Kelet Svájcává tenni Erdélyt

A Mikó Imre-terv lényege, hogy gazdasági eszközökkel hogyan tudjuk építeni az autonómiát. Mindannyiunk számára egyértelművé vált, hogy erdélyi autonómia nem létezik másként, csak ha erős a gazadaság. Akkor tudjuk építeni a kultúránkat, ha saját gazdaságból építkezünk – mutatta be pár szóban az alapgondolatot Jakabos Janka moderátor.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Gazdasági Bizottságának elnöke is azt hangsúlyozta, hogy minden közösség esetében a gazdasági autonómia minden más autonómia forrása. „Meg kell találjuk azokat a gazdasági kitörési lehetőségeinket, amelyek biztosíják a szülőföldön maradást, mutatnak egy jövőképet. Ameddig ilyen nincs, bizonytalanságban érezzük magunkat” – magyarázta László János. A terv részleteiről elmondta: megvan a maga sajátossága Székelyföldnek, belső Erdélynek és a Partiumnak is, a Mikó-tervet pedig mindenhol a sajátos gazdaság adta lehetőségeknek, természeti forrásoknak megfelelően kell alakítani. László János hozzátette, vannak kitörési lehetőségeink: egyik a turizmus, hiszen az utóbbi húsz évben épültek szállodák, panziók, de nincsenek progamjaink, nem tudunk összefogni, hogy azokat meg is töltsük. László János szerint nincsenek brandjeink, márpedig az is kitörési lehetőség lehetne, úgy ahogy az erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, halászat és zöldenergia is.

Szathmáry Kristóf belgazdasági államtitkár elmondta, hogy a Mikó-terv a magyarországi Széchenyi-tervből sokat merített, és a cél az, hogy elkészüljön majd a Felvidék, Kárpátalja gazdasági terve is. Elmondták, a terv a 2014–2020-as időszakra vonatkozik. Mátis Jenő, az EMNT országos jegyzője hangsúlyozta, ez csak egy vitairat, maga a terv még nem készült el.

Horkay Nándor stratégiai elmező mutatta be a programot, hangsúlyozta, történelmi pillanatnak lehetnek tanúi a jelenlévők. A terv jövőképe: kelet Svájcává formálni Erdélyt, európai mintát adva a kisebbségi önszerveződésre. A terv összesen 11 kitörési lehetőséget érint: az építőipar és közlekedésfejlesztés mellett az erdőrengeteget, a zöldenergiát, a vízipart, az agrárium és élelmiszeripar feljesztését, a vendégváró Erdélyt, vagyis a turizmus fejlesztését említi többek közt, és nem utolsó sorban a helyi termékek vásárlását is mint egy nagy lehetőséget a gazdasági fellendülésre.

Tusványos blog