
Egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre
Fotó: Barabás Ákos
Két és félszeresére nőtt a medvék által okozott, bejelentett vadkárok száma a kilövési kvóták eltörlése, azaz a medvevadászat teljes betiltása óta Hargita megyében. A statisztikában egy különös, ritmikus hullámzás is megfigyelhető: egyik évben megnő a károk száma, a következőben viszont csökken.
2019. november 24., 12:002019. november 24., 12:00
A károk megsokasodása nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentősen megnőtt a medveállomány – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A károkozó medvék egy kis részét képezik a populációnak, és kevés egyed is képes sok kárt okozni – mondta a statisztikai adatokkal kapcsolatban Domokos László József, aki szerint ezért nem hozható egyenes összefüggésbe a károk jelentős emelkedése a medveállomány esetleges növekedésével.
A medvekilövési kvótát 2016 októberében törölte el a környezetvédelmi tárca. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által készített összesítés szerint abban az évben 124, medvék által okozott kárt jelentettek be Hargita megyében. Ehhez képest idén, több mint egy hónappal az év vége előtt már 310 kárról készült felmérés.
A jelenség oka nem ismert – mondta el portálunknak Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa –, ők maguk sem tudják rá a magyarázatot. Feltételezése szerint azonban az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a gazdaságokban.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot öltek meg Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
A statisztika szerint 2013-ban megyeszerte 104 kárt jelentettek a gazdák, ez viszonylag alacsony szám az átlaghoz képest. A következő évben, 2014-ben 179-re nőtt a bejelentések száma, 2015-ben viszont újra lecsökkent 101-re, majd 2016-ban ismét több volt, összesen 124.
A kilövési kvóták eltörlése után sem szűnt meg a hullámzás, a változás mindössze annyi, hogy lényegesen megnőtt a medvék által okozott, bejelentett károk száma, de ezekben is észlelhető az évenkénti ingadozás. 2017-ben 280-ra nőtt a bejelentések száma, 2018-ban viszont már majdnem százzal kevesebb, összesen 181 káreset került feljegyzésre.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, többnyire teheneket, néhány esetben lovakat, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot, például szárnyasokat, nyulakat öltek meg, emellett összetörtek 77 méhkaptárt, továbbá károkat okoztak 236 hektárnyi kukorica-, búza-, illetve más gabonatáblában és 78 hektárnyi gyümölcsösben.
A kártérítések kifizetését illetően nem sok változás történt az elmúlt években. Úgy tűnik, az erdőőrség brassói területi központjában már gyorsabban bírálják el a kártérítési kérelmeket, mint korábban, de a károsultaknak továbbra is hónapokat kell várniuk a pénzre – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. A majdani károsultaknak ez ugyan nem jelent vigaszt, de ha az elmúlt évekre jellemző dinamika érvényesül a következő évben is, akkor 2020-ban csökkenni fog a medvék által okozott károk száma az idei adathoz képest.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás