Jön az igazi csíki chips?

Vitos László, a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás vezetője lapunknak elmondta, mivel több csíki, illetve gyergyói termelő is brassói, bukaresti feldolgozóknak értékesíti ipari pityókáját, mindenképp előnyös lenne egy csíkszéki létesítése is. Megjegyezte, Csíkot egyébként is a krumpli hazájának nevezik, így egyértelmű, hogy a gazdák örülnének egy biztos helyi felvásárlónak. Meglátása szerint – miután elindul a feldolgozó, és ha megfelelő árban meg tudnak egyezni – inkább a helyben értékesítést választják a pityókatermelők, minthogy a távolabbiaknak adják termésüket. Vitos László azt is elmondta, a kozmási társulástól 60–70 bani közötti áron vásárolják fel az ipari pityóka kilóját – minőségétől függően – a feldolgozók. Szerinte ahhoz, hogy a gazdáknak is megérje, hasonló áron kellene a csíkinak is felvásárolnia a termés kilóját, de a jobb ár sem jelentene túlzott árat.

„A csíkszentsimoni szeszgyárat a második bécsi döntés után a magyar állam építette azzal a céllal, hogy a székelyek el tudják adni a pityókájukat. A köztudatban máig él, hogy ez a termelőegység eredetileg a krumplifeldolgozásért épült: szeszt, keményítőt gyártottak, rövid ideig még puskaport is gyártottak benne”– emlékeztetett a valamikori üzem eredeti céljára Lénárd András. Az Igazi Tiltott Sört gyártó Lixid Projekt Kft. tulajdonosa hozzátette, mivel a sör egy nehéz áru, így a kiszállító autók térfogatának kevesebb mint egyharmadát igényli, úgy hogy súly szempontjából ne legyen túlterhelve a gépjármű. Így jött a gondolat, hogy a sört össze lehetne kötni a chipsszel, hiszen azok a kisboltok, vendéglátóegységek, amelyek sört árusítanak, burgonyachipset is tudnának. Ugyanakkor gondolkodnak további termékek gyártásán is, például krumplipehely, krumpliliszt előállításán.

Szem előtt tartották azt is, hogy a gyártáshoz nagyon fontosak a megfelelő technológiák és a know-how, azaz a tudás és tapasztalat. Egy szerencsés találkozás révén egyeztettek a Chio Magyarország nemrég nyugdíjba vonult mérnöki csapatával, melynek tagjaiban van még annyi erő, hogy hozzájáruljanak egy csíki üzem elindításához – részletezte a tulajdonos. Már egy éve dolgoznak a kivitelezésen, a tervezés mellett mostanra megvásárolták a Hargita Gyöngye Rt.-től a sörgyár melletti raktárhelyiséget pityókatárolónak, a termelőegységnek szánt épületet viszont még át kell alakítani. Emellett épületeket kell bontaniuk, szennyvíztisztítót kell építeniük.

korábban írtuk

Lázár János a magyar kormány támogatásáról biztosította a Csíki Sör Manufaktúrát

Csíkszentsimonba látogatott pénteken Lázár János, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormánya támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát. Reményei szerint a közeljövőben megegyezés születhet a felek között.

Mint megtudtuk, ez a beruházás egy több mint tízmillió eurós projekt, amelyre jelenleg 99 százalékban van „egy magyarországi Eximbankos finanszírozású konstrukció”. Az urbanisztikai bizonylatuk már megvan, a technológia beszerzésében is jól állnak. A tervek szerint augusztus elejére sikerül megszerezniük az építési engedélyt, addig véglegesítik a finanszírozási szerződést is. Az építkezés nagyobb részét még idén kiviteleznék, így

Lénárd András kitért arra is, lépéselőnyt jelent számukra, hogy a sörgyárnak saját disztribúciós, azaz értékesítési hálózata van. Első körben 150 kilométeres körben alakították ki ezt a hálózatot, azt követően létrehozták a Csíki Sör Magyarországot, ahol öt raktáruk van: Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Győrben, Kaposváron és Debrecenben. Az utolsó fázis ebben az értékesítési hálózat kiépítésében – ez az elmúlt pár hónapban történt meg –, hogy a Székelyföldön kívüli erdélyi régiókban létrehoztak három saját raktárat Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen – korábban külső disztribúciós cégekkel dolgoztak, de az nem vált be. A tulajdonos hangsúlyozta, minden gyártási folyamatnak nagyon nagy előnye a saját értékesítési hálózat. Ez esetükben azt jelenti, hogy Magyarországon több mint hatezer értékesítési pontjuk van, Székelyföldön több mint ezer, az erdélyi régiókban pedig mintegy háromezer. Tehát

Hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a chipsgyártás „helyi” alapanyagokra épüljön. Ez nem minden esetben könnyű, ahogyan a sörnél sem tudja helyi gazdáktól levásárolni a sörárpát, de a pityóka esetében bíznak benne, hogy másképp lesz. Ez mindkét fél előnyére válna, hiszen az üzemnek kevesebbe kerülne a szállítási költség, a helyi közösségnek pedig megélhetési lehetőséget biztosítana. Emiatt is arra bátorítanak minden érdeklődő gazdát, hogy ha belevágnának az ipari burgonya termesztésébe, keressék fel őket, örömmel adnak útbaigazítást annak feltételeiről. Természetesen ezzel a céllal később fórumokat is szerveznek.