
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A megnövekedett energiaárak és a drágulás hatásai miatt annyira kiszámíthatatlanná vált a vállalkozások jövője, hogy sok cég esetében a tél átvészelése is bizonytalanná vált. Borús képet festett a közeljövőről lapunknak a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint az energiaár-növekedés okozta problémák jó részével még csak ezután szembesülnek a vállalkozások.
2022. november 05., 13:162022. november 05., 13:16
2022. november 05., 13:212022. november 05., 13:21
Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt nagyon nehéz tél elé néznek a vállalkozások,
– mondta el lapunknak Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány már belengette, hogy a közalkalmazottak esetében béremelést fog jóváhagyni, várhatóan a nyugdíjakat is megemelik, de komoly többletkiadást jelent az államnak az energiaár-plafon fenntartása is, és Balási Csaba szerint nem tudni, hogy ezeket a többletkiadásokat miből akarják kigazdálkodni, hiszen
„Minden olyan ágazat, ahol termelnek és ahol energiát használnak, óriási problémákkal küszködik, és ezek a problémák még csak ezután fognak csúcsosodni. Teljes a káosz, nincs kiszámíthatóság, az inflációs ráta folyamatos emelkedése, az állandó árnövekedés egy pokoli harcot jelent a vállalkozások számára. Láthatjuk, hogy sorra jelentik be a bezárásokat olyan gyárak esetében, ahol folyamatosan szükség van a gázra és a villamosenergiára, és Európa-szerte is ez tapasztalható.
– sorolta az aggasztó tényezőket a megyei iparkamara elnöke. Hozzáfűzte, többnyire kisvállalkozásokról van szó, lévén, hogy Hargita megyében a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, gyakorlatilag ezek biztosítanak megélhetést a Hargita megyei lakosság jó része számára.
A bezárás veszélye többségében éppen azokat a cégeket fenyegeti, amelyek termelnek, és ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a reális hozzáadott értéket a termelést végző vállalatok adják, és ha ez lecsökken vagy megszűnik, az újabb, súlyos problémát generál – mutatott rá Balási Csaba.
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak, ugyanis a faiparban rengeteg energiára van szükség a termeléshez. Ezeknél a vállalkozásoknál
amint nem tudják a kiadások értékét megtermelni, sorra kell majd olyan intézkedésekhez folyamodjanak a vállalkozók, amelyek költséghatékonnyá tehetik a céget – magyarázta a kereskedelmi és iparkamara vezetője.
„Több töréspont is van. A vállalkozás mindaddig megtartja a szakképzett munkaerőt, amíg pluszjövedelmet tud megvalósítani és a képzett alkalmazottaiknak megélhetést tud biztosítani. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor az dominószerű hatást indíthat el. Kérdés, hogy amikor már nem tud termelni, akkor mit kezd a termelőeszközeivel, az épülettel – fizeti tovább az ingatlanadót, a megemelt adókat? Sajnos olyan helyzet is előállhat, hogy meg kell fontolják az ingatlan- és cégfelszámolás lehetőségét is. Aki a pénzügyi eredményeit naprakészen követi, az pontosan tudja, hogy miként áll” – fűzte hozzá.
Balási Csaba kérdésünkre elmondta, nincsenek hivatalos adatok a Hargita megyei vállalkozások átlagos profitcsökkenéséről, de a csökkenés egyértelműen jellemző. A költségek növekedéséről szóló számításokhoz pedig jó alapot adhat az, hogy az energiárak megháromszorozódtak január óta, és hogy ezek a költségek beépülnek a késztermékek áraiba, amelyeknek átlagban a harminc százalékát teszik ki.
Ezzel kapcsolatban a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arra is kitért, hogy állami energiaár-kedvezményben csak a kis- és középvállalkozások részesülnek – de még ez sem elegendő az áremelkedés okozta gondok áthidalására –, a nagyvállalatoknak viszont nem jár a kedvezmény, ezért az iparkamarák közös közleményt adtak ki a közelmúltban, amelyben kérik, hogy az állam terjessze ki az árplafont nagyvállalatokra is.
A bukaresti törvényszék három bíróból álló testülete hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését az ellen, hogy bíróság elé kell állnia legionárius propaganda vádja miatt. A bíróság úgy döntött, hogy a per elsőfokú tárgyalása elkezdődik.
Lentről jövünk fölfelé, ahogy haladunk előre ezen a héten, aztán megint visszaesünk. Közzétette hétfőn a február 9–22. időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A házasság és a család nem csupán magánügy, hanem a társadalom és a nemzet jövőjének alapja – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára A hűség szabadsága konferencián.
Románia délkelet-európai viszonylatban az első helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a Glovo futárszolgálat.
Senki számára nem újdonság, hogy Románia lakosságával párhuzamosan Székelyföld, ezen belül Kovászna megye népessége is folyamatosan apad. Ám ha csak az utóbbi tíz évet vesszük figyelembe, az itteni csökkenés mértéke az országos átlagot is meghaladja.
Fagyos időre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat. Hargita és Kovászna megyében is lehűl az idő.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A gyalui víztározóba esett férfit keresnek a búvárok – közölte hétfő reggel a Kolozs megyei katasztrófavédelem.
Könnyed, vicces, kisebb téteket felvonultató westerosi történtet adaptált a képernyőre az HBO George R. R. Martin egyik „mellékregényéből”, a Hét királyság lovagjából. Ajánló.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona december végén 201,6 milliárd lej volt, 34 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
1 hozzászólás