
Egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre
Fotó: Barabás Ákos
Két és félszeresére nőtt a medvék által okozott, bejelentett vadkárok száma a kilövési kvóták eltörlése, azaz a medvevadászat teljes betiltása óta Hargita megyében. A statisztikában egy különös, ritmikus hullámzás is megfigyelhető: egyik évben megnő a károk száma, a következőben viszont csökken.
2019. november 24., 12:002019. november 24., 12:00
A károk megsokasodása nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentősen megnőtt a medveállomány – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A károkozó medvék egy kis részét képezik a populációnak, és kevés egyed is képes sok kárt okozni – mondta a statisztikai adatokkal kapcsolatban Domokos László József, aki szerint ezért nem hozható egyenes összefüggésbe a károk jelentős emelkedése a medveállomány esetleges növekedésével.
A medvekilövési kvótát 2016 októberében törölte el a környezetvédelmi tárca. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által készített összesítés szerint abban az évben 124, medvék által okozott kárt jelentettek be Hargita megyében. Ehhez képest idén, több mint egy hónappal az év vége előtt már 310 kárról készült felmérés.
A jelenség oka nem ismert – mondta el portálunknak Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa –, ők maguk sem tudják rá a magyarázatot. Feltételezése szerint azonban az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a gazdaságokban.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot öltek meg Hargita megyében
Fotó: Barabás Ákos
A statisztika szerint 2013-ban megyeszerte 104 kárt jelentettek a gazdák, ez viszonylag alacsony szám az átlaghoz képest. A következő évben, 2014-ben 179-re nőtt a bejelentések száma, 2015-ben viszont újra lecsökkent 101-re, majd 2016-ban ismét több volt, összesen 124.
A kilövési kvóták eltörlése után sem szűnt meg a hullámzás, a változás mindössze annyi, hogy lényegesen megnőtt a medvék által okozott, bejelentett károk száma, de ezekben is észlelhető az évenkénti ingadozás. 2017-ben 280-ra nőtt a bejelentések száma, 2018-ban viszont már majdnem százzal kevesebb, összesen 181 káreset került feljegyzésre.
A medvék idén 163 nagy termetű haszonállatot, többnyire teheneket, néhány esetben lovakat, valamint 138 juhot és kecskét, illetve 208 kisebb háziállatot, például szárnyasokat, nyulakat öltek meg, emellett összetörtek 77 méhkaptárt, továbbá károkat okoztak 236 hektárnyi kukorica-, búza-, illetve más gabonatáblában és 78 hektárnyi gyümölcsösben.
A kártérítések kifizetését illetően nem sok változás történt az elmúlt években. Úgy tűnik, az erdőőrség brassói területi központjában már gyorsabban bírálják el a kártérítési kérelmeket, mint korábban, de a károsultaknak továbbra is hónapokat kell várniuk a pénzre – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. A majdani károsultaknak ez ugyan nem jelent vigaszt, de ha az elmúlt évekre jellemző dinamika érvényesül a következő évben is, akkor 2020-ban csökkenni fog a medvék által okozott károk száma az idei adathoz képest.
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
1 hozzászólás