
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nem rendelkezik a csíkszeredai önkormányzat érvényes szerződéssel, ami a kóbor kutyák elhelyezését illeti. Ehhez a tevékenységhez egy sor előírásnak kell megfelelniük, amelyhez nemrég 200 ezer lejes beruházásként műtővel ellátott konténereket szereztek be a szükséges felszerelésekkel. Ezután jöhet a szolgáltatás kiszervezése. Addig a csíktaplocai kutyamenhelyt működtető Pro Animalia Alapítvány, a teherbírásuk és telítettségük függvényében önkéntesen is ellátja a kóbor kutyák befogásával és ellátásával kapcsolatos teendőket.
2023. május 14., 19:152023. május 14., 19:15
2023. május 14., 19:202023. május 14., 19:20
Egy csíkszeredai lakos a Fenyő utcában látott több kóbor kutyát, amelyeket veszélyesnek vélt a kerékpározókra és kutyájukat sétáltatókra egyaránt – erről a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban is bejegyzést tett közzé, azzal a kérdéssel, hogy hová fordulhat ezzel a problémával. A jogszabályok szerint ez a polgármesteri hivatalok hatásköre. Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta,
Mindezen előírások betartását a megyei állatvédelmi rendőrség ellenőrizheti. „Tehát aki kóbor kutyát lát, az a polgármesteri hivatalnak kell jelezze” – szögezte le Plumbu.
A gond viszont abból adódik, hogy egyelőre a csíkszeredai önkormányzatnak nincs konkrét megoldása a kóbor kutyák jelentette probléma kezelésére, jelenleg a szolgáltatás kiszervezésén dolgoznak. Korábban a taplocai kutyamenhelyt működtető Pro Animalia Alapítvány látta el ezt a feladatot a város megbízásából, azonban mint Száva Emesétől, az alapítvány ügyvezető igazgatójától megtudtuk, 2019 óta nincs szerződésük a várossal.
Fotó: Veres Nándor
Ennek ellenére a városból is fogadnak be kutyákat, átlagban havonta tízet is, főleg a csibai, hargitafürdői, szécsenyi városrészekben.
– hangsúlyozta. Jelenleg is telt ház van a menhelyen, és az alapítvány személyzethiánnyal is küszködik. Száva Emese kitért arra is, hogy a kóborkutya-probléma gyökere az, hogy a gazdákat nem ellenőrzik megfelelően, ezért kutyáikat úgy tartják, úgy engedik szabadon, ahogy akarják. „Amíg nincsenek kellőképpen ellenőrizve a kutyatartók, a kutyák ivartalanítása, a csippel való ellátása, az adás-vételek követése, addig teljes illúzió azt várni, hogy egy falu, egy város kóborkutya-mentes legyen” – magyarázta. Szerinte, ha a csíkszeredai önkormányzat is nyitna egy menhelyet, az is rövid időn belül megtelne az említett okok miatt.
A menhelyen vasárnap nyílt napot tartottak, így lehetőségük volt a városlakóknak is betekintést nyerni a munkájukba. A létesítmény működését egyébként a németországi partnerszervezetük, a Bruno Pet állatvédelmi szervezet támogatja.
Bors Bélát, Csíkszereda alpolgármesterét is megkerestük a témában, aki elismerte, hogy jelenleg valóban nincs működő szerződésük, ezért – mint fogalmazott – mélységesen hálásak azért, hogy a Pro Animalia így is ellátja ezeket a tevékenységeket.
– magyarázta.
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, ez egy országos probléma, amióta létrejött a két éve működő állatvédelmi rendőrség, szigorúbbak lettek azok az elvárások, amelyeknek eleget kell tenni.
Annak érdekében, hogy az előírásoknak eleget tegyenek, az elmúlt évben 200 ezer lejes beruházást végzett a csíkszeredai városháza:
A konténereket a taplocai menhely mellett található városi területen állították fel. Ugyanakkor nemrég megérkeztek a kutyák kezeléséhez szükséges felszerelések és egyéb eszközök is.
Fotó: Csíkszereda Városháza
„Ezután következik a szolgáltatás kiszervezése, az önkormányzatnak ugyanis plusz terhet jelentene, ha saját maga szeretné ellátni ezt a feladatot, így mivel a jogszabályok is megengedik, kiszervezzük a munkát” – mondta Bors Béla. Hozzáfűzte, bízik benne, hogy a kiszervezés során továbbra is együtt tudnak működni a Pro Animalia Alapítvánnyal.
– bizakodott.
Fotó: Pinti Attila
Az előírásokról
A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság részéről Szabó Éva elmondta, a kóbor kutyák kérdését elsősorban a 2001-ből származó 155-ös számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza, amelyben például a menhelyeken kialakított kennelek előírt mérete is szerepel. Ezt a sürgősségi kormányrendeletet a 2013-ból származó 258-as számú törvény módosította, továbbá az alkalmazási normáit a 2013-ból származó 1059-es számú kormányhatározat fogalmazta meg. Újabban a 2021-ből származó 20-as számú határozat tartalmaz néhány kiegészítő előírást a témában. „Az önkormányzatok kiszervezhetik a tevékenységet, az engedélyeztetéshez az előírásoknak meg kell felelni és kérést kell letenni az igazgatósághoz” – magyarázta az illetékes.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
1 hozzászólás