Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

 

Kibéd, ahol farsangkor nem temetik el a telet, inkább lakodalomba hívják a népet

Antal Erika 2020. február 22., 19:57
HIRDETÉS

Szombaton tartották a hagyomány szerinti farsangi ünnepséget Kibéden, mulatságba, úgymond lakodalomba hívták az embereket.

Fotó: Haáz Vince

Már délelőtt 10 órakor elindultak a Szépek menyasszonyaikkal, vőfélyeikkel, huszárjaikkal, koldusaikkal és ostorosaikkal, hogy délutánig bejárják a falu összes utcáját, minden házba bemenjenek, ahol tárt kapuval várják őket, mókázzanak, pajzánkodjanak – mert az is megengedett ilyenkor.

HIRDETÉS

Álarcaikat maguk készítik, viseletüket örökölik, illetve varratják, van, akinek az édesanyja varrja.

Ostorcsattogtatás, kiabálás, nevetés hangja után nem volt nehéz megtalálni a menetet, amint éppen a templomtól távolodtak Kibéd Rétfalva nevet viselő részébe. A színes, hangos, vidám álarcos menetet a fiatalok, gyerekek kísérték.

Fotó: Haáz Vince

Ahol nyitott kapuval várták őket, oda betértek, a háziasszony és a házigazda, előre készülve az érkezésükre, finom falatokkal és innivalóval fogadta a farsangolókat.

Az ilyenkor szokásos farsangi fánk, pogácsa, szendvics, sütemény sehonnan sem hiányzott. 

A csapatot számos fotós követte, érdeklődők, akik első alkalommal jártak ott, vagy örökös visszatérők, akik szerint ezt nem lehet megunni. Barabás László néprajzkutató évtizedek óta kijár a kibédi farsangi lakodalmasra, ahol Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója házigazdaként és a fiatalok által szervezett mulatság koordinátoraként, fényképezőgéppel a kezében kíséri a látványos felvonulást.

Beleszólni a szokásokba nem szabad, csupán némi útbaigazítást ad, hogy a viccelődés, a csintalankodás ne lépje túl a jóérzés határát

– magyarázza. 

Fotó: Haáz Vince

„Kibédi vagyok, tehát már kisgyerekként részt vettem a farsangban, kísértem a nagyokat, majd mikor eljött az idő, én is beöltöztem” – meséli Barabási Attila. Ugyanis szigorú szabálya van annak, hogy kik öltözhetnek be, kik játszhatják a különböző szerepeket – hívja fel a figyelmet Barabás László.

Először is azt kell tudni, hogy csak fiúk ölthetik magukra az álarcokat, még a női szerepekben is ők alakítanak.

„Akárcsak Shakespeare korában” – tette hozzá a néprajzkutató.

Saját maguk készítik az álarcot Fotó: Haáz Vince

A hagyomány szerint az vehetett részt, és ez többnyire most is így van, aki már konfirmált és addig, amíg besorozták katonának. A 15-16-17 évesek Szépeknek öltözhettek, vagyis vőlegénynek. A szabály szerint legalább kétszer kellett Szépnek öltözni és csak utána következhetett a legjobban vágyott szerepkör, a koldusé, vagy az ostorosé. A Szépeknek passzív a szerepkörük, az ostorosok, – a legénység krémje, a legmagasabb szint, – a legérdekesebb.

A vőlegény mellett menyasszony, vőfély, huszár, koldus és ostoros látható, aki vigyáz rájuk, mindenki mellett kettő-kettő.

De lehet több is, akár 10-12 ostoros is, sőt létezik az úgynevezett lógó ostoros, aki nincs beosztva senki mellé, szabadon jöhet-mehet a menetben.

Fotó: Haáz Vince

A koldusok az esti bálra gyűjtik az ennivalót, zsákjaikban szalonnát, kolbászt, kenyeret, hagymát, és minden olyasmit gyűjtenek, amiből elkészül majd a nagy közös vacsora.

A kibédi farsangi szokásokról tanúskodnak azok a jegyzőkönyvek, amelyek leírják, hogy a nappali farsangot az esti farsang követte – magyarázta Barabási Attila, aki elmondta, azt nem tudja, milyen maskarába öltöztek akkoriban, 100 évvel ezelőtt, vagy milyen álarcot viseltek, fényképfelvételek is csak jóval későbbről, az 1960-as évek végéről maradtak fent.

Fotó: Haáz Vince

A háború után, a szocializmus első évtizedeiben, az ’50-es, ’60-as években tiltották a farsangot, de a ’70-es években értelmiségi kezdeményezésre sikerült újra indítani, ebben a formában, ahogy most is látható

– mondja Barabás László érdeklődésünkre. Töretlenül járják azóta is, természetesen kisebb hullámhegyek voltak időközben, de most megint azt a korszakot éljük, amikor egyre nagyobb az érdeklődés, sokan beöltöznek és sokan kísérik a jelmezeseket és sokkal több házba beengedik őket. A szereplők is jobban beleélik magukat a játékba, de a kísérőik is erre ösztönzik őket.

Fotó: Haáz Vince

Kibéden nem temetik a telet, nem égetnek bábut, itt mulatságba, vagyis lakodalomba hívják a népet

– figyelmeztet Barabási Attila, aki miután megkonfirmált, kétszer öltözött be Szépnek, de mivel korán nősült, még mielőtt katonának sorozhatták volna, alig 18 évesen, az ostoros szerepébe már nem bújhatott, ugyanis

nős ember nem vehet részt a mókázásban.

Fotó: Haáz Vince

Mivel ma már nincs kötelező katonaság, a résztvevők korhatára is kissé tágult. A nyolcadikos gyerekek is részt vehetnek, illetve azok a fiatalok is, akik túllépték a katonakort, vagyis 20-21 évesek.

A reggeltől estig tartó utcaszínház a helyi művelődési otthonban teljesedett ki, ahol a Maros Művészegyüttes folklórelőadását tekintették meg a kibédiek, majd farsangi bállal folytatják hajnalig a mulatságot.

<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
A Szépek passzív szerepben, színes viseletben <span class=• Fotó: Haáz Vince">
A Szépek passzív szerepben, színes viseletben Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
A pajzánkodás is megengedett a farsangban <span class=• Fotó: Haáz Vince">
A pajzánkodás is megengedett a farsangban Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
<span class=• Fotó: Haáz Vince">
Fotó: Haáz Vince
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS