
Egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre
Fotó: Barabás Ákos
Két és félszeresére nőtt a medvék által okozott, bejelentett vadkárok száma a kilövési kvóták eltörlése, azaz a medvevadászat teljes betiltása óta Hargita megyében. A statisztikában egy különös, ritmikus hullámzás is megfigyelhető: egyik évben megnő a károk száma, a következőben viszont csökken.
2019. november 24., 12:002019. november 24., 12:00
A károk megsokasodása nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentősen megnőtt a medveállomány – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A károkozó medvék egy kis részét képezik a populációnak, és kevés egyed is képes sok kárt okozni – mondta a statisztikai adatokkal kapcsolatban Domokos László József, aki szerint ezért nem hozható egyenes összefüggésbe a károk jelentős emelkedése a medveállomány esetleges növekedésével.
A medvekilövési kvótát 2016 októberében törölte el a környezetvédelmi tárca. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által készített összesítés szerint abban az évben 124, medvék által okozott kárt jelentettek be Hargita megyében. Ehhez képest idén, több mint egy hónappal az év vége előtt már 310 kárról készült felmérés.
A jelenség oka nem ismert – mondta el portálunknak Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa –, ők maguk sem tudják rá a magyarázatot. Feltételezése szerint azonban az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a gazdaságokban.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot öltek meg Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
A statisztika szerint 2013-ban megyeszerte 104 kárt jelentettek a gazdák, ez viszonylag alacsony szám az átlaghoz képest. A következő évben, 2014-ben 179-re nőtt a bejelentések száma, 2015-ben viszont újra lecsökkent 101-re, majd 2016-ban ismét több volt, összesen 124.
A kilövési kvóták eltörlése után sem szűnt meg a hullámzás, a változás mindössze annyi, hogy lényegesen megnőtt a medvék által okozott, bejelentett károk száma, de ezekben is észlelhető az évenkénti ingadozás. 2017-ben 280-ra nőtt a bejelentések száma, 2018-ban viszont már majdnem százzal kevesebb, összesen 181 káreset került feljegyzésre.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, többnyire teheneket, néhány esetben lovakat, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot, például szárnyasokat, nyulakat öltek meg, emellett összetörtek 77 méhkaptárt, továbbá károkat okoztak 236 hektárnyi kukorica-, búza-, illetve más gabonatáblában és 78 hektárnyi gyümölcsösben.
A kártérítések kifizetését illetően nem sok változás történt az elmúlt években. Úgy tűnik, az erdőőrség brassói területi központjában már gyorsabban bírálják el a kártérítési kérelmeket, mint korábban, de a károsultaknak továbbra is hónapokat kell várniuk a pénzre – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. A majdani károsultaknak ez ugyan nem jelent vigaszt, de ha az elmúlt évekre jellemző dinamika érvényesül a következő évben is, akkor 2020-ban csökkenni fog a medvék által okozott károk száma az idei adathoz képest.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás