Két hónappal a csíksomlyói tűzvész után: mi lehet a jó megoldás?

Két hónappal a csíksomlyói tűzvész után: mi lehet a jó megoldás?

2021. január 7-én este a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában. Tűzvész után, beköltözés előtt

Fotó: Pinti Attila

Hiába telt el két hónap a csíksomlyói romatelepi tűzvész óta, azóta is homályos, hogy mi lehet a jó megoldás egy ilyen szerencsétlenség minél gyorsabb rendezésére. Mert ami egyeseknek elfogadható, azt mások zsigerből elutasítják.

Kozán István

2021. március 09., 15:282021. március 09., 15:28

A csíkszeredai városvezetésnek gyakran volt oka csuklani az elmúlt két hónapban, hiszen a közbeszédet gyakorlatilag letarolta a január 7-ei tűzvész utáni rendezés mikéntje. Na, de rögtön adódik a kérdés, hogy melyik városvezetésre gondolunk? A jelenlegire, tehát Korodi Attilára és újlendületes csapatára, amelynek púp a hátán ez a probléma, vagy esetleg Ráduly Róbert Kálmán volt polgármesterre és egykori hajrászereda mozgalmára, amely tizenhat év alatt nem nagyon foglalkozott a romakérdés megoldásával? Nyilván mindkettőre! De ne szaladjunk ennyire előre, maradjuk egy kicsit a január 7-ei esténél.

Azonnali döntések

Bombaként robbant a hír január hetedikén este: ég a somlyói romatelep, mindenki menekül, amerre csak lát.

korábban írtuk

Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná
Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.

Nem túlzás azt állítani, akkor óriási szerencse volt, hogy Korodi Attila polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök a városban tartózkodott, mert rögtön a helyszínre siettek és azonnali döntéseket kezdtek foganatosítani. Egy dolog azonban már akkor hiányzott: a helyi önkormányzat és a megyei tanács mellett nem tűnt fel sem a prefektus, sem a városban állomásozó hegyivadászok képviselője.

Pedig nem kérdés, hogy akkor és ott a kormánymegbízottnak az lett volna a feladata, hogy bejelentse: egyeztetett az illetékes állami intézményekkel, és perceken belül a helyszínre érkezik a katonaság a fűthető sátrakkal és több teherautónyi élelemmel (például konzervekkel).

Igen, ez lehetett volna az a bejelentés, amely hallatán mindenki számára világossá válik: ekkora bajban igenis lehet számítani a kormányra és a hadseregre. Ennek hiányában azonban valahogy nagyon egyoldalúra sikeredett az amúgy profi módon megszervezett mentés: a város azonnal megnyitotta az Erőss Zsolt Arénát, a lakosság pedig pillanatok alatt takarókkal és élelemmel halmozta el a több mint kétszázötven érintettet.

Sportcsarnok helyett bentlakások

Január hetedikén este, az akkor mindössze két hónapja hivatalban lévő polgármester kétséget kizáróan jól vizsgázott, hiszen rendkívül rövid idő alatt megoldást talált a károsultak pillanatnyi elhelyezésére. A hangsúly azonban a pillanatnyi jelzőn van, hiszen azt a polgármesternek is tudnia kellett (volna), hogy hosszabb ideig nem lehet egyetlen közösséget sem összezárni egy sportcsarnok előterébe, az ugyanis teljesen érthető módon feszültségekhez vezethet – mint ahogy többször meg is történt.

Jó, jó, de mit kellett volna tennie? – adódik azonnal a kérdés. Nyilván más helyszínekben is gondolkodni, olyanokban, ahová két nap múlva néhány családot külön-külön könnyedén elszállásolhatnak. Gondolhatunk többek között olyan iskolai bentlakásokra, amelyek a koronavírus-járvány miatt februárig – a második félév kezdetéig – üresen álltak. Magyar és román iskolai kollégiumokra egyaránt, hiszen

a bajban nincs nyelvi hovatartozás, csak megoldásra váró probléma létezik.

Egy ilyen lépéssel Korodi Attila fenntarthatta volna azt a látszatot is, hogy ura a helyzetnek, és képes gyorsan olyan megoldásokat találni, amivel megőrizheti, mi több, erősítheti a csíkszeredaiak bizalmát.

