
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A megnövekedett energiaárak és a drágulás hatásai miatt annyira kiszámíthatatlanná vált a vállalkozások jövője, hogy sok cég esetében a tél átvészelése is bizonytalanná vált. Borús képet festett a közeljövőről lapunknak a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint az energiaár-növekedés okozta problémák jó részével még csak ezután szembesülnek a vállalkozások.
2022. november 05., 13:162022. november 05., 13:16
2022. november 05., 13:212022. november 05., 13:21
Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt nagyon nehéz tél elé néznek a vállalkozások,
– mondta el lapunknak Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány már belengette, hogy a közalkalmazottak esetében béremelést fog jóváhagyni, várhatóan a nyugdíjakat is megemelik, de komoly többletkiadást jelent az államnak az energiaár-plafon fenntartása is, és Balási Csaba szerint nem tudni, hogy ezeket a többletkiadásokat miből akarják kigazdálkodni, hiszen
„Minden olyan ágazat, ahol termelnek és ahol energiát használnak, óriási problémákkal küszködik, és ezek a problémák még csak ezután fognak csúcsosodni. Teljes a káosz, nincs kiszámíthatóság, az inflációs ráta folyamatos emelkedése, az állandó árnövekedés egy pokoli harcot jelent a vállalkozások számára. Láthatjuk, hogy sorra jelentik be a bezárásokat olyan gyárak esetében, ahol folyamatosan szükség van a gázra és a villamosenergiára, és Európa-szerte is ez tapasztalható.
– sorolta az aggasztó tényezőket a megyei iparkamara elnöke. Hozzáfűzte, többnyire kisvállalkozásokról van szó, lévén, hogy Hargita megyében a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, gyakorlatilag ezek biztosítanak megélhetést a Hargita megyei lakosság jó része számára.
A bezárás veszélye többségében éppen azokat a cégeket fenyegeti, amelyek termelnek, és ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a reális hozzáadott értéket a termelést végző vállalatok adják, és ha ez lecsökken vagy megszűnik, az újabb, súlyos problémát generál – mutatott rá Balási Csaba.
Hargita megyében a faipar húzóágazatnak számít, és éppen ez az egyike a gazdasági problémák által leginkább sújtott iparágnak, ugyanis a faiparban rengeteg energiára van szükség a termeléshez. Ezeknél a vállalkozásoknál
amint nem tudják a kiadások értékét megtermelni, sorra kell majd olyan intézkedésekhez folyamodjanak a vállalkozók, amelyek költséghatékonnyá tehetik a céget – magyarázta a kereskedelmi és iparkamara vezetője.
„Több töréspont is van. A vállalkozás mindaddig megtartja a szakképzett munkaerőt, amíg pluszjövedelmet tud megvalósítani és a képzett alkalmazottaiknak megélhetést tud biztosítani. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor az dominószerű hatást indíthat el. Kérdés, hogy amikor már nem tud termelni, akkor mit kezd a termelőeszközeivel, az épülettel – fizeti tovább az ingatlanadót, a megemelt adókat? Sajnos olyan helyzet is előállhat, hogy meg kell fontolják az ingatlan- és cégfelszámolás lehetőségét is. Aki a pénzügyi eredményeit naprakészen követi, az pontosan tudja, hogy miként áll” – fűzte hozzá.
Balási Csaba kérdésünkre elmondta, nincsenek hivatalos adatok a Hargita megyei vállalkozások átlagos profitcsökkenéséről, de a csökkenés egyértelműen jellemző. A költségek növekedéséről szóló számításokhoz pedig jó alapot adhat az, hogy az energiárak megháromszorozódtak január óta, és hogy ezek a költségek beépülnek a késztermékek áraiba, amelyeknek átlagban a harminc százalékát teszik ki.
Ezzel kapcsolatban a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arra is kitért, hogy állami energiaár-kedvezményben csak a kis- és középvállalkozások részesülnek – de még ez sem elegendő az áremelkedés okozta gondok áthidalására –, a nagyvállalatoknak viszont nem jár a kedvezmény, ezért az iparkamarák közös közleményt adtak ki a közelmúltban, amelyben kérik, hogy az állam terjessze ki az árplafont nagyvállalatokra is.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
1 hozzászólás