Nagyszeben 2007-es, valamint Kolozsvár 2020-as kulturális stratégiáiról beszélgetett csütörtökön délután Serfőző Levente, a HÍD-Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, Szakáts István, a Kolozsvár 2020 kezdeményező csoport tagja, az AltArt egyesület elnöke és Fekete Emőke, Kolozs Megye Tanácsának alelnöke.
2011. július 07., 21:302011. július 07., 21:30
2011. július 07., 21:432011. július 07., 21:43
A beszélgetést Serfőző Levente indította, Nagyszeben 2007-es kulturális főváros stratégiáit mutatva be. „A szakmaiságra hívnám fel a figyelmet, hiszen 2007-ben ennek köszönhetően esett a választás Nagyszebenre” – hangsúlyozta a HÍD-Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke. „A kulturális főváros címet viselve a turisták száma gazdaságilag megnőtt: 2006-ban az odalátogatók száma megduplázódott, majd a nevet viselő évben megtriplázódott” – emelte ki az eredményeket Serfőző, és hozzátette, hogy „ettől az évtől létezik magyar fesztivál városunkban”.
Szakáts
István párhuzamot állítva fel Szeben és Kolozsvár között, a már meglevő stratégiai pillérek ismertetése után, a fejlesztésre fektette a hangsúlyt. „A kulturális fővárosi titulus viselése nem cél, ez csak egy kő egy egész folyamatban, a cél kidolgozni egy központ-centrikus, multikulturális stratégiát, amely előreviszi Kolozsvárt. Ezelőtt másfél évvel fogtunk neki a város brandjének kialakításához, annak érdekében, hogy megtaláljuk a megfelelő irányvonalat a kulturális stratégia kialakításához” – emelte ki Szakáts.
A harmadik beszélgetőtárs, Fekete Emőke a kulturális és civil szervezetekkel folyó tárgyalások és a közös érdekeken alapuló stratégiai terv fontosságára tért ki. „Azt szeretnénk, hogy a beszélgetések során egy olyan munkadokumentum álljon össze, amely tartalmazza a jelenlegi helyzet elemzését, és a megvalósítható kulturális projektek előkészítési tervét a következő időszakra” – jegyezte meg Kolozs Megye Tanácsának alelnöke.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
Lángra kapott egy mikrobusz motorja pénteken délután a 12-es országút marosfői szakaszán, három embernek kellett kimenekülnie a járműből – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal és a Municípiumi Kórház idén először együtt ünnepelte a Székely Népviselet Napját. A város főterén álltak össze egy közös fotóra.
Több helyszínen is közműfejlesztési munkálat és úthelyreállítás zajlik Gyergyószentmiklóson, ezért az autósok az elkövetkező napokban is több útlezárásra és forgalomkorlátozásra kell számítsanak.
szóljon hozzá!