2021. január 7-én este a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában. Tűzvész után, beköltözés előtt
Fotó: Pinti Attila
Hiába telt el két hónap a csíksomlyói romatelepi tűzvész óta, azóta is homályos, hogy mi lehet a jó megoldás egy ilyen szerencsétlenség minél gyorsabb rendezésére. Mert ami egyeseknek elfogadható, azt mások zsigerből elutasítják.
2021. március 09., 15:282021. március 09., 15:28
A csíkszeredai városvezetésnek gyakran volt oka csuklani az elmúlt két hónapban, hiszen a közbeszédet gyakorlatilag letarolta a január 7-ei tűzvész utáni rendezés mikéntje. Na, de rögtön adódik a kérdés, hogy melyik városvezetésre gondolunk? A jelenlegire, tehát Korodi Attilára és újlendületes csapatára, amelynek púp a hátán ez a probléma, vagy esetleg Ráduly Róbert Kálmán volt polgármesterre és egykori hajrászereda mozgalmára, amely tizenhat év alatt nem nagyon foglalkozott a romakérdés megoldásával? Nyilván mindkettőre! De ne szaladjunk ennyire előre, maradjuk egy kicsit a január 7-ei esténél.
Bombaként robbant a hír január hetedikén este: ég a somlyói romatelep, mindenki menekül, amerre csak lát.
Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Nem túlzás azt állítani, akkor óriási szerencse volt, hogy Korodi Attila polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök a városban tartózkodott, mert rögtön a helyszínre siettek és azonnali döntéseket kezdtek foganatosítani. Egy dolog azonban már akkor hiányzott: a helyi önkormányzat és a megyei tanács mellett nem tűnt fel sem a prefektus, sem a városban állomásozó hegyivadászok képviselője.
Igen, ez lehetett volna az a bejelentés, amely hallatán mindenki számára világossá válik: ekkora bajban igenis lehet számítani a kormányra és a hadseregre. Ennek hiányában azonban valahogy nagyon egyoldalúra sikeredett az amúgy profi módon megszervezett mentés: a város azonnal megnyitotta az Erőss Zsolt Arénát, a lakosság pedig pillanatok alatt takarókkal és élelemmel halmozta el a több mint kétszázötven érintettet.
Január hetedikén este, az akkor mindössze két hónapja hivatalban lévő polgármester kétséget kizáróan jól vizsgázott, hiszen rendkívül rövid idő alatt megoldást talált a károsultak pillanatnyi elhelyezésére. A hangsúly azonban a pillanatnyi jelzőn van, hiszen azt a polgármesternek is tudnia kellett (volna), hogy hosszabb ideig nem lehet egyetlen közösséget sem összezárni egy sportcsarnok előterébe, az ugyanis teljesen érthető módon feszültségekhez vezethet – mint ahogy többször meg is történt.
Jó, jó, de mit kellett volna tennie? – adódik azonnal a kérdés. Nyilván más helyszínekben is gondolkodni, olyanokban, ahová két nap múlva néhány családot külön-külön könnyedén elszállásolhatnak. Gondolhatunk többek között olyan iskolai bentlakásokra, amelyek a koronavírus-járvány miatt februárig – a második félév kezdetéig – üresen álltak. Magyar és román iskolai kollégiumokra egyaránt, hiszen
Egy ilyen lépéssel Korodi Attila fenntarthatta volna azt a látszatot is, hogy ura a helyzetnek, és képes gyorsan olyan megoldásokat találni, amivel megőrizheti, mi több, erősítheti a csíkszeredaiak bizalmát.
Korodi azonban nem tudott egyről a kettőre lépni, inkább szép lassan kompromisszumot kötött a közhangulattal. Legalábbis ezt érzékeltette az elszállásolással kapcsolatban hozott legtöbb döntésével. Többek között a zsögödfürdőiek által kezdeményezett lakossági fórumon elhangzottakkal (ahol bejelentette: az eredeti tervekkel ellentétben mégsem fogják Zsögödben elszállásolni a roma családokat) és a kormány által felajánlott konténerek leszállításának kérdésében (azt kérték ugyanis a kormánytól, ne szállítsák le mindaddig a lakhatásra alkalmas építményeket, amíg a város területet vásárol erre a célra).