Alábbhagyott lendület

Korodi azonban nem tudott egyről a kettőre lépni, inkább szép lassan kompromisszumot kötött a közhangulattal. Legalábbis ezt érzékeltette az elszállásolással kapcsolatban hozott legtöbb döntésével. Többek között a zsögödfürdőiek által kezdeményezett lakossági fórumon elhangzottakkal (ahol bejelentette: az eredeti tervekkel ellentétben mégsem fogják Zsögödben elszállásolni a roma családokat) és a kormány által felajánlott konténerek leszállításának kérdésében (azt kérték ugyanis a kormánytól, ne szállítsák le mindaddig a lakhatásra alkalmas építményeket, amíg a város területet vásárol erre a célra).

korábban írtuk

Lakossági fórum: nem költöztetik Zsögödfürdőre a tűzkárosultak egy részét
Lakossági fórum: nem költöztetik Zsögödfürdőre a tűzkárosultak egy részét

Nagyon gyorsan elillant a január 7-én este tapasztalt közösségi összefogás: a csíksomlyói tűzvész után egy héttel már lakossági fórumon kellett csitítania a kedélyeket Csíkszereda polgármesterének és Hargita Megye Tanácsa elnökének.

Mindeközben fellélegezhetett az egész önkormányzat arra a hírre, hogy a 260 érintett több mint fele úgy döntött, néhány hétnyi összezártság után kiköltözik a sportcsarnokból és a régi nyomortelepen folyatja tovább megszokott életét. Így legalább csak 120 embert kell etetni – szusszanhatott fel a városháza. Hiába reménykedett tehát titokban valami nagyszerű megoldásban a nyomortelep környékén élő csíksomlyói többségi lakosság, gyorsan szembesülniük kellett azzal a makacs ténnyel, hogy mindössze két hetet tartott az a típusú nyugalom, amiben évtizedek óta nem volt részük.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Igen ám, de a visszaköltözés elfogadásával gyakorlatilag érvényét vesztette minden nagyívű mondat, ami az elmúlt hetekben arról szólt, hogy ez a szerencsétlenség arra az egyre jó volt, hogy egyszer s mindenkorra olyan forgatókönyvet találjon ki a városvezetés és a megyei önkormányzat, ami példamutatóan rendezheti a mélyszegénységben élő roma közösségek életét

– nem csak Csíkban, hanem szerte a világon.

Forgatókönyvek

Helyzet van, amit rendezni kell. Na, de mi lehetne a jó megoldás? Nos, ez a jövő zenéje, azt azonban tudjuk, hogy mi nem lehet jó. Barakkok kihelyezése semmiképp. Talán még emlékeznek a csíkszeredaiak (a zsögödiek biztosan, ezért is lehettek ennyire elutasítóak a lakókocsis tervvel kapcsolatban) a Nagy Imre utca 27. szám alatti ingatlanban lakó népes családra, amelynek tagjai a kétezres évek elején annyira megkeserítették a szomszédok mindennapjait, hogy az akkori városvezetésnek, a frissen hivatalba lépett Ráduly Róbertnek és csapatának (hoppá, minden polgármester megkap egy-egy ilyen hálátlan feladatot?) sürgősen lépnie kellett.

Az új polgármester nem is habozott, barakkokat vásároltatott, azokat pedig kihelyeztette a Tavasz utca szélére, és oda költöztette az említett népes családot.

Az ingyen kapott közszolgáltatásoknak hála az elmúlt másfél évtized alatt a térségből, tehát más településekről is több család – illegálisan – odaköltözött.  Jelenleg a Tavasz utcai roma közösség lélekszáma meghaladja a kétszázat…

Más megoldás? Mindenképp olyan helyszínben kellene gondolkodnia az önkormányzatnak, amellyel valahogy egyetért a többségi lakosság. Ehhez pedig már létező, de kihasználatlanul álló ingatlanokra van szükség – újak építése ugyanis sokak ellenérzését váltaná ki. Továbbá olyanokra, amelyek viszonylag könnyen megközelíthetőek, hogy oda segítő szándékú civilek bármikor eljussanak, ha mondjuk esti mesét szeretnének olvasni a gyerekeknek. Ilyen helyszín lehet Csíkszeredában például a volt Goscom épületegyüttese az Akác és a Piactér utcák találkozásánál.   

Ez lehetne – szerintünk – az önkormányzat lehetséges lépése. Ha viszont a civil szféra, vagy akár baráti társaságok is úgy érzik, hogy keresztény kötelességük segíteni egy-egy érintett családon, ők is megtehetik. Bérelhetnek egy lakást, amelyet egy kiszemelt család rendelkezésére bocsátanak, a baráti társaság tagjai pedig időnként ellenőrizhetik, hogy a felkarolt család jól érzi-e magát, a gyerekek pedig megtanulták-e a másnapi leckét. Segíteni ugyanis nem csak takarókkal lehet a katasztrófa éjszakáján.

