Az ismeretlen Marosvásárhely

Balás Árpád neve nem ismeretlen a vásárhelyiek előtt, hiszen szerző- és tanártársával, Fodor Sándor (S) történelemtanárral ők voltak az elsők a rendszerváltozás után, akik a millecentenárium évében, negyedszázaddal az utolsó (1972-ben megjelent) útikönyv után magyar nyelven megírt, a városról szóló útikönyvet készítettek. A várost 13 séta útvonalán, térképes és fotográfiai mellékletekkel ismertették, felsorakoztatva a legjelentősebb épületeket, intézményeket, bemutatva azok történetét, építésének és rendeltetésének folyamatát a történelem során.

Azért választotta a kissé furcsa címet – indokolta pénteki előadása elején –, mert feltételezi, hogy sokan a várost járva nem is tudják, milyen értékek mellett haladnak el nap mint nap. Nos, pontosan a már említett útikönyvük (Marosvásárhelyi útikalauz – Impress Kiadó, 1996, szerzők Fodor Sándor S. és Balás Árpád) cáfolja az előadó vélekedését. Nagyon sokan ennek az útikönyvnek alapján ismerték meg saját városukat, fedezték fel azokat a történelmi, építészeti értékeket, amelyekre minden vásárhelyi büszke lehet. A megjelenést követően gyakran lehetett látni vásárhelyi polgárokat, akik e könyvvel a kezükben ismerkedtek a város nevezetességeivel.

Előadása során viszont valóban adott olyan információkat, amelyek a könyvben nem szerepelnek, s vásárhelyi körökben sem általánosan ismertek. Azt például kevesen tudják, hogy Kossuth Lajos volt a város első díszpolgára. Még 1893-ban választották meg, s alig egy évre rá Kossuth-szobor állítását határozta el a város, amely 1899-re el is készült (alig húsz év múltán román szélsőségesek döntötték le a Bem-szoborral együtt).

De az sem közismert tény, hogy a Bodor Péter zenélő kútjának (amelynek visszaállítására 2007 óta tanácsi határozat van, ám a visszaállítást magát már hét éve hiába várja a város lakossága) fedelét borító fémlemezek nem tűntek el az 1911-es lebontása után – ma is ott vannak a Kultúrpalota homlokzatán, Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc és Petelei István domborműves portréi alatt, azok fedik a kiugró, félkupolákkal díszített íves ablakok tetejét.

A központi freskón, Körösfői-Kriesch Aladár munkáján, a Hódolat Hungáriának címűn a jobb oldali nőalakot Brandenburgi Katalinról, a városnak szabad királyi címet adó fejedelem, Bethlen Gábor második feleségéről mintázta a művész. És ott van Teleki Sámuel is, mint a kompozíció egyik szereplője.

És bizonyára azt sem tudják sokan, hogy az előcsarnok Székely mesemondás freskóján a kék ruhás nőalakot Körösfői Bernády György feleségéről, Madarász Erzsébetről mintázta, s ott van mellette a főpolgármester fogadott leánya, Margit is.

A hálás közönség örömmel fogadta az előadó bejelentését, miszerint a következő előadáson még több érdekességet, kevésbé ismert információt kíván közzétenni.