
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A megnövekedett energiaárak és a drágulás hatásai miatt annyira kiszámíthatatlanná vált a vállalkozások jövője, hogy sok cég esetében a tél átvészelése is bizonytalanná vált. Borús képet festett a közeljövőről lapunknak a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint az energiaár-növekedés okozta problémák jó részével még csak ezután szembesülnek a vállalkozások.
2022. november 05., 13:162022. november 05., 13:16
2022. november 05., 13:212022. november 05., 13:21
Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt nagyon nehéz tél elé néznek a vállalkozások,
– mondta el lapunknak Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány már belengette, hogy a közalkalmazottak esetében béremelést fog jóváhagyni, várhatóan a nyugdíjakat is megemelik, de komoly többletkiadást jelent az államnak az energiaár-plafon fenntartása is, és Balási Csaba szerint nem tudni, hogy ezeket a többletkiadásokat miből akarják kigazdálkodni, hiszen
„Minden olyan ágazat, ahol termelnek és ahol energiát használnak, óriási problémákkal küszködik, és ezek a problémák még csak ezután fognak csúcsosodni. Teljes a káosz, nincs kiszámíthatóság, az inflációs ráta folyamatos emelkedése, az állandó árnövekedés egy pokoli harcot jelent a vállalkozások számára. Láthatjuk, hogy sorra jelentik be a bezárásokat olyan gyárak esetében, ahol folyamatosan szükség van a gázra és a villamosenergiára, és Európa-szerte is ez tapasztalható.
– sorolta az aggasztó tényezőket a megyei iparkamara elnöke. Hozzáfűzte, többnyire kisvállalkozásokról van szó, lévén, hogy Hargita megyében a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, gyakorlatilag ezek biztosítanak megélhetést a Hargita megyei lakosság jó része számára.
A bezárás veszélye többségében éppen azokat a cégeket fenyegeti, amelyek termelnek, és ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a reális hozzáadott értéket a termelést végző vállalatok adják, és ha ez lecsökken vagy megszűnik, az újabb, súlyos problémát generál – mutatott rá Balási Csaba.
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak, ugyanis a faiparban rengeteg energiára van szükség a termeléshez. Ezeknél a vállalkozásoknál
amint nem tudják a kiadások értékét megtermelni, sorra kell majd olyan intézkedésekhez folyamodjanak a vállalkozók, amelyek költséghatékonnyá tehetik a céget – magyarázta a kereskedelmi és iparkamara vezetője.
„Több töréspont is van. A vállalkozás mindaddig megtartja a szakképzett munkaerőt, amíg pluszjövedelmet tud megvalósítani és a képzett alkalmazottaiknak megélhetést tud biztosítani. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor az dominószerű hatást indíthat el. Kérdés, hogy amikor már nem tud termelni, akkor mit kezd a termelőeszközeivel, az épülettel – fizeti tovább az ingatlanadót, a megemelt adókat? Sajnos olyan helyzet is előállhat, hogy meg kell fontolják az ingatlan- és cégfelszámolás lehetőségét is. Aki a pénzügyi eredményeit naprakészen követi, az pontosan tudja, hogy miként áll” – fűzte hozzá.
Balási Csaba kérdésünkre elmondta, nincsenek hivatalos adatok a Hargita megyei vállalkozások átlagos profitcsökkenéséről, de a csökkenés egyértelműen jellemző. A költségek növekedéséről szóló számításokhoz pedig jó alapot adhat az, hogy az energiárak megháromszorozódtak január óta, és hogy ezek a költségek beépülnek a késztermékek áraiba, amelyeknek átlagban a harminc százalékát teszik ki.
Ezzel kapcsolatban a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arra is kitért, hogy állami energiaár-kedvezményben csak a kis- és középvállalkozások részesülnek – de még ez sem elegendő az áremelkedés okozta gondok áthidalására –, a nagyvállalatoknak viszont nem jár a kedvezmény, ezért az iparkamarák közös közleményt adtak ki a közelmúltban, amelyben kérik, hogy az állam terjessze ki az árplafont nagyvállalatokra is.
Nicușor Dan vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy Geran-2 típusú orosz drón zuhant le péntek hajnalban Galacon.
Sok, a közelmúltban megjelent videójátékot kenterbe ver a tíz éve megjelent Uncharted: The Thief’s End. A Naughty Dog egyik zászlóshajója a mai napig elképesztő élmény, amihez azóta sem készült folytatás. Visszatekintő.
A Tábor, a Szarkakő és a Béke utcák esővíz-elvezető rendszerében is hasonló szennyeződéseket találtak, mint ami vasárnap délután megjelent a Nagy-Küküllőben – tájékoztat a székelyudvarhelyi helyi rendőrség.
Nicușor Dan román államfő szombaton azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy egy Geran-2 típusú orosz drón csapódott be pénteken a galaci tömbházba, amely az ukrán Reni kikötő elleni támadással összefüggő incidens nyomán jutott Románia területére.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Jim Risch republikánus szenátor elítélte szombaton Oroszországot, amiért „felelőtlenül megsértette Románia légterét”.
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
Habos, fehéres szennyeződést jelent meg vasárnap délután a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi városi parkhoz közeli szakaszán – a helyi rendőrség vizsgálódik az ügyben.
Először szerveztek gyerek- és családnapot vasárnap Nagygalambfalván, amit egyebek mellett egy új játszótér és egy lépcsős vízesés felavatásával ünnepeltek meg. A sátrak között sétálva mindenki kedvére nassolhatott és programokból sem volt hiány.
A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat, az új termékek népszerűsége a fiatalok körében pedig különösen aggasztó.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
1 hozzászólás