
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A megnövekedett energiaárak és a drágulás hatásai miatt annyira kiszámíthatatlanná vált a vállalkozások jövője, hogy sok cég esetében a tél átvészelése is bizonytalanná vált. Borús képet festett a közeljövőről lapunknak a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint az energiaár-növekedés okozta problémák jó részével még csak ezután szembesülnek a vállalkozások.
2022. november 05., 13:162022. november 05., 13:16
2022. november 05., 13:212022. november 05., 13:21
Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt nagyon nehéz tél elé néznek a vállalkozások,
– mondta el lapunknak Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány már belengette, hogy a közalkalmazottak esetében béremelést fog jóváhagyni, várhatóan a nyugdíjakat is megemelik, de komoly többletkiadást jelent az államnak az energiaár-plafon fenntartása is, és Balási Csaba szerint nem tudni, hogy ezeket a többletkiadásokat miből akarják kigazdálkodni, hiszen
„Minden olyan ágazat, ahol termelnek és ahol energiát használnak, óriási problémákkal küszködik, és ezek a problémák még csak ezután fognak csúcsosodni. Teljes a káosz, nincs kiszámíthatóság, az inflációs ráta folyamatos emelkedése, az állandó árnövekedés egy pokoli harcot jelent a vállalkozások számára. Láthatjuk, hogy sorra jelentik be a bezárásokat olyan gyárak esetében, ahol folyamatosan szükség van a gázra és a villamosenergiára, és Európa-szerte is ez tapasztalható.
– sorolta az aggasztó tényezőket a megyei iparkamara elnöke. Hozzáfűzte, többnyire kisvállalkozásokról van szó, lévén, hogy Hargita megyében a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, gyakorlatilag ezek biztosítanak megélhetést a Hargita megyei lakosság jó része számára.
A bezárás veszélye többségében éppen azokat a cégeket fenyegeti, amelyek termelnek, és ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a reális hozzáadott értéket a termelést végző vállalatok adják, és ha ez lecsökken vagy megszűnik, az újabb, súlyos problémát generál – mutatott rá Balási Csaba.
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak, ugyanis a faiparban rengeteg energiára van szükség a termeléshez. Ezeknél a vállalkozásoknál
amint nem tudják a kiadások értékét megtermelni, sorra kell majd olyan intézkedésekhez folyamodjanak a vállalkozók, amelyek költséghatékonnyá tehetik a céget – magyarázta a kereskedelmi és iparkamara vezetője.
„Több töréspont is van. A vállalkozás mindaddig megtartja a szakképzett munkaerőt, amíg pluszjövedelmet tud megvalósítani és a képzett alkalmazottaiknak megélhetést tud biztosítani. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor az dominószerű hatást indíthat el. Kérdés, hogy amikor már nem tud termelni, akkor mit kezd a termelőeszközeivel, az épülettel – fizeti tovább az ingatlanadót, a megemelt adókat? Sajnos olyan helyzet is előállhat, hogy meg kell fontolják az ingatlan- és cégfelszámolás lehetőségét is. Aki a pénzügyi eredményeit naprakészen követi, az pontosan tudja, hogy miként áll” – fűzte hozzá.
Balási Csaba kérdésünkre elmondta, nincsenek hivatalos adatok a Hargita megyei vállalkozások átlagos profitcsökkenéséről, de a csökkenés egyértelműen jellemző. A költségek növekedéséről szóló számításokhoz pedig jó alapot adhat az, hogy az energiárak megháromszorozódtak január óta, és hogy ezek a költségek beépülnek a késztermékek áraiba, amelyeknek átlagban a harminc százalékát teszik ki.
Ezzel kapcsolatban a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arra is kitért, hogy állami energiaár-kedvezményben csak a kis- és középvállalkozások részesülnek – de még ez sem elegendő az áremelkedés okozta gondok áthidalására –, a nagyvállalatoknak viszont nem jár a kedvezmény, ezért az iparkamarák közös közleményt adtak ki a közelmúltban, amelyben kérik, hogy az állam terjessze ki az árplafont nagyvállalatokra is.
Nicușor Dan román államfő szeptember 20. és 23. között több megbeszélésen és rendezvényen vesz részt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének New Yorkban szervezett közgyűlésének keretében – közölte az államelnöki hivatal.
Másodpercenként 1650 köbméterre emelkedik a Duna vízhozama a jövő héten az országba való belépési pontnál, Báziásnál, és ezzel még mindig jóval a szeptemberi 3800 köbméteres sokéves átlag alatt marad.
A szeptember 11-17. közötti időszakban összesen 19 európai elfogatóparancsot hajtott végre az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kút ásása közben találtak egy feltételezett lőszert szombaton a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonimpéren. A helyszínre kiszálló tűzszerészek egy második világháborúból származó támadó kézigránátot azonosítottak.
Közel 3000 szabálysértési bírságot róttak ki ezen a héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során.
A Fekete-tengerben, a Chituc homokpadtól mintegy 50 tengeri mérföldre keletre talált dróndarabot ártalmatlanítottak vasárnap reggel – közölte a védelmi minisztérium.
Tűz ütött ki vasárnap egy segesvári, idősek gondozására szolgáló szociális központban. Az épületben negyvenen tartózkodtak, három embert a tűzoltók menekítettek ki.
Három maroshévízi férfit vettek 24 órára őrizetbe, miután a gyanú szerint egy helyi szórakozóhelyen biztonsági őrökre támadtak, majd több berendezési tárgyat is megrongáltak. A rendbontás az utcán is folytatódott.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök bejelentette, hogy folytatni kívánja Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő politikáját a források helyes kezelésében és a korrupció elleni küzdelemben.
0,67 milligramm/liter alkoholt mutatott ki a szonda annak a 33 éves nőnek a leheletében, akit szombat hajnalban igazoltattak a csíkszeredai rendőrök.
1 hozzászólás