Kibéd, ahol farsangkor nem temetik el a telet, inkább lakodalomba hívják a népet

Már délelőtt 10 órakor elindultak a Szépek menyasszonyaikkal, vőfélyeikkel, huszárjaikkal, koldusaikkal és ostorosaikkal, hogy délutánig bejárják a falu összes utcáját, minden házba bemenjenek, ahol tárt kapuval várják őket, mókázzanak, pajzánkodjanak – mert az is megengedett ilyenkor.

Ostorcsattogtatás, kiabálás, nevetés hangja után nem volt nehéz megtalálni a menetet, amint éppen a templomtól távolodtak Kibéd Rétfalva nevet viselő részébe. A színes, hangos, vidám álarcos menetet a fiatalok, gyerekek kísérték.

Az ilyenkor szokásos farsangi fánk, pogácsa, szendvics, sütemény sehonnan sem hiányzott. 

A csapatot számos fotós követte, érdeklődők, akik első alkalommal jártak ott, vagy örökös visszatérők, akik szerint ezt nem lehet megunni. Barabás László néprajzkutató évtizedek óta kijár a kibédi farsangi lakodalmasra, ahol Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója házigazdaként és a fiatalok által szervezett mulatság koordinátoraként, fényképezőgéppel a kezében kíséri a látványos felvonulást.

– magyarázza. 

„Kibédi vagyok, tehát már kisgyerekként részt vettem a farsangban, kísértem a nagyokat, majd mikor eljött az idő, én is beöltöztem” – meséli Barabási Attila. Ugyanis szigorú szabálya van annak, hogy kik öltözhetnek be, kik játszhatják a különböző szerepeket – hívja fel a figyelmet Barabás László.

„Akárcsak Shakespeare korában” – tette hozzá a néprajzkutató.

A hagyomány szerint az vehetett részt, és ez többnyire most is így van, aki már konfirmált és addig, amíg besorozták katonának. A 15-16-17 évesek Szépeknek öltözhettek, vagyis vőlegénynek. A szabály szerint legalább kétszer kellett Szépnek öltözni és csak utána következhetett a legjobban vágyott szerepkör, a koldusé, vagy az ostorosé. A Szépeknek passzív a szerepkörük, az ostorosok, – a legénység krémje, a legmagasabb szint, – a legérdekesebb.

De lehet több is, akár 10-12 ostoros is, sőt létezik az úgynevezett lógó ostoros, aki nincs beosztva senki mellé, szabadon jöhet-mehet a menetben.

A kibédi farsangi szokásokról tanúskodnak azok a jegyzőkönyvek, amelyek leírják, hogy a nappali farsangot az esti farsang követte – magyarázta Barabási Attila, aki elmondta, azt nem tudja, milyen maskarába öltöztek akkoriban, 100 évvel ezelőtt, vagy milyen álarcot viseltek, fényképfelvételek is csak jóval későbbről, az 1960-as évek végéről maradtak fent.

– mondja Barabás László érdeklődésünkre. Töretlenül járják azóta is, természetesen kisebb hullámhegyek voltak időközben, de most megint azt a korszakot éljük, amikor egyre nagyobb az érdeklődés, sokan beöltöznek és sokan kísérik a jelmezeseket és sokkal több házba beengedik őket. A szereplők is jobban beleélik magukat a játékba, de a kísérőik is erre ösztönzik őket.

– figyelmeztet Barabási Attila, aki miután megkonfirmált, kétszer öltözött be Szépnek, de mivel korán nősült, még mielőtt katonának sorozhatták volna, alig 18 évesen, az ostoros szerepébe már nem bújhatott, ugyanis

Mivel ma már nincs kötelező katonaság, a résztvevők korhatára is kissé tágult. A nyolcadikos gyerekek is részt vehetnek, illetve azok a fiatalok is, akik túllépték a katonakort, vagyis 20-21 évesek.

A reggeltől estig tartó utcaszínház a helyi művelődési otthonban teljesedett ki, ahol a Maros Művészegyüttes folklórelőadását tekintették meg a kibédiek, majd farsangi bállal folytatják hajnalig a mulatságot.