány már 30 százalék volt, míg tavaly 40. Igaz, a tavalyi arány nem teljesen valós, mert az építkezések miatt megegyeztünk a régi szülészettel, hogy az egyszerűbb eseteket ők kapják, mi pedig a bonyolultakat. Amerikában 2011-ben a szülések 30 százaléka császárral végződött, éppen ezért népszerűsítő kampányt folytattak a természetes szülés előnyeiről. Visszahozni az arányt nem sikerült, de legalább nem növekedett tovább” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint a folyamat nem mentes a divattól.
Miért „nem tudnak” szülni?
Az egyre gyakoribb császármetszésnek számos oka van: a nőgyógyász szerint kevés nő van felkészülve a hüvelyi szülésre, ráadásul az állapotos nő sok helyről hallja, hogy valakit meg kellett császározni, mert „nem tudott szülni”. Sokan túlértékelik a magzat méreteit is, de egy ideges szülő nő, valamint egy ideges, műszakja végén járó orvos is siettetheti a szülést császármetszéssel. A szülés előtt álló nők gyakran félnek a fájdalomtól, a kudarctól, s a pozitív hozzáállás hiánya is vezethet művi beavatkozáshoz. A nőgyógyász elismeri, vannak esetek, amikor eleve ajánlott a császármetszés, de sok esetben nem szükséges.
Segít a terhesiskola
A nőgyógyász hangsúlyozta, számos előnye van a természetes szülésnek, a hüvelyi úton szülő nő hamarabb felépül, hamarabb kezd szoptatni, s így gyorsabban kialakul gyermekével a harmonikus kapcsolat, nem beszélve arról, hogy a császármetszés – főleg az ismételt műtét – sokkal több szövődménnyel járhat később is: a heges méh például kifakadhat a következő szülésnél, de számos fertőzés és egyéb kockázat is fennállhat. Szabó Béla azt ajánlotta a szülés előtt álló kismamáknak, hogy készüljenek fel a szülésre, járjanak terhestornára, terhesiskolába, ahol megtanítják a hüvelyi szülésre a nőket, valamint hasonló cipőben járó anyukákkal is lehet találkozni, egymást biztatni.
Májat, veséket, csontszövetet és szaruhártyát távolítottak el péntekre virradó éjszaka egy 49 éves, agyhalott betegtől a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban – számoltak be a kórház a közösségi oldalán.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
Őrizetbe vették a rendőrök azt az 54 éves, szászrégeni férfit, akit egy kilencéves kislánnyal szembeni molesztálással gyanúsítanak.
Mintegy 400 négyzetméteren pusztított a tűz péntekre virradó éjszaka Balavásáron: egy ipari csarnok és a közelében álló lakóház is lángra kapott. A tűzoltók több egységgel, órákon át küzdöttek a lángokkal.
Az alapítvány szerint a marosvásárhelyi reptéren nem jelennek meg magyar nyelven is a közérdekű információt tartalmazó feliratok, ezért annak vezetője bírósághoz fordult. A reptér igazgatója szerint a panasz nem valós, el is magyarázta, miért.
Újabb részleteket közölt a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság a csütörtök délutáni marosvásárhelyi ejtőernyős incidensről.
Tizenharmadik alkalommal is elrajtolt Marosvásárhely magyar közösségének legnagyobb rendezvénye, a Vásárhelyi Forgatag csütörtök este. Összesen 370 programmal várja a látogatókat a következő napokban a város több helyszínén, de főként a Várudvarban.
Marad a kilométerenkénti 41 banis támogatás azoknak a Maros megyei diákoknak, akik ősztől nem tudnak tömegközlekedéssel iskolába ingázni. A megyei önkormányzat a szeptember 7-én kezdődő tanévre is változatlan összegű átalánydíjat hagyott jóvá.
Két katona megsérült csütörtök délután egy ejtőernyős gyakorlat során Marosvásárhelyen – közölte a különleges műveleti erők parancsnoksága.
szóljon hozzá!