Szorít az idő

Csíkszereda önkormányzatát mindenképp sürgeti az idő, hiszen hamarosan itt a tavasz, az érintett roma közösség pedig – érthető módon – kéri vissza a megszokott, vagy ahhoz közeli életét; akárcsak a városlakók az Erőss Zsolt Arénájukat. A január hetedikei segítőszándék nyilván már a múlté, akárcsak a sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek, a problémát azonban nem lehet tovább odázni.

Galéria

A sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek. A január hetedikei segítő szándék már a múlté

Fotó: Pinti Attila

Zárjuk egy rövidre szabott, ám sokatmondó párbeszéddel a segítségnyújtás szándékával írt cikkünket. A baráti hangulatú párbeszéd egy tűzkárosult és egy városi nő között zajlott nemrég.

Idézet
Szépen fel vagy öltözve, tiszta és jó minőségű a ruhád. Nem is olyan rossz nektek az Arénában

– mondta a csíkszeredai hölgy, felismerve az egyik üzletben a csíksomlyói romatelep egyik lakóját, aki erre mindössze annyit válaszolt:

Idézet
Nem élet ez naccsága, nem élet.

Egy tűzvész és következményei

A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 01., szerda

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat

Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy pár héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének időjárását figyelembe véve még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat
2024. május 01., szerda

Felháborodás és félelem a Nyikómalomfalvára visszajáró medve miatt

Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.

Felháborodás és félelem a Nyikómalomfalvára visszajáró medve miatt
2024. május 01., szerda

Kétbocsos anyamedve ólálkodik Tordátfalva határában

Két medvebocs és egy anyamedve miatt riasztották a Siménfalva községieket szerda délután a Ro-Alert rendszeren keresztül, felhívva a figyelmet, hogy kerülni kell a környéket.

Kétbocsos anyamedve ólálkodik Tordátfalva határában
2024. május 01., szerda

A tánc közösségformáló ereje – filmvetítéssel zárták a táncnapokat

A Tánc világnapját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Csíkszeredában, a táncnapok záróakkordja pedig a Moving Stories című dokumentumfilm volt, amit a Csíki Moziban vetítettek le az érdeklődőknek.

A tánc közösségformáló ereje – filmvetítéssel zárták a táncnapokat
2024. május 01., szerda

Kerékpáros majális Székelyudvarhelyen

Több helyszínről indultak kerékpárral a székelyudvarhelyi Városi Majálisra, amelyet a Sétatéren tartanak idén. Elsőként a Tekergők zenekar adott elő örökzöld mesedalokat, de sok más színes programmal várják a látogatókat a nap folyamán. Fotókon mutatjuk.

Kerékpáros majális Székelyudvarhelyen
2024. május 01., szerda

Egy idős biciklist gázoltak el Székelyudvarhely központjában

Megsérült egy idős férfit, aki kerékpárral közlekedett Székelyudvarhely központjában és elgázolták szerda délután. A helyszínelés idejére részlegesen lezárták az érintett útszakaszt, a hatóságok irányítják a forgalmat.

Egy idős biciklist gázoltak el Székelyudvarhely központjában
2024. május 01., szerda

Őrizetbe vették az autótolvajokat

Őrizetbe vették azt a két fiatalt a rendőrök, akik a gyanúk szerint keddre virradóan elloptak egy gépkocsit Máréfalván, majd Székelyudvarhelyen egy gyalogos ösvényen, megrongálódva hátrahagyták a járművet.

Őrizetbe vették az autótolvajokat
Őrizetbe vették az autótolvajokat
2024. május 01., szerda

Őrizetbe vették az autótolvajokat

2024. május 01., szerda

Iktatta jelöltjeit az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete

Huszonnégy tanácsosjelölt, illetve az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének előválasztásán nyertes Szakács-Paál István polgármesterjelölt is leadta kedden a helyhatósági választásokon való induláshoz szükséges dokumentumokat a helyi választási irodában.

Iktatta jelöltjeit az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete
2024. május 01., szerda

Ember Attila az EMSZ székelyudvarhelyi szervezetének polgármesterjelöltje

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben indul a székelyudvarhelyi polgármesteri címért Ember Attila vállalkozó – jelentette be Facebook-oldalán a jelölt.

Ember Attila az EMSZ székelyudvarhelyi szervezetének polgármesterjelöltje
2024. május 01., szerda

Maros Megyei Tanács: A kritikus technológiákba való beruházásokra várunk projektötleteket a Maros megyei vállalkozóktól

A Maros Megyei Tanács tájékoztatja a magánszféra szereplőit a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Méltányos Átállási Program finanszírozási lehetőségéről a Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) keretében.

Maros Megyei Tanács: A kritikus technológiákba való beruházásokra várunk projektötleteket a Maros megyei vállalkozóktól
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!