
Nyerges-tetői megemlékezés 2022. március 15-én. Hó volt, nem is kicsi
Fotó: Veres Nándor
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat visszatekintésére hivatkozva.
2023. március 15., 10:382023. március 15., 10:38
2023. március 15., 10:412023. március 15., 10:41
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,
de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.
Kifejtették, Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket tizenegy éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.
Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették.
Kiemelték, abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában.
Nyerges-tetői megemlékezés 2016-ban és 2022-ben. Más időjárási viszonyok
Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom 100. évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.
de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy
Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.
Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették, a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján
és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.
Ami pedig a jelent és Székelyföldet illeti,
Fagypont alatti hőmérsékleti minimumot jegyeztek még Gyergyóalfaluban (–1,4 Celsius-fok), Kézdivásárhelyen (–2,3 fok), illetve Sepsiszentgyörgyön (–0,8 fok). Székelyudvarhelyen már pozitív tartományba esett a hajnali hideg (1,9 fok), akárcsak Marosvásárhelyen (1,1 fok) – tájékoztat a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat.
Délelőtt tíz órára már jócskán enyhült az idő, Marosvásárhelyen 7, Székelyudvarhelyen 8, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen 9–9 fokot mértek. Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban viszont maradt a hideg, 4, illetve 3 fok.
Ami a nap hátralevő részét illeti, Székelyföld területén 9 és 14 Celsius-fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, többnyire felhős lesz az égbolt, elszigetelten esőre is számítani lehet, mérsékelt széllel – áll a meteorológiai szolgálat következő tizenkét órára vonatkozó előrejelzésében.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!