Kétévente felerősödik a „medvejárás”
Egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre
Fotó: Barabás Ákos
Két és félszeresére nőtt a medvék által okozott, bejelentett vadkárok száma a kilövési kvóták eltörlése, azaz a medvevadászat teljes betiltása óta Hargita megyében. A statisztikában egy különös, ritmikus hullámzás is megfigyelhető: egyik évben megnő a károk száma, a következőben viszont csökken.
Széchely István
2019. november 24., 12:002019. november 24., 12:00
A károk megsokasodása nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentősen megnőtt a medveállomány – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A károkozó medvék egy kis részét képezik a populációnak, és kevés egyed is képes sok kárt okozni – mondta a statisztikai adatokkal kapcsolatban Domokos László József, aki szerint ezért nem hozható egyenes összefüggésbe a károk jelentős emelkedése a medveállomány esetleges növekedésével.
A medvekilövési kvótát 2016 októberében törölte el a környezetvédelmi tárca. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által készített összesítés szerint abban az évben 124, medvék által okozott kárt jelentettek be Hargita megyében. Ehhez képest idén, több mint egy hónappal az év vége előtt már 310 kárról készült felmérés.
A jelenség oka nem ismert – mondta el portálunknak Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa –, ők maguk sem tudják rá a magyarázatot. Feltételezése szerint azonban az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a gazdaságokban.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot öltek meg Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
A statisztika szerint 2013-ban megyeszerte 104 kárt jelentettek a gazdák, ez viszonylag alacsony szám az átlaghoz képest. A következő évben, 2014-ben 179-re nőtt a bejelentések száma, 2015-ben viszont újra lecsökkent 101-re, majd 2016-ban ismét több volt, összesen 124.
A kilövési kvóták eltörlése után sem szűnt meg a hullámzás, a változás mindössze annyi, hogy lényegesen megnőtt a medvék által okozott, bejelentett károk száma, de ezekben is észlelhető az évenkénti ingadozás. 2017-ben 280-ra nőtt a bejelentések száma, 2018-ban viszont már majdnem százzal kevesebb, összesen 181 káreset került feljegyzésre.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, többnyire teheneket, néhány esetben lovakat, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot, például szárnyasokat, nyulakat öltek meg, emellett összetörtek 77 méhkaptárt, továbbá károkat okoztak 236 hektárnyi kukorica-, búza-, illetve más gabonatáblában és 78 hektárnyi gyümölcsösben.
A kártérítések kifizetését illetően nem sok változás történt az elmúlt években. Úgy tűnik, az erdőőrség brassói területi központjában már gyorsabban bírálják el a kártérítési kérelmeket, mint korábban, de a károsultaknak továbbra is hónapokat kell várniuk a pénzre – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. A majdani károsultaknak ez ugyan nem jelent vigaszt, de ha az elmúlt évekre jellemző dinamika érvényesül a következő évben is, akkor 2020-ban csökkenni fog a medvék által okozott károk száma az idei adathoz képest.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sűrű havazás a Kalondán, nehézkes a közlekedés
Aki már lecserélte a téli gumiabroncsokat, az ne induljon el a 13A jelzésű országút Farkaslaka és Korond közötti szakaszán, a Kalondán keresztül.
Sűrű havazás a Kalondán, nehézkes a közlekedés
A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell
Itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását – hangzott el a csütörtöki, sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetés alkalmával, amelyen Korzika képviselője, Jean-Félix Acquaviva is tiszteletét tette.
A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell
Nem csak a világnapon érdemes figyelnünk az épített örökségünkre
Műemléki vagy műemlékvédelmi világnap – bármelyik megnevezés helyes, a cél azonban nem más, mint megóvni a több százéves épített örökségeket. A mai nap arra hivatott, hogy erre emlékezzünk, az év többi napján pedig vigyázzunk rájuk.
Nem csak a világnapon érdemes figyelnünk az épített örökségünkre
Két autó ütközött Sáromberkén
Két autó ütközött csütörtök délután Sáromberkén, a balesetnek nincsenek súlyos sérültjei.
Két autó ütközött Sáromberkén
Lopással gyanúsított marosugrai férfiakat kapott el a rendőrség
A nyárádtői rendőrség lopással gyanúsított személyek otthonában tartott házkutatást csütörtökön, egy 26 éves férfit 24 órára őrizetbe vettek.
Lopással gyanúsított marosugrai férfiakat kapott el a rendőrség
Idén is kitakarítják a Maros-part egy szakaszát
Idén is megszervezi a Marosparti takarító akciót a Marosvásárhelyi Rádió partnereivel és önkéntesekkel közösen. Április 20-án, szombaton délelőtt a Hét fák és a szentkirályi gát közötti szakaszon tisztítják meg a folyó mindkét partját.
Idén is kitakarítják a Maros-part egy szakaszát
Mivel lehet csökkenteni az iskolaelhagyást? Sok pénzzel és elszántsággal
Az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalások részeként a román kormány az iskolaelhagyás mértékének csökkentésére is elkötelezte magát. 2023 elején uniós finanszírozásból rengeteg pénzt kipályáztattak azon iskoláknak.
Mivel lehet csökkenteni az iskolaelhagyást? Sok pénzzel és elszántsággal
Nagy szükség lenne fájdalomterápiás központok létrehozására
A lakosság húsz százalékának volt az elmúlt fél évben nagyobb és tartósabb fájdalma, és sokan szenvednek a krónikus, onkológiai betegségek szövődményeitől. Egy főorvos szerint minden egyetemi központban létre kellene hozni fájdalomterápiás központot.
Nagy szükség lenne fájdalomterápiás központok létrehozására
Folytatjuk az ivóvíz és csatornahálózat fejlesztését Maros megyében
A mai kornak megfelelő életkörülményeket teremtünk közösségeink számára.
Folytatjuk az ivóvíz és csatornahálózat fejlesztését Maros megyében
Ha háborút nem is, de egy csatát megnyertek a varjak ellen Kézdivásárhelyen
A fészkek folyamatos eltávolításával és lézerfénnyel próbálják elűzni a varjakat a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkból. Az önkormányzat erőfeszítései egyelőre sikeresnek tűnnek, tartós eredményről azonban csak a költési időszak végén lehet majd beszélni.
Ha háborút nem is, de egy csatát megnyertek a varjak ellen Kézdivásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás