Magyar feliratok – nem is tudják, hogy kell!

A CEMO elnöke, Szigeti Enikő (fotó) elmondta, Maros megyében a közigazgatás és az oktatás területén vizsgálták, mennyire érvényesül a kétnyelvűség.

„Az összes olyan polgármesteri hivatalhoz kérdőívet juttattunk el, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya eléri a 20%-ot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ismerik-e, használják-e a törvényt, milyen nyelven zajlanak a helyi tanács ülései, milyen nyelven készülnek a határozattervezetek, illetve milyen nyelven tájékoztatják a lakosságot. Azokhoz az intézményekhez, amelyekre vonatkozik a jogszabály, magyar nyelven írott levélben fordultunk, és nyomon követtük, mi történik a beadványunkkal. A 2001. évi 215-ös számú közigazgatási törvény értelmében az állam hivatalos nyelvén és a beadvány nyelvén, azaz románul és a magyarul kell válaszolniuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézmények nem ismerik a Charta előírásait” – ismertette Szigeti Enikő.

Mi a megoldás?
Az oktatás területén főként a VIII. osztályból a IX.-be történő „átmenetkor” észleltek gondokat, de hiányzik a kisebbségi tájékoztatás a faliújságokon, az intézmények homlokzatán, az osztálytermekben.
A CEMO azt ajánlotta, hogy a közintézmények bukaresti székhelyén, a központi vezetőségek dolgozzanak ki belső szabályzatot, amelyben rögzítik a két-, illetve többnyelvűség alkalmazását azokban a régiókban, ahol az adott kisebbség részaránya eléri a 20%-ot.

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját Románia 2008-ban ratifikálta, 10 kisebbségi nyelvre vonatkozóan. A német nyelvre írásban, továbbá a magyarra azonnali kötelezettséggel az élet összes területére (egészségügy, oktatás, média, közigazgatás stb.) írásban és beszédben egyaránt az adott kisebbség által lakott régiókban. A többi nyelv védelme a hagyományőrzést, a kultúra ápolását célozza.

A megyei tanács jó példa
Az az ország, amely ratifikál egy nemzetközi egyezményt, országjelentési kötelezettséget is vállal, amit a kormány készít. „A civil szervezeteknek lehetőségük van árnyék- vagy alternatív jelentést készíteni. Ez nem kritika, hanem kiegészítés. A nyelvhasználatról kevés árnyékjelentés készült, ebből a szempontból úttörőnek minősül a CEMO munkája”– tudtuk meg Szigeti Enikőtől, aki jó megoldásnak tartja a Maros megyei önkormányzatnál is gyakorolt módszert. Eszerint a magyar nyelven írott beadványokat egy munkatárs lefordítja román nyelvre, a dokumentum így kerül be a rendszerbe, majd a hatósági választ visszafordítja magyarra, a kérelmező pedig a román és a magyar nyelvű választ is kézhez kapja.

Az Európai Tanács háromtagú szakértő csoportja Bukarestbe, illetve a CEMO kérésére március 14-én, hétfőn Marosvásárhelyre is ellátogat.