A körlevélben az is olvasható, hogy Romániában kötelező az óvodai, elemi, gimnáziumi és líceumi oktatáson való részvétel, és a szülőknek, vagy a kiskorú gyámjának biztosítani kell az ezekhez való hozzáférést.

Mindezek tükrében kérik az iskolákat, hogy tájékoztassák a szülőket a kötelezettségeikről, írják össze és jelentsék a gyermekjogvédelemnél és a hatóságoknál azokat a szülőket, akik kivették gyermekeiket a rendszerből. Az a cél – teszik hozzá –, hogy ki lehessen vizsgálni, betartják-e a szülők a gyermek oktatáshoz való jogát. Azt is kérik, hogy az eseteket jelentsék a tanfelügyelőségnek is, aki továbbítja az adatokat a minisztériumba.

Mi lehet a háttérben?

A minisztérium és a tanfelügyelőség legutóbb 2022-ben kért ilyen összesítést, amikor a koronavírus-járvány után tömegesen hagyták el a hazai közoktatást és választották az otthonoktatást a szülők, gyermekek. Az is hozzájárulhatott az újabb felméréshez, hogy

A szülőket az iskola igazgatója jelentette fel és hivatalból indítottak eljárást ellenük, úgy értékelve, hogy megtagadták a gyermekek tanuláshoz való jogát. Holott a szülők beíratták egy amerikai oktatási intézménybe gyermeküket és otthon foglalkoztak velük.

A bíróság úgy értékelte, hogy a szülők, akik közül az anyának nyolc osztálya volt, az apának pedig tizenkét osztálya, nem alkalmasak a gyermekeik otthoni oktatására; a döntés meghozatalakor figyelembe vették a gyermekek felmérésének eredményeit is. Ebből az derül ki, a bírósági iratok szerint, hogy a gyermekek félénkek az idegenekkel, a kortársaikhoz képest érzelmileg és tudásanyag szintjén is le vannak maradva. A szülőket kötelezték, hogy írassák vissza az iskolába gyermekeiket. Az élesdi bíróság döntése kevéssel karácsony előtt született, nem végleges és meg lehet fellebbezni.

Az iskola elhagyást is vizsgálják

Antal Levente, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes a minisztériumi átirat kapcsán elmondta, ők azt kérték az iskoláktól, hogy minden olyan esetet jelentsenek, amikor a szülők kivették a gyermeket az iskolából. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor esetleg külföldre telepedtek, de azok is, akik nem kívánják továbboktatni gyermekeiket, sehol. Maros megyére – az illetékes szerint – nem jellemző, hogy tömegesen vennék ki a diákokat az iskolából, de kétségtelen, hogy vannak esetek. Elmondta azt is, hogy

Ezért írja az átirat, hogy a gyermekjogvédelemmel közösen kell megbizonyosodni arról, hogy nem sérült a gyermek oktatáshoz való joga.

Nem tiltott az otthonoktatás

Curcubet Gábor, a Romániai Otthonoktatók Egyesületének (ROE) elnöke a Székelyhon megkeresésére rögtön leszögezte, hogy a román törvények nem tiltják az otthonoktatás. Kiemelte:

A gyermek oktatása biztosított, mint ahogy annak a gyermeknek is, akit külföldi iskolába iratnak, ami bejáratott módszer – divat – a törvényhozó politikusok családjaiban. A törvény, véleménye szerint, nem követeli meg, hogy kizárólag a román közoktatási intézményekben tanuljanak a gyermekek. Curcubet Gábor nem kívánt számadatokról beszélni, nem kívánta megosztani, hogy tudomása szerint hányan választották Székelyföldön az ún. homeschooling formát, de elmondta, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is jó kis közösségek vannak, és az otthonoktatásban részvevők száma növekedőben van.

Sokrétű a kérdés

Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók szerint nem jellemző, hogy sok gyereket végleg kiíratnak az iskolából. Csiki Angéla, a marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskola igazgatója (aki a csejdi iskolásokért is felel) arról számolt be, hogy a több száz diákos iskolában nagyon ritka, hogy valakit végleg kivegyenek az előkészítőtől nyolc osztályig terjedő oktatásból. Az elmúlt években nem is volt erre náluk példa.

Egy másik, ugyancsak vidéki iskolaigazgató arról beszélt a Székelyhonnak, hogy inkább a nehéz sorban levő családok gyermekei maradnak ki az oktatásból – vagy be sem kerülnek az óvodákba, elemi osztályokba. A roma családok esetében nyolc osztály után a lányok szinte soha, a fiúk is ritkán tanulnak tovább.

– tapintott a lényegre Nyárádmente egyik iskolaigazgatója.