de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.

Kifejtették, Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket tizenegy éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.

Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették.

Kiemelték, abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában.

de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy

Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.

Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették, a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján

és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.

Mindeközben idehaza

Ami pedig a jelent és Székelyföldet illeti,

Fagypont alatti hőmérsékleti minimumot jegyeztek még Gyergyóalfaluban (–1,4 Celsius-fok), Kézdivásárhelyen (–2,3 fok), illetve Sepsiszentgyörgyön (–0,8 fok). Székelyudvarhelyen már pozitív tartományba esett a hajnali hideg (1,9 fok), akárcsak Marosvásárhelyen (1,1 fok) – tájékoztat a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat.

Délelőtt tíz órára már jócskán enyhült az idő, Marosvásárhelyen 7, Székelyudvarhelyen 8, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen 9–9 fokot mértek. Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban viszont maradt a hideg, 4, illetve 3 fok.

Ami a nap hátralevő részét illeti, Székelyföld területén 9 és 14 Celsius-fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, többnyire felhős lesz az égbolt, elszigetelten esőre is számítani lehet, mérsékelt széllel – áll a meteorológiai szolgálat következő tizenkét órára vonatkozó előrejelzésében.