Nagyon gyorsan elillant a január 7-én este tapasztalt közösségi összefogás: a csíksomlyói tűzvész után egy héttel már lakossági fórumon kellett csitítania a kedélyeket Csíkszereda polgármesterének és Hargita Megye Tanácsa elnökének.
Mindeközben fellélegezhetett az egész önkormányzat arra a hírre, hogy a 260 érintett több mint fele úgy döntött, néhány hétnyi összezártság után kiköltözik a sportcsarnokból és a régi nyomortelepen folyatja tovább megszokott életét. Így legalább csak 120 embert kell etetni – szusszanhatott fel a városháza. Hiába reménykedett tehát titokban valami nagyszerű megoldásban a nyomortelep környékén élő csíksomlyói többségi lakosság, gyorsan szembesülniük kellett azzal a makacs ténnyel, hogy mindössze két hetet tartott az a típusú nyugalom, amiben évtizedek óta nem volt részük.
Fotó: Pinti Attila
– nem csak Csíkban, hanem szerte a világon.
Helyzet van, amit rendezni kell. Na, de mi lehetne a jó megoldás? Nos, ez a jövő zenéje, azt azonban tudjuk, hogy mi nem lehet jó. Barakkok kihelyezése semmiképp. Talán még emlékeznek a csíkszeredaiak (a zsögödiek biztosan, ezért is lehettek ennyire elutasítóak a lakókocsis tervvel kapcsolatban) a Nagy Imre utca 27. szám alatti ingatlanban lakó népes családra, amelynek tagjai a kétezres évek elején annyira megkeserítették a szomszédok mindennapjait, hogy az akkori városvezetésnek, a frissen hivatalba lépett Ráduly Róbertnek és csapatának (hoppá, minden polgármester megkap egy-egy ilyen hálátlan feladatot?) sürgősen lépnie kellett.
Az új polgármester nem is habozott, barakkokat vásároltatott, azokat pedig kihelyeztette a Tavasz utca szélére, és oda költöztette az említett népes családot.
Más megoldás? Mindenképp olyan helyszínben kellene gondolkodnia az önkormányzatnak, amellyel valahogy egyetért a többségi lakosság. Ehhez pedig már létező, de kihasználatlanul álló ingatlanokra van szükség – újak építése ugyanis sokak ellenérzését váltaná ki. Továbbá olyanokra, amelyek viszonylag könnyen megközelíthetőek, hogy oda segítő szándékú civilek bármikor eljussanak, ha mondjuk esti mesét szeretnének olvasni a gyerekeknek. Ilyen helyszín lehet Csíkszeredában például a volt Goscom épületegyüttese az Akác és a Piactér utcák találkozásánál.
Ez lehetne – szerintünk – az önkormányzat lehetséges lépése. Ha viszont a civil szféra, vagy akár baráti társaságok is úgy érzik, hogy keresztény kötelességük segíteni egy-egy érintett családon, ők is megtehetik. Bérelhetnek egy lakást, amelyet egy kiszemelt család rendelkezésére bocsátanak, a baráti társaság tagjai pedig időnként ellenőrizhetik, hogy a felkarolt család jól érzi-e magát, a gyerekek pedig megtanulták-e a másnapi leckét. Segíteni ugyanis nem csak takarókkal lehet a katasztrófa éjszakáján.
Csíkszereda önkormányzatát mindenképp sürgeti az idő, hiszen hamarosan itt a tavasz, az érintett roma közösség pedig – érthető módon – kéri vissza a megszokott, vagy ahhoz közeli életét; akárcsak a városlakók az Erőss Zsolt Arénájukat. A január hetedikei segítőszándék nyilván már a múlté, akárcsak a sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek, a problémát azonban nem lehet tovább odázni.
A sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek. A január hetedikei segítő szándék már a múlté
Fotó: Pinti Attila
Zárjuk egy rövidre szabott, ám sokatmondó párbeszéddel a segítségnyújtás szándékával írt cikkünket. A baráti hangulatú párbeszéd egy tűzkárosult és egy városi nő között zajlott nemrég.
– mondta a csíkszeredai hölgy, felismerve az egyik üzletben a csíksomlyói romatelep egyik lakóját, aki erre mindössze annyit válaszolt:
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
1 hozzászólás