
Fotó: Boda L. Gergely
Évről évre egyre több császármetszést végeznek, nem csak nálunk, szerte a világon. Míg a vásárhelyi nagykórház szülészeti osztályán tavaly a szülések negyven százaléka végződött császármetszéssel, egyes romániai magánklinikákon ez az arány 60 százalék is lehet. Szabó Béla szülész-nőgyógyász szerint sokkal több kockázattal, szövődménnyel járhat a császármetszés, mint a természetes, hüvelyi úton történő szülés.
2014. október 16., 16:482014. október 16., 16:48
A Védem Egyesület jóvoltából, Marosvásárhely neves magyar nőgyógyászainak bevonásával lehetőség nyílik végigjárni a fogantatástól a születésig tartó időszakot. A tavasszal indult előadások során olyan témákat boncolgattak, mint a fogamzás, illetve a fogamzásgátlás, szó volt már a terhesség alatti vizsgálatokról és táplálkozásról, szerda este pedig Szabó Béla szülész-nőgyógyász, a marosvásárhelyi sürgősségi kórház osztályvezető főorvosa a hüvelyi szülés, valamint a császármetszés előnyeit és hátrányait boncolgatta.
Van, hogy fölösleges a beavatkozás
„Manapság trendi a császármetszés” – kezdte előadását Szabó Béla, aki szerint gyakrabban végeznek császármetszést a kórházakban, mint vakbélműtétet. Ennek számos oka van: a társadalomra jellemző, hogy a nők egyre később és egyre kevesebbszer szülnek. „Régebb a gyermeket az Isten adta, s ő is vette el. Ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint meg kell találni az arany középutat. Bár nagyon sok esetben életet ment a műtéti beavatkozás, van, hogy teljesen fölösleges, nem beszélve azokról az esetekről, amikor az anyukának esze ágában sincs megpróbálkozni a természetes szüléssel.
Népszerűsíteni kell a természetes szülést
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szülések 10-15 százaléka kéne császármetszéssel végződjön, ennél azonban jóval nagyobb az arány, nem csak nálunk, de például Amerikában is. „Ezelőtt harminc évvel, amikor elkezdtem praktizálni, a szülések 7 százaléka végződött császármetszéssel, ezelőtt két évvel ez az arány már 30 százalék volt, míg tavaly 40. Igaz, a tavalyi arány nem teljesen valós, mert az építkezések miatt megegyeztünk a régi szülészettel, hogy az egyszerűbb eseteket ők kapják, mi pedig a bonyolultakat. Amerikában 2011-ben a szülések 30 százaléka császárral végződött, éppen ezért népszerűsítő kampányt folytattak a természetes szülés előnyeiről. Visszahozni az arányt nem sikerült, de legalább nem növekedett tovább” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint a folyamat nem mentes a divattól.
Miért „nem tudnak” szülni?
Az egyre gyakoribb császármetszésnek számos oka van: a nőgyógyász szerint kevés nő van felkészülve a hüvelyi szülésre, ráadásul az állapotos nő sok helyről hallja, hogy valakit meg kellett császározni, mert „nem tudott szülni”. Sokan túlértékelik a magzat méreteit is, de egy ideges szülő nő, valamint egy ideges, műszakja végén járó orvos is siettetheti a szülést császármetszéssel. A szülés előtt álló nők gyakran félnek a fájdalomtól, a kudarctól, s a pozitív hozzáállás hiánya is vezethet művi beavatkozáshoz. A nőgyógyász elismeri, vannak esetek, amikor eleve ajánlott a császármetszés, de sok esetben nem szükséges.
Segít a terhesiskola
A nőgyógyász hangsúlyozta, számos előnye van a természetes szülésnek, a hüvelyi úton szülő nő hamarabb felépül, hamarabb kezd szoptatni, s így gyorsabban kialakul gyermekével a harmonikus kapcsolat, nem beszélve arról, hogy a császármetszés – főleg az ismételt műtét – sokkal több szövődménnyel járhat később is: a heges méh például kifakadhat a következő szülésnél, de számos fertőzés és egyéb kockázat is fennállhat. Szabó Béla azt ajánlotta a szülés előtt álló kismamáknak, hogy készüljenek fel a szülésre, járjanak terhestornára, terhesiskolába, ahol megtanítják a hüvelyi szülésre a nőket, valamint hasonló cipőben járó anyukákkal is lehet találkozni, egymást biztatni.
A marosvásárhelyi képviselő-testület kedden reggel nem fogadta el a szemétszolgáltatási díjak több mint ötvenszázalékos emelésére vonatkozó határozattervezetet, visszautasítva az ilyen mértékű emelést. De ez nem jelenti azt, hogy nem drágul a díj.
Mintegy száz négyzetméteren pusztított a tűz egy asztalosműhelyben kedden hajnalban a Maros megyei Tokán, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Egy gabonával megrakott teherautó borult fel kedden kora reggel a Maros megyei Nagyernyén.
Segesvár saját kezébe szeretné venni a szemétszolgáltatást, mert elégedetlen a jelenlegi céggel és a kiszámlázott összegekkel. Az elmúlt napokban kisebb fennakadások voltak a szolgáltatásban.
Két személy megsérült abban a közúti balesetben, amely vasárnap késő este történt Marosvásárhelyen, a Dózsa György utcában. Az autó egy körforgalomra hajtott fel, a sérülteket kórházba szállították.
Két egymás mellett álló lakóházban is tűz ütött ki vasárnap este Vármezőn, miután a lángok az egyik épületről átterjedtek a másikra.
Bővítik az ivóvíz- és csatornahálózatot Szászrégenben, de egyelőre nem tudják kicserélni azt a fővezetéket, amely augusztusban és októberben is meghibásodott.
Lángra lobbant a száraz növényzet Marosludason szombat délután. A tűzoltók végül megfékezték a tüzet, amely mintegy nyolc hektáron pusztított.
Ismeretlen okok miatt ütközött a villanyoszlopnak egy személygépkocsi szombaton délután Szászrégenben.
Marosvásárhelyen és Segesváron is kamarazene koncerteket tartanak az idei Tiberius Fesztivál keretében, de a rangos esemény túllépi Maros megye határait, egyes programpontjai Kolozsváron és Besztercében zajlanak.
szóljon hozzá!