
Fotó: Boda L. Gergely
Évről évre egyre több császármetszést végeznek, nem csak nálunk, szerte a világon. Míg a vásárhelyi nagykórház szülészeti osztályán tavaly a szülések negyven százaléka végződött császármetszéssel, egyes romániai magánklinikákon ez az arány 60 százalék is lehet. Szabó Béla szülész-nőgyógyász szerint sokkal több kockázattal, szövődménnyel járhat a császármetszés, mint a természetes, hüvelyi úton történő szülés.
2014. október 16., 16:482014. október 16., 16:48
A Védem Egyesület jóvoltából, Marosvásárhely neves magyar nőgyógyászainak bevonásával lehetőség nyílik végigjárni a fogantatástól a születésig tartó időszakot. A tavasszal indult előadások során olyan témákat boncolgattak, mint a fogamzás, illetve a fogamzásgátlás, szó volt már a terhesség alatti vizsgálatokról és táplálkozásról, szerda este pedig Szabó Béla szülész-nőgyógyász, a marosvásárhelyi sürgősségi kórház osztályvezető főorvosa a hüvelyi szülés, valamint a császármetszés előnyeit és hátrányait boncolgatta.
Van, hogy fölösleges a beavatkozás
„Manapság trendi a császármetszés” – kezdte előadását Szabó Béla, aki szerint gyakrabban végeznek császármetszést a kórházakban, mint vakbélműtétet. Ennek számos oka van: a társadalomra jellemző, hogy a nők egyre később és egyre kevesebbszer szülnek. „Régebb a gyermeket az Isten adta, s ő is vette el. Ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint meg kell találni az arany középutat. Bár nagyon sok esetben életet ment a műtéti beavatkozás, van, hogy teljesen fölösleges, nem beszélve azokról az esetekről, amikor az anyukának esze ágában sincs megpróbálkozni a természetes szüléssel.
Népszerűsíteni kell a természetes szülést
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szülések 10-15 százaléka kéne császármetszéssel végződjön, ennél azonban jóval nagyobb az arány, nem csak nálunk, de például Amerikában is. „Ezelőtt harminc évvel, amikor elkezdtem praktizálni, a szülések 7 százaléka végződött császármetszéssel, ezelőtt két évvel ez az arány már 30 százalék volt, míg tavaly 40. Igaz, a tavalyi arány nem teljesen valós, mert az építkezések miatt megegyeztünk a régi szülészettel, hogy az egyszerűbb eseteket ők kapják, mi pedig a bonyolultakat. Amerikában 2011-ben a szülések 30 százaléka császárral végződött, éppen ezért népszerűsítő kampányt folytattak a természetes szülés előnyeiről. Visszahozni az arányt nem sikerült, de legalább nem növekedett tovább” – fogalmazott Szabó Béla, aki szerint a folyamat nem mentes a divattól.
Miért „nem tudnak” szülni?
Az egyre gyakoribb császármetszésnek számos oka van: a nőgyógyász szerint kevés nő van felkészülve a hüvelyi szülésre, ráadásul az állapotos nő sok helyről hallja, hogy valakit meg kellett császározni, mert „nem tudott szülni”. Sokan túlértékelik a magzat méreteit is, de egy ideges szülő nő, valamint egy ideges, műszakja végén járó orvos is siettetheti a szülést császármetszéssel. A szülés előtt álló nők gyakran félnek a fájdalomtól, a kudarctól, s a pozitív hozzáállás hiánya is vezethet művi beavatkozáshoz. A nőgyógyász elismeri, vannak esetek, amikor eleve ajánlott a császármetszés, de sok esetben nem szükséges.
Segít a terhesiskola
A nőgyógyász hangsúlyozta, számos előnye van a természetes szülésnek, a hüvelyi úton szülő nő hamarabb felépül, hamarabb kezd szoptatni, s így gyorsabban kialakul gyermekével a harmonikus kapcsolat, nem beszélve arról, hogy a császármetszés – főleg az ismételt műtét – sokkal több szövődménnyel járhat később is: a heges méh például kifakadhat a következő szülésnél, de számos fertőzés és egyéb kockázat is fennállhat. Szabó Béla azt ajánlotta a szülés előtt álló kismamáknak, hogy készüljenek fel a szülésre, járjanak terhestornára, terhesiskolába, ahol megtanítják a hüvelyi szülésre a nőket, valamint hasonló cipőben járó anyukákkal is lehet találkozni, egymást biztatni.
A milánó-cortinai téli olimpián részt vevő Molnár Anna gyorskorcsolyázó édesanyja szovátai, ezért a fürdőváros polgármesteri hivatalban közös szurkolást szerveznek pénteken, így bátorítva a sportolót.
Szervek és szövetek eltávolítását végezték el vasárnap éjszaka a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban: egy 52 éves, agyhalott férfi máját, veséit és szaruhártyáit ültethetik át rászoruló betegeknek.
Teljesen elkorhadt gerendát, málló vakolatot találtak Dicsőszentmártonban, amikor megvizsgálták az egykori felekezeti iskola tűzfalát. Az épületben belső felújítás zajlik, de még nem tudják, mi lesz az omlásveszélyes résszel.
Szászrégenben fogták el azt a fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy a Kolozs megyei Magyarlónán különös kegyetlenséggel megölt egy férfit, majd pénzt és ékszert lopva elmenekült az áldozat házából.
Katonai helikopterrel szállították Bukarestből Marosvásárhelyre a szívet, ami ötórás műtét során került be az 51 éves páciens mellkasába. Idén ez már a harmadik szívtranszplantáció Marosvásárhelyen.
Súlyosan megsérült egy férfi miután felborult az autójával szombat este Sáromberkén. A sérültet egy SMURD-egység látta el a helyszínen és vitte kórházba.
Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
szóljon hozzá!