Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A megnövekedett energiaárak és a drágulás hatásai miatt annyira kiszámíthatatlanná vált a vállalkozások jövője, hogy sok cég esetében a tél átvészelése is bizonytalanná vált. Borús képet festett a közeljövőről lapunknak a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint az energiaár-növekedés okozta problémák jó részével még csak ezután szembesülnek a vállalkozások.
2022. november 05., 13:162022. november 05., 13:16
2022. november 05., 13:212022. november 05., 13:21
Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt nagyon nehéz tél elé néznek a vállalkozások,
– mondta el lapunknak Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány már belengette, hogy a közalkalmazottak esetében béremelést fog jóváhagyni, várhatóan a nyugdíjakat is megemelik, de komoly többletkiadást jelent az államnak az energiaár-plafon fenntartása is, és Balási Csaba szerint nem tudni, hogy ezeket a többletkiadásokat miből akarják kigazdálkodni, hiszen
„Minden olyan ágazat, ahol termelnek és ahol energiát használnak, óriási problémákkal küszködik, és ezek a problémák még csak ezután fognak csúcsosodni. Teljes a káosz, nincs kiszámíthatóság, az inflációs ráta folyamatos emelkedése, az állandó árnövekedés egy pokoli harcot jelent a vállalkozások számára. Láthatjuk, hogy sorra jelentik be a bezárásokat olyan gyárak esetében, ahol folyamatosan szükség van a gázra és a villamosenergiára, és Európa-szerte is ez tapasztalható.
– sorolta az aggasztó tényezőket a megyei iparkamara elnöke. Hozzáfűzte, többnyire kisvállalkozásokról van szó, lévén, hogy Hargita megyében a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, gyakorlatilag ezek biztosítanak megélhetést a Hargita megyei lakosság jó része számára.
A bezárás veszélye többségében éppen azokat a cégeket fenyegeti, amelyek termelnek, és ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a reális hozzáadott értéket a termelést végző vállalatok adják, és ha ez lecsökken vagy megszűnik, az újabb, súlyos problémát generál – mutatott rá Balási Csaba.
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak, ugyanis a faiparban rengeteg energiára van szükség a termeléshez. Ezeknél a vállalkozásoknál
amint nem tudják a kiadások értékét megtermelni, sorra kell majd olyan intézkedésekhez folyamodjanak a vállalkozók, amelyek költséghatékonnyá tehetik a céget – magyarázta a kereskedelmi és iparkamara vezetője.
„Több töréspont is van. A vállalkozás mindaddig megtartja a szakképzett munkaerőt, amíg pluszjövedelmet tud megvalósítani és a képzett alkalmazottaiknak megélhetést tud biztosítani. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor az dominószerű hatást indíthat el. Kérdés, hogy amikor már nem tud termelni, akkor mit kezd a termelőeszközeivel, az épülettel – fizeti tovább az ingatlanadót, a megemelt adókat? Sajnos olyan helyzet is előállhat, hogy meg kell fontolják az ingatlan- és cégfelszámolás lehetőségét is. Aki a pénzügyi eredményeit naprakészen követi, az pontosan tudja, hogy miként áll” – fűzte hozzá.
Balási Csaba kérdésünkre elmondta, nincsenek hivatalos adatok a Hargita megyei vállalkozások átlagos profitcsökkenéséről, de a csökkenés egyértelműen jellemző. A költségek növekedéséről szóló számításokhoz pedig jó alapot adhat az, hogy az energiárak megháromszorozódtak január óta, és hogy ezek a költségek beépülnek a késztermékek áraiba, amelyeknek átlagban a harminc százalékát teszik ki.
Ezzel kapcsolatban a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arra is kitért, hogy állami energiaár-kedvezményben csak a kis- és középvállalkozások részesülnek – de még ez sem elegendő az áremelkedés okozta gondok áthidalására –, a nagyvállalatoknak viszont nem jár a kedvezmény, ezért az iparkamarák közös közleményt adtak ki a közelmúltban, amelyben kérik, hogy az állam terjessze ki az árplafont nagyvállalatokra is.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
1 hozzászólás