Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:21

Havazást is jósolnak Hargita megyében

13:07

Gyergyói gyökerekkel a jövőről: így látja a mesterséges intelligenciát Andrew Balas

12:14

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

12:12

A technikai megbeszélés közben lett rosszul Mircea Lucescu

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Történelmi nap a benzinkutaknál

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Megnyitották a Bázis ifjúsági központot Gyergyószentmiklóson

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Jól teljesített a Hargita megyei agrárszektor tavaly, de a drágulások beárnyékolják az idei szezont

Kiaknázandó potenciál. A kiterjedt, ökogazdálkodásra alkalmas gyepterületek nagy lehetőséget biztosítanak az állattenyésztésből származó termékek biotermékként történő értékesítésére

Fotó: Pál Árpád

Egyre több az ökogazdaság Hargita megyében, de a térségnek még nagy, kiaknázatlan lehetőségei vannak az öko-, biogazdálkodás terén. Az állattartó gazdaságok koncentrálódnak, erősödnek, ami a megélhetéshez szükséges bevételek megteremtése szempontjából jót jelent. Nőtt a gazdaságokban tartott szarvasmarhák átlagszáma is, ez azonban összességében továbbra is viszonylag alacsony – átfogó éves jelentést készített az állattartás helyzetéről a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság.

Széchely István

2022. április 30., 16:002022. április 30., 16:00

Noha az összesítés az állattartás helyzetének a múlt évi alakulásáról szól, azt már a jelentés elején megjegyzi az igazgatóság, hogy Hargita megye sajátos mezőgazdasági adottságai miatt nem lehet azt különválasztani a növénytermesztéstől. A két ágazat ugyanis kiegészíti egymást:

az állattenyésztő gazdaságok számára a növénytermesztési ágazat biztosítja a takarmányt, nyáron a kiterjedt, nagy biológiai értékű legelőkről, télen pedig a betakarított és optimális körülmények között tárolt takarmánynövényekből.

Az állattenyésztési szektor természetes trágyával látja el a vegyes gazdaságokat, ez pedig egyre fontosabbá válik a műtrágya árának emelkedésével.

Többletjövedelmet biztosít

Egyre jelentősebb Hargita megyében az ökogazdaságok száma is, ez a múlt évben meghaladta a hétszázat. Az ökológiai gazdálkodásra alkalmas, nagy kiterjedésű gyepterületek nagy lehetőséget biztosítanak az állattenyésztésből származó termékek biotermékként történő értékesítésére, ami többletjövedelmet biztosít a gazdálkodók számára – állapítja meg a jelentés. Az ökogazdaságokat működtetők összesen mintegy 29 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak. Az ökogazdálkodók száma a közelmúltban nőtt meg jelentősen, ugyanis

az elmúlt években nem volt még felvevőpiaca az ilyen jellegű termékeknek, azóta viszont ez kialakult és a megyében is megjelent – Gyergyóremetén – egy befektető, amely öko-, bio-minősítésű tejfeldolgozással kíván foglalkozni

– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak. Tőle azt is megtudtuk, hogy az ökogazdálkodást folytatók között még kis számban vannak a tejtermelő gazdák, ugyanis a legelők ökoterületté történő átállási időszaka – az úgynevezett konverzió – két év, majd további fél év a szarvasmarhák esetében, így kaphatja meg az öko-minősítést az ökotakarmánnyal táplált tehén által adott tej. Az ökogazdálkodók többsége jelenleg még csak takarmánytermelő, egyelőre csak egy kis részük kapta meg a területre és az állataira is a minősítést.

Az igazgatóság jelentéséből az is kiderül, hogy tavaly folytatódott a gazdaságok koncentrálódása Hargita megyében, ez számokban csökkenést, azaz kevesebb gazdaságot jelent, a hatékonyság tekintetében viszont fejlődést. Az összesítés szerint 28 017-ről 27 524-re csökkent a gazdaságok száma 2020-ról 2021-re, a 2019-es adathoz képest ez 718-cal kevesebb gazdaságot jelent. Az egy farmra jutó szarvasmarhák száma azonban még a gazdaságok tömbösödése ellenére is viszonylag alacsony.

A sok kis gazdaság száma csökken, a nagyobbak erősödnek, de a tehenek esetében így is csak 7,8 a farmonkénti átlagszám. Kellene legyen 40–50, hogy egy családot eltartson a gazdaság, így csak pótolja a család élelmiszerszükségleteit

– magyarázta az átlagszám jelentőségét Romfeld Zsolt. Kérdésünkre azt is elmondta, a gazdaságok életképessége szempontjából fontos, hogy folytatódjon a koncentrálódás, ez azonban a biodiverzitás kárára megy, hiszen a kis farmokon a biodiverzitás nagyobb. „Gazdasági szempontból jobbak a tömbösítettebb farmok, viszont a biodiverzitás és a lakosság élelmiszer-biztonsága szempontjából nem biztos, hogy így van” – fogalmazott.

Hargita megyének valamivel több mint 391 ezer hektárnyi mezőgazdasági területe van, ennek a 81,19 százaléka legelő és kaszáló, amely a kérődző állatok számára biztosítja a legfontosabb, legolcsóbb és legegészségesebb takarmányt

– áll a jelentésben.

Több az állat. A szarvasmarhák száma közel 87 ezerről mintegy 92 ezerre nőtt 2021-ben az azt megelőző évhez képest

Fotó: Haáz Vince

A megye haszonállat-állománya nőtt 2021-ben az azt megelőző évhez képest: a szarvasmarhák száma közel 87 ezerről mintegy 92 ezerre, a juhoké 194 ezerről 202 ezerre, a sertések száma is nőtt, a kecskéké viszont enyhén csökkent. A jelentés szerint csökkent az értékesített állatok száma is – leginkább a szarvasmarháké – az elmúlt két évben, ez azonban – amint arra Romfeld Zsolt rámutatott – csak a húsmarhaként eladott állatok számára vonatkozik, a szaporításra értékesített szarvasmarhák száma kompenzálja az említett csökkenést.

Jó év volt, és mégsem

„Kimondottan mezőgazdasági szempontból jó év volt a tavalyi, a mezőgazdasági termékek értékesítése szempontjából viszont már más tál tészta az előző esztendő. Az értéksített áruból származó összegek a drágulások miatt nem hozták a remélt értéket. Ez azonban a mezőgazdaságtól és gazdáktól teljesen független tényező volt. A termésmennyiség aránylag rendben volt: a 23–24 ezer tonna pityóka és a 4000 tonna körüli gabonamennyiség megfelel a Hargita megyei átlagnak. Viszont amikor a tavalyi bevételekből meg kellene finanszírozni az idei termelést, akkor a bevétel nem biztos, hogy elegendő lesz az üzemanyag és a műtrágya drágulása miatt” – summázta a Hargita megyei mezőgazdaság múlt évi helyzetét és a kihívásokat jelentő problémákat Romfeld Zsolt.